Hőszállítás Épületenergetika B.Sc. 6. félév 2009. február 9. Alapfogalmak A távhőellátás jelentősége a fejlett ipari államokban A hazai távhőszolgáltatás fejlődése és jelenlegi helyzete Hőszállítás Épületenergetika B.Sc. 6. félév 2009. február 9.

Az előadás témái A tárgy követelményei A tárgy témakörei Távhőellátó rendszerek kialakítása A távhőellátás jelentősége a fejlett ipari államokban A hazai távhőszolgáltatás fejlődése és jelenlegi piaci helyzete

A tárgy követelményei BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Titkárság: D. épület 101.; Oktatási adminisztráció: a tárgy előadója: Dr. Szánthó Zoltán doc. 3+1+0 óra/hét 2 zárthelyi (III.23., IV.27.) 30+70 pont pótzárthelyi a pótlási héten (V.18-22.) szóbeli vizsga, csak sikeres félév esetén megajánlott jegy 2 db. sikeres zárthelyi, min. Σ70% esetén szóbeli javítás lehetősége min 65% esetén

Ajánlott irodalom Dr. Garbai László: Távhőellátás (kézirat, CD változat) Dr. Garbai László – Dr. Dezső György: Áramlás energetikai csővezeték rendszerekben Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987 Távhőszolgáltatás Magyarországon Szerk.: Fábián Miklós; MATÁSZSZ, Budapest, 2003 órai sajátkezű jegyzetek www.host.epgep.bme.hu/Letölthető anyagok/Hőszállítás

Tervezett félévbeosztás

A téli (London típusú) szmog Magas légnyomás, magas páratartalom és -3 és +5 °C közötti hőmérséklet esetén alakul ki ipari és városi területeken. Kialakulásáért elsősorban a SO2, por, a koromszemcsék, kénsavcseppek a felelősek. Ennek a maró hatású szmognak a káros következményei: asztma, halálos kimenetelű tüdőödéma.

Távhőellátás Fogyasztók hővel való ellátása földrajzilag elkülönülten, távol lévő hőforrásból, hőhordozó közeg áramoltatásával

A távhőellátás létesítésének indokai I. Ha van meglevő hőforrás és annak van szabad kapacitása, akkor az felhasználható a környezetében települő új hőfogyasztók igényének kielégítéséhez. Új hőforrás létesítése mellőzhető. Lakótelepek, városrészek hőigénye egy központi hőforrásból elégíthető ki, az épületenként, vagy lakásonként elhelyezett sok kis hőforrás helyett. A „tiszta város” megteremtésének lehetőségét biztosítja, a káros anyag kibocsátás mérsékelhető, illetve az kedvezőbb területi elosztásban jelentkezik. Lehetőséget ad a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés megvalósítására. Jelentős tüzelőanyag megtakarítást tesz lehetővé.

A távhőellátás létesítésének indokai II. A távhőellátó rendszerek hőforrásában többféle energiahordozó felhasználására van lehetőség. A nemzetgazdasági szintű energiahordozó szerkezet rugalmasságát növeli, a nemzetgazdság energiahordozó ellátásának biztonságát fokozza. A fogyasztó kényelme elsődleges szempont. A fűtési módok között a legmagasabb komfortfokozatot biztosítja. A fűtési módok között a legkedvezőbben és legnagyobb mértékben alkalmas a hulladék- és megújuló energia felhasználására.

A távhőellátás alrendszerei

A távhőellátás előnyei Olcsó kapcsolt hőtermelés hulladékhő, egyéb olcsó energia hasznosítása optimalizálható üzemvitel kisebb fajlagos beruházási költség Kényelmes igény szerinti fogyasztás lehetősége jól szabályozható rugalmasan illeszkedik az igényekhez a felhasználónál nem (vagy csak alig) jelennek meg felügyeletet igénylő gépészeti berendezések Környezetbarát központi, jó hatásfokú hőtermelés

A távhőellátás hátrányai Drága! Kényelmetlen! Csőhálózat üzemeltetése hálózati hőveszteség szivattyúzási munka A rosszul kialakított rendszerekben drága üzemeltetés rossz szabályozhatóság rugalmatlan üzem érdekeltség hiánya KÉNYSZERKAPCSOLAT

New York, 1878/79 Birdsill Holly: „A hőszolgáltatásnak ugyanolyan közszolgáltatássá kell válnia, mint a víz-, gáz- vagy áramszolgáltatás." 1878/79 telén prototípus fűtőművet hoz létre saját birtokán, ahonnan gőzzel látja el a szomszédos ingatlanokat is.

