A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás

A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében TERMÉSZETI TÉNYEZŐK NÉPESSÉG TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK TŐKEÁLLOMÁNY

A régiók szakosodásának alapjai Abszolút előnyök (Smith) Komparatív előnyök (Ricardo) Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság) Kompetitív előnyök (Porter)

Transzferálható: térbeli, mozgatás Mobil és immobil javak Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: térbeli, mozgatás 4-féle jószág: Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra) Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).

A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai: ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).

A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre

A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja Befolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj megközelíthetőség (input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye) A profitmax (MR  MC) nem ad társadalmi optimumot  intervenció: engedélyek, támogatások, adók....

A megfizethető bérleti díj Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül): TC = F + a  Q b F: fixktg, a>0 , b> 1 konstans (Q az 1 ha-ra eső hozam) A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó nyeresége: = TR – TC - földhasználati ktg/ha = = TR – TC – (1 ha föld bérleti díja ) = P  Q – F - a  Q b– bérleti díj P a farm kapujánál érvényes nettó ár (= piaci ár - szállítási egységköltség) Átlagköltség: AC = TC/Q = (F/Q) + a  Q b-1 Határköltség: MC = TC/Q = a  b  Q b-1

A centrumtól távolodva kisebb bérleti díj fizethető! A bérleti díj gradiens A centrumtól távolodva kisebb bérleti díj fizethető! Területhasználati zónák:

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű) a felhasználással véglegesen elfogyasztott, újrahasznosítható Megújuló erőforrások korlátlanul újrahasznosítható egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő

Ásványkincsek, energiahordozók Egyenlőtlen térbeli eloszlás Kimerülő, részben újrahasznosítható Kitermelés költségei Szállíthatóság Fontossága: ipar,…

Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma Turizmus – táj, klíma, vizek… Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon

Termőföld Szűkös erőforrás Nem mobilizálható Termőképesség, eltartóképesség eltérései Termőtalaj pusztulása Ország Termő-terület/ fő (ha) Termő-terület /fó (ha) Japán 0,04 Törökország 0,63 Hollandia 0,18 Dánia 0,64 Németország 0,21 Bulgária 0,67 Olaszország 0,28 Spanyolország 0,78 Ausztria 0,36 USA 1,54 Franciaország 0,51 Svédország 4,00 Lengyelország 0,60 Ausztrália 24,06 Magyarország

Talajtípus, aranykorona érték

Fosszilis energiahordozók Kimerülő, nem megújítható Kőolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!

A fosszilis energia – 70 évre? Készletek (mrd t) 2003 term (mó t) 2001 2002 Kína 2,5 Brazília 68 77 79 India 0,7 Kanada 109 120 127 Irán 12,3 165 169 Irak 15,2 183 167 190 Kuvait 13,3 128 105 Mexikó 1,8 102 92 110 Oroszország 8,2 179 Szaúd-Arábia 36,0 Nigéria 100 89 107 Egy.Arab Emir. 13,0 Norvégia 163 158 154 USA 3,8 348 380 421 Venezuela 11,2 434 417 475 Egyéb országok 24,7 Egyesült Kir. 108 99 289 286 160 159 150 942 945 982 Világ összesen 142,7 3467 3441 3596

Kitermelés ktg-e, Lelőhely Termelők 1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök OPEC (60 %) – 11 ország Nem OPEC Eltérő kitermelési költségek Kitermelés ktg-e, Lelőhely USD/hordó Szibéria 12 Északi tenger 18-20 Perzsa öböl, Arab-félsziget 5-6 Indonézia, Irán, Nigéria 6-8 USA 10-15 Fogyasztás gyorsan nő Fejlettek Fejlődők

A magyar mezőgazdaság regionális adatai Észak-magyarország, Alföld Dél-Dunántúl agrárjellege

GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra Szociális Lakásállomány Kommunális hálózatok Egészségügyi Oktatási, kulturális Települési intézményrendszer Környezeti Sportlétesítmények Termelői Közlekedési Hírközlési Energetikai Környezetvédelmi Vízgazdálkodási

Közlekedési infrastruktúra VASÚT Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság Elérhetőség Fajlagos szállítási költség Szállítási módok, eszközök Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet Gyorsforgalmi utak

Tőkejavak A legmobilabb termelési tényező Formái: A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI) A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek

A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony! Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbef. eltérése: 1, a fejlődéshez való hozzájárulás: FDI – új technika, portfólióbef – ehhez pénzforrás 2, Időhorizontbeli eltérés: FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet 3, Motiváció: FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!

