A Budapesti Értéktőzsde szerepe, jelentősége a közép-európai (osztrák, cseh és lengyel) tőzsdék között. A kuvikok nevében üdvözlöm a tisztelt zsűrit és a többi csapatot a régiós tőzsdéket bemutató prezentációnkon!

A régiós tőzsdék története A BÉT létrejötte 1864. január 18.: Pesti Áru- és Értéktőzsde 1948. május 25-től 41 év szünet 1999-től számítógépes távkereskedés Régió tőzsdéi 1771. Wiener Börse 1817. Varsói tőzsde (WSE) 1861. Prágai tőzsde (PSE) A Budapesti Értéktőzsdét 1864-ben alapították, működése során 41 évig zárva tartott, de a rendszerváltás után újra kinyitotta kapuit. 1999-es MMTS távkereskedési rendszer bevezetése után egy automatizált, modern piaccá vált. Jelenlegi formáját 2005-ben érte el, mikor a BÉT-BÁT fúzióval megjelent parkettjén az árupiaci szekció is. A régiós tőzsdék már hamarabb megalakultak, mint a hazai börze. A bécsi szinte töretlen 240 éves működése egyedülálló a kommunizmusból ébredő országok között, a vezető szerep immár mégis Varsóé.

Vizsgált szempontok Kapitalizáció Forgalom Kibocsátók száma Likviditás Az indexek szektoriális megoszlása Nézzük mely szempontok alapján jelenthetjük ki ezt. A továbbiakban a kapitalizáció alapján vizsgáljuk a tőzsdéket, ezt követően a forgalmat a kibocsátók számát valamint a likviditást mutatjuk be, végül az indexek szektoriális megoszlásából is levonjuk a következtetéseinket

Magyarország helye a régióban Kis, nyitott gazdaság globális tendenciák Már 2007-től gyengülő növekedés Főleg portfoliótőke Lengyelország A belső fogyasztás magasabb aránya Lengyel csoda Pénzpiaci sajátosságok – magas hazai tőkearány A magyarországi jelenleg a régió legkisebb tőzsdéje, ez viszont magában egy igen félrevezető tény, ugyanis valójában mindennek az oka a lényeges. A terület sikertörténete Varsó, 2009-ben ott volt a legtöbb IPO Európában és forgalmában és kapitalizációjában is megelőzte az addigi régiós elsőt, Bécset. Ennek oka számos olyan tényezőből fakad, ami nálunk sajnos nincs meg: a lengyel gazdaság egységként működik, belső fogyasztása jelentős, így nincs annyira a globális konjunktúrától függésben, mint a kis, nyitott gazdaságú Magyarország. Így Európában egyedüliként Lengyelország még a válság alatt is növekedett, míg hazánkban már 2007-től kezdve lassult a gyarapodás, igaz, ez a lengyeleknél jobban érződött, mivel ott több helyi vállalat van a tőzsdén. Varsót egy sajátos szabály is támogatta, mely következtében a helyi nyugdíjalapok tőkéjük 30%-át az ottani parketten fektették be. A BÉT-en jellemzően a külföldi portfoliotőke van jelen, mely inkább a régiós megítélés és kevésbé az ország saját kockázata szerint dönt. Örömteli tény ugyanakkor, hogy tavaly a kisbefektetői réteg növekedett: a hazai befektetési szolgáltatóknál nyitott értékpapírszámlák aránya 22%-kal nőtt, a részvénypiaci forgalmon belüli arányuk a 2008 évi 24,85%-ról 45,19%-ra emelkedett 2009 első harmadában.