New York Steam Company, 1881

United Bank, 1882 március 3. Kips Bay Station, 1932 700 MW Empire State Building

Németország: Oroszország: 1903 Szentpétervár Szovjetúnió: Svájc: 1900 Drezda; 1901 München; 1912 Berlin, Lipcse 1945-ig: 33 városban üzemel távhőszolgáltatás Oroszország: 1903 Szentpétervár Szovjetúnió: 1924 Leningrád Svájc: 1932 Zürich ETH Svédország: 1948 (katasztrofális szárazság) Ausztria: 1961 Bécs Franciaország: 1970 Melun, az első geotermikus távfűtő rendszer

A távfűtött lakások számának részaránya az összes lakásszámon belül

A távhőszolgáltatás évi hőenergia mennyisége és részaránya az összes hőtermelésen belül

Bécs távhőellátása gáz- és távhőfogyasztó körzetek alaphőszolgáltatók: szemétégetőművek (Flötzersteig 1963; Simmeringer Haide 1980; Spittelau 1989; 860 ezer t/év) kogenerációs erőművek: Simmering, Donaustadt, Leopoldau hulladékhő a Schwechat-i olajfinomítóból csúcskazánok 262 000 lakás, 5300 nagyfogyasztó 1000 km csőhálózat 5480 GWh/év Szemétégetőmű; Spittelau, 1989

Dánia Frederiksberg, Koppenhága: az első hőszolgáltató erőmű Dániában, 1903 (ma kulturális központ)

Az EU energetikai problémái meghatározó földgáz- és kőolajfüggőség energiaimport-függőség (Oroszország) – kiszolgáltatottság ellátásbiztonsági problémák éghajlatváltozási tendenciák és levegőszennyezettség (szerény eredmények a széndioxid-kibocsátás terén)

Az Európai Unió energiapolitikája Az Európai Bizottság 2007. január 11-én meghirdetett energetikai és éghajlatvédelmi stratégiája 2020-ig a CO2 kibocsátás 20%-os csökkentését kívánja elérni, a megújuló energiaforrások felhasználásának 20%-kal való részesedés növelését írja elő, az energiahatékonyság 20%-os növelését írja elő, a bioüzemanyagok kötelező felhasználásának 10%-os részarányát kívánja elérni.

A távhőszolgáltatás mellett szóló európai érvek távfűtés (centralizált hőigény) = megújulók biztos piaca + éghajlatvédelem távfűtés = szabad és gazdaságos tüzelőanyag választás = biztonság még nagy hálózati problémák esetén is a hulladék energia itt van, nem kell szállítani, olcsó és könnyen elérhető kisebb energiafelhasználás – több megtakarítás, több marad beruházásra

A távfűtést támogató EU-s határozatok, irányelvek I. CHP-irányelv (a hasznos hőfelhasználáson alapuló kapcsolt energiatermelés) Épület energia-felhasználási direktíva (1000 m² feletti hasznos alapterületű épületeknél a távfűtés-, hűtés, a kapcsolt energiatermelés és a megújulók alkalmazási lehetőségét vizsgálni kell) Biomassza Cselekvési Terv (az ágazat infrastrukturális befogadási lehetőségeit ismeri el) Megújuló fűtési és hűtési direktíva-tervezet

A távfűtést támogató EU-s határozatok, irányelvek II. Az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló irányelv a kapcsolt energiatermelés és a megújuló energiafajták hasznosítása szempontjából eredményezhet gazdasági előnyöket, és így közvetve a távhőszolgáltatást is elősegítheti A megújuló energiafajtákon alapuló áramtermelés elősegítéséről szóló irányelv közvetve elősegítheti a biomassza- alapú kapcsolt energiatermelésen alapuló távhőszolgáltatást is Zöld könyvek (Energiahatékonyságról; Európai energiastratégiáról – várostervezés, távfűtés és a CHP összehangolása 5%-os ÁFA a távhőnek (Magyarországon 20%)

A távhőellátás magyarországi története Az Országház távfűtése (1900/1902) Knuth Károly: „Budapest távfűtése műszaki és gazdasági nézőpontból” (1932) 1950 Csepeli Vasmű 210 lakás Kőbányai Sörgyár 354 lakás Dunapentele/Sztálinváros; Kazincbarcika 1957 Thälmann utcai lakótelep 1958 Lágymányosi lakótelep 50-es évek vége termálvíz szolgáltatás a Margitszigetről

A távhőellátás magyarországi története 15 éves lakásépítési program 1961-75 eleve távhőellátásra tervezett épületek (nincs kémény!) olajtüzelésű fűtőművek állandó tömegáramú rendszerek panelprogram „lakásínség”, társbérletek a tervezett lakásépítési tempó csak nagypaneles technológiával tartható olcsó, gyors, tömeges lakásépítés 1973: első olajválság „bukaresti árelv” (KGST) egycsöves fűtések 1989/90

A budapesti lakásépítések adatai 1961-2000

A budapesti lakótelepek építésének ideje

Távhőrendszerek Magyarországon

Budapesti távhőtermelés 2006 összes hőteljesítmény igény: 1665 MW összes hőforgalom: 15,2 PJ

Köszönöm a figyelmet!