A HYPERTONIA BETEGSÉG NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE Dr. de Châtel Rudolf Semmelweis Egyetem ÁOK, I.Sz.Belgyógyászati Klinika Magyar Hypertonia Társaság II. Továbbképző Előadássorozata
KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓTÉNYEZŐK Obesitas Általánosan elismert, hogy a nagyfokú elhízás (testtömeg index > 30) növeli a kardiovaszkuláris kockázatot a 2. típusú diabetes kialakulását a rákbetegség gyakoriságát Kevésbé ismert, hogy a fenti megállapítások mérsékelt elhízás esetén is érvényesek A kiindulási testsúlytól függetlenül az elhízás mértéke döntő mértékben kihat a kockázat növekedésére
Calle EE. et al. NEJM 1999.
Nurses Health Study JAMA 1995.
OBESITAS ÉS HYPERTONIA A vérnyomás minden paraméter közül legszorosabb korrelációban a testsúllyal van + 1 kg 2/1 Hgmm-rel magasabb vérnyomás Lehetséges pathomechanizmusok: sympathicus aktivitás renin-angiotenzin rendszer aktivitása inzulin-rezisztencia Na-retenció tubuláris Na-reabszorpció natriuretikus peptid receptorok ¯ leptin rezisztencia
Olivetti Heart Study AJH 2002; 15: 780.
A testsúly változásának hatása a Framingham vizsgálatban
SÓFOGYASZTÁS ÉS HYPERTONIA Elszigetelten elő népcsoportokban egyes helyeken a napi NaCl bevitel < 3 g; ezekben a populációkban ismeretlen a hypertonia Az INTERSALT vizsgálatban nem volt korreláció a sófogyasztás és a vérnyomás között a fejlett országokban Magyarországon a napi sófogyasztás 12-15 g körül van ( 200-250 mmol Na+) Legnagyobb sótartalmú ételek: kenyér füstölt árú konzervételek
INTERSALT Study
Sómegvonás hatása a keringési rendszerre.
Midgley JP. et al. JAMA 1996.
Morimoto et al. Lancet 1997.
ÉTREND ÉS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT Nurses’ Health Study: 84.129 ápolónő 14 éves követése táplálkozási szokások (kérdőív alapján) Kétszeresre nőtt a kockázat, ha az étrend sok zsírt és szénhidrátot kevés növényi rostot kevés (tengeri) halat tartalmazott Dash (Dietary Approach to Stop Hypertension) vizsgálat: 459 normotenziós vagy enyhén hypertoniás beteg 11 héten át háromféle diéta: kontroll (átlag amerikai étrend) kontroll + sok gyümölcs és zöldség kombináció (előző+ zsírszegény) vérnyomáscsökkenés 3,5/2,1 Hgmm normotenziósokban 11,4/5,5 Hgmm hypertóniásokban
DASH Study, NEJM 1997.
Trials of Hypertension Prevention II. 1997.
ÉLETMÓD ÉS 2. TÍPUSÚ DIABETES KOCKÁZATA Nurses’ Health Study: 84.941 ápolónő 16 éves követése 3300 újonnan kialakult 2. típusú diabetes 91%-ban az alábbi tényezők következménye: elhízás testmozgás hiánya egészségtelen táplálkozás dohányzás napi 1 „drink”-nél kevesebb alkohol Physicians’ Health Study: 20.951 orvos 12 éves követése napi 1 vagy több drink 2. típusú diabetes kockázatát 43%-kal csökkentette
Moriera et al. J Hypertens 1998.
TESTMOZGÁS ÉS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT I. A testmozgás a fejlett és feltörekvő országokban jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedekben Fokozott fizikai aktivitás kedvező hatásai: csökken a kardiovaszkuláris kockázat testsúly ¯ (főleg abdominális zsír ¯) vérnyomás ¯ inzulin rezisztencia ¯ HDL-koleszterin véralvadási paraméterek javulnak 2. típusú diabetes kialakulása ¯ osteoporosis ¯ rákbetegség ¯
TESTMOZGÁS ÉS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT II. Elsősorban az erélyes és rendszeres testmozgásnak van kedvező hatása: napi 30 perc „élénk mozgás” gyors séta futás úszás kerékpározás erélyes testmozgás” (tenisz, aerobik, stb.) elegendő lehet heti 2-3 alkalommal AV bántalmak esetén súlyzózás Legyen olyan erélyes, hogy - megizzadjunk - izmainkat érezzük - lihegjünk - pulzusszám Legnehezebb: rendszeresség (motiváció, időtényező) Peterdi Pál: „A láb mindig kéznél van!”
VÉRNYOMÁS-CSÖKKENTÉS JELENTŐSÉGE AZ ELSŐDLEGES PREVENCIÓBAN Bármilyen eszközzel érjük el a vérnyomás csökkenését (étrend, testmozgás, gyógyszer), a kardiovaszkuláris kockázat mérséklődik Minél jobban csökken a vérnyomás, annál kedvezőbben befolyásolhatjuk a kockázatot A normotenziós 35-65 évesek körében életmód változtatással elért 2 Hgmm diasztolés vérnyomás csökkenéssel meg lehetne előzni évente, 100.000 lakosonként 106 coronaria-eseményt 56 stroke-ot 2 millió ilyen korú lakossal számolva: ez > 3200 megelőzött eseményt jelentene évente