Kapitalizáció A tőzsdék közötti verseny kiéleződik A továbbiakban az imént ismertetett sajátosságok alapján vizsgáljuk az adatokat. Felsorolásunkban az első és egyben a tőzsdékre legjellemzőbb mutató a kapitalizáció. Az ábrán látszik a megoszlás: a lengyelek profitáltak a válságból, Ausztria a második helyre szorult, míg Budapest Prágával vetélkedik a harmadik helyért, egyelőre sikertelenül. A hasonló méretű gazdasággal rendelkező ország jobb külső egyensúlya okán tudott megelőzni bennünket. A kapitalizáció/GDP arány szintén jól jellemzi a tőzsdéket: megmutatja a vállalkozások fejlettségi szintjét valamint a pénzügyi intelligenciát is, de a tőzsde növekedési lehetőségeire is utal. A felette levő grafikonnal összehasonlítva kitűnik, hogy az országok közti eltérések arányaikban már nem olyan nagyok, mint a kapitalizáció tekintetében: habár Bécs és Varsó helycseréje tisztán látszódik, a magyar és a cseh mutató is az éves kibocsátás negyede körül mozog, tehát itt a verseny szorosabb. A tőzsdék közötti verseny kiéleződik Saját ábrák, forrás: www.fese.eu/en

Saját ábra, forrás: www.fese.eu/en A tőzsdei cégek Varsó: zárt gazdaság cégek száma forgalom illikvid cégek Prága osztrák tulajdonban Az imént említett tényezőkön felül megfigyelhető, hogy míg Varsóra a régiós kapitalizáció 50%-a koncentrálódik, ez a forgalom mindössze 42%-át adja: tehát sok olyan cég van tőzsdén, ami alig, vagy egyáltalán nem kereskedett. Budapesten ezek az adatok 14 és 24% voltak 2008-ban, tehát igaz, hogy a régió legapróbb tőzsdéje, de likviditás szempontjából előnyösebb. A cégek hazai/külföldi bontásban vizsgálatakor alapvetően két fontos következtetést vonhatunk le: Lengyelország élen jár a tőzsdei cégek számát tekintve, de ezeknek magas hazai aránya remekül mutatja a gazdaság viszonylagos zártságát, illetve az illikvid cégek jelenlétét. A PS-t elemezve feltűnik, hogy a tőzsdei kibocsátók 62%-a külföldi – a tőzsde ugyanis majdnem teljesen osztrák kézben van. Saját ábra, forrás: www.fese.eu/en

Saját ábrák, forrás: a tőzsdék honlapjai Indexek szektoronkénti megoszlása Az, hogy egy adott tőzsde indexében mely szektorok, ágazatok vannak jelen, következtetni enged a gazdaság jellegére is, ezért elkészítettük a szektorok szerinti diagrammot. Feltűnő, hogy mind a négy indexben nagy súlyban szerepel a pénzügy, ez utal a bankrendszer fejlettségére. Koncentráció tekintetében is eltérést tapasztalunk: a nagyobb tőzsdék indexei, mint például a WIG vagy a bécsi ATX, ahol a legnagyobb súlyú papír maximum 21%-ot nyom, sokkal jobb eloszlást mutatnak, mint a BUX; ennek likviditása gyakorlatilag négy szektor között oszlik meg. Két papír, a MOL és az OTP különösen nagy, együtt közel 60% súlyúak, tehát a piac nagyon koncentrált. A főleg nehézipart takaró egyéb ipar kategória, mely a BUX-ból gyakorlatilag hiányzik, feltűnik Varsónál, Prágánál é Bécsnél is, ez utóbbinál a könnyűipar is kellő súllyal képviselteti magát, melyek utalnak ezen országok ipari jellegére. Benne maradjon? A közműcégek, egyéb szolgáltatások illetve technológiai ágazatok szintén inkább külföldön adnak nagyobb arányt, míg a gyógyszer terén a BUX kiemelkedő. Saját ábrák, forrás: a tőzsdék honlapjai

Mi befolyásolja az indexek alakulását? Az indexek időbeli alakulását látva megállapíthatjuk, hogy alapvetően a régió megítélése, és csak részben az adott ország kockázata mozgatja az árfolyamokat. Az ábrára felhelyezve az SnP indexet láthatóvá válik a globális tendenciák leképeződése is. Forrás: www.bloomberg.com

