A bankközi forintpiacok likviditásának és a bankközi referenciakamatok információtartalmának alakulása MNB, Pénzügyi elemzések október 1.

2 Kiindulási helyzet decemberétől nincsenek forintlikviditási feszültségek a hazai bankközi piacon, de ennek működése azóta sem állt helyre. A hagyományosan likvid egynapos futamidőn is számottevően visszaesett a forgalom. A nemzetközi folyamatokkal ellentétben hazánkban sem a fedezett (pl. repó-) piacok, sem a kamatderivatív piacok (pl. FRA) nem vették át – részlegesen sem - a kieső forgalmat. Az éven belüli fedezetlen bankközi referenciakamatok (BUBOR) információtartalma jelentősen lecsökkent. –Megnehezíti a piaci szereplők kamatvárakozásainak számszerűsítését. –Nem szolgál megfelelő referenciakamatként a vállalati hitelek és a kamatderivatívák árazásához.

3 A hazai bankközi forintpiac forgalmának alakulása A őszén kezdődő bizalmi válság a bankok egymással szembeni limitjeinek csökkenésén keresztül a fedezetlen bankközi forintpiac szűkülését eredményezte. Az értékpapír fedezet mellett nyújtott hitelpiac forgalma eközben nem változott jelentősen – a jogszabályi rendelkezés kedvezőbbé válása ellenére sem. Az FRA piac forgalma szintén alacsony szinten van. Az FX-swap piacra is kiterjedő működési zavarok miatt az sem tudta támogatni a forintlikviditás-kezelést. A bankok egyre nagyobb mértékben támaszkodtak forintlikviditásuk menedzselésében az MNB eszközeire.

4 A bankközi fedezetlen és fedezett együttes forgalom csak ez év második negyedévében emelkedett kismértékben, átmenetileg

5 A kötelező tartalékráta csökkentése és a kamatfolyosó szűkítése is szerepet játszhatott a jegybanki eszközállomány emelkedésében

6 A hazai bankközi forintpiac likviditásának szűkülése a bid-ask szpred tágulásában és az ügyletkötések számának alakulásában tükröződik leginkább

őszétől az egynapos fedezetlen és fedezett ügyletek hozama jól követte a jegybanki alapkamat alakulását. Megnőtt a fedezetlen hitelekért elvárt kamatfelár.

8 Hosszabb futamidejű forintkamatok információtartalma Miért érdekes? –Információ a piaci várakozásokról –Vállalati hitelek és kamatderivatívák alaptermékei A piaci turbulenciák hatására a kockázati prémium a korábbinál magasabb és változékonyabb, így torzul a piaci hozamok információ-tartalma. Bubor esetében kérdés az is, hogy a beadott jegyzések mennyire tükrözik a várakozásokat –Lényegében nincs piaci ügyletkötés a 3 hónapos futamidőn: a kamatjegyzéshez nincs viszonyítási alap.

9 Elvesztette információ-tartalmát a Bubor? Buborral kapcsolatos problémák jelei: –Ugrásszerű változások –A benne tükröződő várakozások elszakadása más referencia- kamatoktól, elemzői felmérésektől A Bubor 2008 végétől lényegében az alapkamat alakulását tükrözi, nem mutatja a piaci szereplők várakozásait.

végétől a BUBOR elszakadt más referencia-kamatoktól, lényegében a jegybanki alapkamat alakulását tükrözi.

11 Év végi jegybanki alapkamatra vonatkozó várakozások

12 Hogyan nézzük az FRA-hozamokat? Alaptermék a Bubor, ami lényegében az alapkamattal egyezik meg. Ebben az esetben is mutatják a várakozásokat, de értelmezésük más:  az ügylet indulásakor érvényes alapkamatra vonatkozó várakozásokat mutatják, nem a futamidő alatti átlagos jegybanki kamatra vonatkozót.

13 A fedezetlen bankközi piaci forgalom visszaesését több esetben a fedezett piac relatív súlyának növekedése kísérte. A fedezetlen bankközi ügyletek információtartalmának csökkenése miatt a kamatvárakozások meghatározásához több jegybank új eszközöket vett figyelembe. – Repó hozamokból számított kamatvárakozás-pálya. – OIS hozamok felhasználásával megállapított kamatvárakozások. Magyarország: A fedezetlen bankközi forintpiac forgalmának és likviditásának szűkülését nem kísérte a repó forgalom emelkedése. Nem alakult ki likvid OIS piac. Nemzetközi tapasztalatok

14 Vitaindító kérdések Hogyan értékelik a fedezetlen bankközi hitel-betét piac jelenlegi forgalmát, likviditását? Hogyan értékelik a BUBOR kamatok szintjét és alakulását, okoz-e bármilyen problémát, hogy a BUBOR-ba nem épülnek be a piaci kamatvárakozások? Milyen esetben/feltételek mellett tudják elképzelni, hogy a BUBOR jegyzések a jelenleginél reálisabb szintre kerüljenek? Milyen esélyét látják, hogy Magyarországon aktív, likviditáskezelési célú repópiac alakuljon ki, illetve milyen szabályozási/intézményi változások szükségesek ehhez? Lenne-e kereslet Magyarországon egy OIS típusú termék iránt, illetve milyen szabályozási/intézményi változások tudnák elősegíteni a kialakulását? Hogyan vélekednek likviditáskezelői szemmel a jegybanki kamatfolyosó jelenlegi szélességéről, a kötelező tartalékráta nagyságáról, illetve a kéthetes MNB-kötvény futamidejéről?