FDI áramlás a világban FDI Magyarországon A fejlett országok 1990,Mrd USD (import) 1990, % 2005, Mrd USD 2005, % EU 8,5 57,4 45,00 63,2 USA 3,94 27,8% 16,26 22,8 Japán 0,10 0,7 1,01 1,4 Egyéb 2,00 14,1 8,91 12,5 Összes fejlett ország 14,19 100,0 71,18 A fejlődő régiók 1990, Mrd USD 1990, % 2005, Mrd USD 2005, % Afrika 0,58 15,7% 2,65 9,6% Latin-Am 1,18 31,9% 9,37 34,0% Ázsia 1,94 52,4% 15,55 56,4% Egyéb 0,00 0,0% Össz. fejlődő 3,70 100,0% 27,57 FDI Magyarországon

Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország Budapest és Ny-Dunántúl + K-Dunántúl Visszaforgatott jövedelem

Technológia-transzfer A technológia terjedése (diffúzió) A technológia abszorpciója, adaptálása Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele) Fajtái: Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…) Működő tőke befektetés Formái: Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –technical assistance) A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!

MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerő Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek

Magasan kvalifikált munkaerő - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! Bérkülönbségek miatt – agyelszívás A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel!

A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , később török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás

Regionális eltérések Vállalat szempontja: Munkaerő ára Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési költségek A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt

A megélhetési költségek területi különbségei lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők: a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is) a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)

A bér- és jövedelemdifferenciák okai A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció) Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége) Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) A munkaerő vándorlási hajlandósága Migráció és ingázás eltérése A migráció költségei és haszna A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei A lakóközösség vonzereje

A migrációs folyamatok jellemzői A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezők Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés „költségei” Kitaposott ösvény A migráns személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzők A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot!

A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás

A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió Bevándorlás nagyvárosi centrumba Növeli a célrégió termelési kapacitását Növelheti a célrégió képzettségi szintjét Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára Növekedhet a munkanélküliségi ráta Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú

Agrárfoglal-koztatottság Magyarország2004 Régió Mezőgazd. Erdőgazd. Ipar % Építő-ip. % Szolgál-tatás % Összes % Közép-Magyarország 1,4 17,2 7,7 73,7 100,0 Közép-Dunántúl 5,2 34,7 8,5 51,5 Nyugat-Dunántúl 33,2 53,9 Dél-Dunántúl 23,8 8,0 59,7 Észak-Magyarország 4,0 30,1 7,8 58,0 Észak-Alföld 7,6 25,1 8,2 59,1 Dél-Alföld 11,2 23,9 7,9 57,0 Ország összesen 5,3 24,9 61,9 Agrárfoglal-koztatottság Magyarország2004 Megye, régió Az agrárfoglalkoztatás részaránya*, % Földellátottság**, ha/fő (agrárfoglalk.) Munkaerő-sűrűség***, fő/100 ha 1994 2003 Közép-Magyarország 3,0 1,6 11,7 20,5 8,6 4,9 Közép-Dunántúl 10,6 15,5 27,5 6,5 3,6 Nyugat-Dunántúl 9,2 4,8 18,2 31,6 5,5 3,2 Dél-Dunántúl 12,8 9,4 19,1 25,1 5,2 4,0 Észak-Magyarország 6,7 4,6 28,6 37,6 3,5 2,7 Észak-Alföld 13,3 7,9 21,0 30,0 3,3 Dél-Alföld 15,9 11,6 23,5 4,3 Ország összesen 8,9 18,7 27,3 5,4 3,7

A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye Összetett mutatók több (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke” a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)

Elérhetőségi Index: (accessibility) az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) Ai = j g(Wj) f(cij) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település Wj : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség cij : az i. telephely és a j. település közti távolság, g(Wj ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási függvény) –növekvő f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a távolság növekedésével csökkenő! Ai magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.

Elérhetőségi index példái Két csoport: Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri. Példa: gazdasági potenciál : EPi = j Wj /cij2 Wj a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és cij az i - j távolság. A „napi elérhetőség” mutatói EPi = j Wj ha j-re cij  cmax

Periferialitás két alapvető tényező: a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya Standardizált periferialitási index (Copus) : pi = 100  (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin ) EPi : gazdasági potenciál, Minél kisebb a pi (0-100 ) annál kevésbé periferikus

Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra

Területi szerkezet változásai, Hoover-index Hoover-index: H = ( i=1..nxi – fi ) / 2 ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont) értékeiből fi = az i. terület részesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből ( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 ) Úthálózat Régió Országos közút, km Ebból: autópálya, autóút Megoszlás abszolút eltérése, % 1990 2003 közút Autópálya, -út Közép-Magyarország 2468 2606 140 159 0,2% 15,1% Közép-Dunántúl 4041 3938 137 151 0,7% 15,5% Nyugat-Dunántúl 4669 4883 18 71 0,3% 6,1% Dél-Dunántúl 4288 4366 53 0,1% 3,2% Észak-Magyarország 4501 4764 20 130 0,5% 14,8% Észak-Alföld 4865 4954 7 1,1% Dél-Alföld 4909 5025 16 61 0,0% 5,1% Ország összesen 29741 30536 348 632 HOOVER-INDEX (1990-2003) 0,995% 30,403%