Egyéb tőzsdei termékek Kötvény Bécs (11736,1 millió EUR) Prága (2847,5 millió EUR) Budapest (32,5 millió EUR) Határidős piac Varsó (12924,5 millió EUR) Budapest (1199,8 millió EUR) Opciós piac Varsó (528,3 millió EUR) Bécs (438,7 millió EUR) Bár eddig javarészt a részvényekről, a tőzsdei forgalom legnagyobb hányadát kitevő papírokról beszéltünk, fontos szót ejtenünk a többi tőzsdei termékről is. A kötvény és a certifikát-forgalmát tekintve Bécs kiemelkedő, viszont a derivatív ügyletek kategóriájában Varsó maga mögé utasította. A határidős ügyletek kapcsán hazánk az előkelő második helyet foglalja el, ez részben a javarészt határidős ügyyletekkel kereskedett áruszekciónak tudható be, a többi országban az árutőzsde külön van választva a tőzsdétől. Certifikát Bécs (2339 db) Budapest (33 db)

A fejlődés útja A tőzsde akkor tud sikeres lenni, ha a gazdasággal és a piaci igényekkel együtt változik, fejlődik. Siker Mint a fenti idézet szemlélteti, a tőzsdének követnie kell a tendenciákat. Sikeres is csak így lehet: ha az új igényekhez alkalmazkodva tudja parkettjére csábítani mind a befektetőket, mind a kibocsátókat. Befektetők Kibocsátók

Kibocsátók Befektetők Innováció Tőzsdére lépés Befektetők bevonása Dezintermediáció Innovatív termékek: ETF Certifikát OTC piacról való bevonás Ezt pedig oly módon teheti, ha értékpapírjai a bankbetétekhez hasonlóan alkalmazkodnak a befektetői igényekhez, így profitálhat a drága pénzügyi közvetítés kiküszöböléséből. Ennek eszköze a pénzügyi innováció. Ezzel kapcsolatban két terméket emelünk ki, a költséghatékonyságáért és egyszerűségéért kedvelt ETF-et, mely jellemzően egy indexet képez le, valamint a kis tőkeigényű, csak az alaptermék árváltozását leképező certifikátot, melynek turbó változata egyre népszerűbb Budapesten. A kibocsátók számának növelése is lehetséges, az angolszász országokban jellemző tőzsdei forrásszerzőként viselkedő vállalkozások átcsábíthatóak az OTC-ről, erre 4 példa is volt 2009-ben a BÉT-en. Habár a tőzsdére lépést sok tényező segíti, mint például az adókedvezmények vagy a TCK, a drága IPO és az adatszolgáltatási kényszer sok esetben eltántorítja a vállalkozásokat ettől. Adókedvezmények Tőzsdeképes Cégek Klubja Drága IPO Adatszolgáltatási kényszer

Alkalmaz-kodó kínálat A tőzsde jövője Idegenkedés megszüntetése Nagyobb arányú tőzsdei ismeretek Pénzügyi kultúra növelése Alkalmaz-kodó kínálat Tőzsde fejlődése Befektetői kereslet Végül de nem utolsó sorban meg kell említenünk a lakosság idegenkedését és közönyösségét a tőzsdével szemben. Az emberekkel meg kell értetnünk, hogy akkor is érdekeltek a tőzsde helyzetének változásaiban, ha arról nem tudnak. Ezt a fiatalabb nemzedék körében lehet igazán megvalósítani, hiszen az ő gondolkodásukra hatással vannak a különböző tőzsdei botrányok és negatív megnyilvánulások. Fontos lenne növelni a társadalom ismeret tantárgyban a tőkepiachoz kapcsolódó anyagrészt, hiszen ha a fiatalok látják, hogy a tőzsde nem egy idegen dolog, akkor szívesebben fektetnek be itt, ezzel elősegítve a hazai tőzsde fejlődését. Sose fektess olyan dologba, amit nem értesz!

Köszönjük a figyelmet!