A népi demokrácia gazdasága 1944-1949

A háború következményei Félmilliónál is nagyobb emberveszteség 900 ezer hadifogoly és erőszakkal elhurcolt civil lakosság Kb. ugyanennyien hagyják el Magyarország területét A nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. decemberében jön létre, a legfontosabb antifasiszta erőket tömöríti Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Nemzeti Parasztpárt Polgári Demokrata Párt

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja A háborús bűnösök felelősségre vonása: a gyakorlatban együtt járt a német ajkú népesség jelentős részének kitelepítésével (ugyanígy jártak el Csehszlovákiában sok magyar nemzetiségűvel a „csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény” keretében) Radikális földreform Stratégiai ágazatok (kőolajforrások, bauxit- szén- és ércbányák, villanytelepek) államosítása Ipar és kereskedelemfejlesztő politika Államháztartás egyensúlyának megteremtése

Az új hatalom 1944. december 21. Debrecen – Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22. – Ideiglenes Kormány Legitimációjának alapja: 1945. január 20. – Fegyverszünet aláírása a szövetségesekkel

A fegyverszünet feltételei Szövetségesek szabad átvonulása Csapatszállítások biztosítása A háború alatt Magyarországra szállított javak visszaszolgáltatása Jóvátétel: SZU-nak 200 m$, Jugoszláviának 70m$, Csehszlovákiának 30 m$ értékű áruszállítás hat év alatt - Ezek egy részét elengedték: ténylegesen 131 m$-t teljesítettünk

A földreform Az Ideiglenes Kormány legnagyobb horderejű intézkedése Az 1000 hold feletti nagybirtokok teljes, ill. a paraszti birtokok 200 hold feletti részének kisajátítása Elméletileg kárpótlással, erre azonban nem került sor Megszüntette a nagybirtokrendszert, de még ezzel együtt is csak átlag 5,1 k. hold földet juttatott a korábbi cselédek, mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok számára Nem alakultak ki életképes birtokok: a birtokok 72,5%-a (terület) / 68,1%-a (szám) továbbra sem érte el az 5 k. holdat Ráadásul csupán örökíthető, de nem értékesíthető birtokok Politikai, nem pedig gazdaságilag motivált döntés!

A fontosabb pártok és az 1945-ös választások FKGP: a középbirtokosok, illetve a polgári középrétegek képviselője MKP: a magántulajdon felszámolását (a stratégiai ágazatok kivételével) egyelőre nem vették programba SZDP: a másik munkáspárt elkötelezett a magántulajdon felé, a szocializmust nem forradalom útján kívánja létrehozni NPP: a szegényparasztság képviselője – leginkább ők állnak közel a kommunistákhoz, bár a szovjet típusú termelőszövetkezetekkel egyelőre nem szimpatizálnak 1945. november 4.: a FKGP egyedül szerzi meg a szavazatok többségét – Nagy Ferenc alakít kormányt

Az infláció 1945-46-ban Magyarország a világtörténelem legjelentősebb pénzromlását produkálta, okok: A háborús termeléskiesés állami hitelek a termelés újraindításához a szovjetek által kibocsátott pénz A nyilasok által kibocsátott pénz visszaáramlása nyugatról Az állami bevételeket a kormány a pengő napi árfolyamához igazított adópengővel kívánta szinten tartani, de 1946 nyarára ez is összeomlik: követhetetlen infláció

A stabilizáció Legfontosabb feltétele az áruforgalom és a pénzforgalom egyensúlyának kialakítása Legfontosabb a belső erőforrások (pl. a mezőgazdasági termelés) biztosítása, de: A SZU-ból érkező segélyek, árukölcsönök szerepe Illetve A NB nyugatra hurcolt aranykészletének visszaszolgáltatása is fontos stabilizációs feltétel volt 1946. augusztus 1-jén megszületik az új értékálló pénz, a forint Ezután a kormány a megemelt adók, illetve a restrikciós monetarizmus (szűkre szabott pénz- és hitelkibocsátás) segítségével stabil szinten tudta tartani a forint értékét

A kötött gazdálkodás kezdetei Az 1945 végén megalakuló teljhatalmú gazdasági szerv, a Gazdasági Főtanács a kezdetektől kommunista befolyás alatt állt, ezért a magyar gazdaságpolitikán belül igen hamar a kommunista elképzelések váltak hangsúlyossá Az Anyag- és Árhivatal, illetve a Gazdasági Rendőrség vezetésével a kommunisták hamarosan a gazdaság egész szféráját befolyásuk alá vonták

Fordulat a politikában 1. 1946. december (Szabad Nép: egy „köztársaság-ellenes összeesküvés” leleplezése) következménye: megkezdődik a Kisgazdapárt lefejezése (Kovács Béla deportálása, Nagy Ferenc emigrációba kényszerítése) 1947. augusztus 31. : „kékcédulás” választás: a jobboldal megosztottsága, mindössze 22,3%-os eredménnyel nyernek a kommunisták) 1947. szeptember: Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája Magyarországot a „népi demokráciák” közé sorolja, ezzel gyakorlatilag felhatalmazza a kommunistákat a polgári demokrácia felszámolására

Fordulat a politikában 2. 1948. június 12-14: a MKP és az SZDP „egyesülése” (voltaképp a szociáldemokraták beolvasztása), ezzel párhuzamosan megkezdődik a polgári pártok felszámolása is 1949. február 1. Magyar Függetlenségi Front (formálisan létező pártokat ebbe a „választási szövetségbe” kényszerítik): az 1949. május 15-i választások már a „Népfront” (gyakorlatilag az MDP) abszolút győzelmét hozza 1949. augusztus 18. : MNK új alkotmányával (gyakorlatilag az 1936-os szovjet alkotmány adaptációja) és az első tanácstörvénnyel (1950) befejeződik a diktatórikus egypártrendszer alapjainak kiépítése

Az államosítás 1947. november: nagybankok és pénzintézeteik, valamint ipari és kereskedelmi érdekeltségeik államosítása 1948-ra megszűnik a régi pénzintézetek párhuzamos tevékenysége NB a központosított pénzügyi nyilvántartás és ellenőrzés állami hatóságává válik 1948. március 25: nagyipar államosítása (foglalkoztatottak ¾-e ettől kezdve állami alkalmazott) 1949. december: 10 alkalmazott fölötti üzemek államosításával gyakorlatilag befejeződik a folyamat

A tervgazdálkodás kezdetei Hároméves terv (1947-49): kezdetben még nem a kommunistákra jellemző célkitűzésekkel Mezőgazdaság fejlesztésének szükségessége Életszínvonal növelésének prioritása A fordulat után azonban változás: Ipart (főleg a nehézipart) kell fejleszteni, ehhez – ha kell – a mezőgazdaságból és a fogyasztásból kell elvonni Mennyiségi növekedés igénye háttérbe szorítja a minőségi fejlesztéseket 1949-ben megalakul az Országos Tervhivatal, a tervezés kizárólagosságát létével is szimbolizáló csúcsszerv

Az üzemszervezet átalakítása Centralizált vállalatirányítás, azaz az üzemek élén felülről kinevezett vezetők, ezek gyakorlatilag a központi akarat (a felülről előírt tervek) végrehajtói, önálló vállalati politika nincs Profilírozás: gyakorlatilag az egyes ágazatokon belüli iparági profilok szétválasztását jelenti (specializáció, párhuzamosságok felszámolása, szolgáltató, kereskedelmi és értékesítési egységek felszámolása a versenyhelyzetek kiküszöbölés érdekében) szakszervezeti politika: „egy ország – egy szakszervezet” (gyakorlatilag az érdekellentétek érvényesülése és a sokféle érdekek érvényesítése válik lehetetlenné egy egységes szakszervezet keretein belül

Ami egyelőre nem valósult meg: a mezőgazdaság kollektivizálása Hivatalosan az MKP ekkor még igyekezett megnyugtatni a parasztságot: nem áll szándékában a szovjet típusú termelőszövetkezetek (kolhozok) bevezetése Titkos dokumentumok szerint ugyan ez a távlati cél, de ez hosszú folyamat, a parasztságot át kell nevelni 1948. február: Gazdaságpolitikai Irányelvek – a termelőszövetkezeteket preferálja a beszerzési és értékesítési szövetkezetekkel szemben 1948 november: Gerő Ernő – a hivatalos programmal ellentétben – már arról beszél, hogy a kollektivizálásának 3-4 éven belül meg kell valósulnia - Elkezdődik a gazdagparasztok („kulákok”) üldözése