Sejttan

Sejtmembrán Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel Alkotórészei: Foszfatidok: 2 rétegben, apoláris részeikkel fordulnak egymás felé Az egyes molekulák oldalirányban könnyen mozognak Fehérjék Lehetnek felszínen elhelyezkedők, bemerülők, vagy a membránt teljesen átérők Szénhidrátok: Fehérjékhez vagy lipidekhez kapcsolódnak A hártya külső felületén helyezkednek el

A membránok specifitását a fehérjék és a szénhidrátok adják A membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas, hajlékony tulajdonságúak Típusai: Határoló membrán: sejthártya Belső membránok: ER, Golgi-készülék, lizoszómák, vakuolumok A membránokon keresztül zajlanak a sejt transzportfolyamatai

A transzport folyamatok Szabad transzport: Részecskék önállóan jutnak át a membránon A folyamat diffúzió Energiát nem igényel Pl: víz, szteroidok, légzési gázok, lipidoldékony kisebb molkeulák Könnyített transzport: Fehérjékből álló transzportrendszer végzi a szállítást – megköti és a másik oldalon leadja, vagy csatornát képez Szubsztrátspecifikus Pl: glükóz, aminosavak, ionok A könnyített transzport lehet: aktív és passzív

Membránáthelyeződéssel járó transzport: Passzív transzport: ha a molekula átjuttatása nem igényel energia befektetést Ha koncentráció különbséggel megegyező irányba szállít (nagy konc.-tól a kicsi felé) Aktív transzport: ha a molekula átjuttatása energia befektetést, vagy ATP-t igényel Konc,.különbséggel szemben szállít (kis konc.-tól a nagy felé) Membránáthelyeződéssel járó transzport: Endocitózis: sejthártya lefűződik membránhólyag alakban Ha szilárd anyagot vesz fel: fagocitózis Ha folyadékot vesz fel: pinocitózis Exocitózis: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek

Sejtmembrán, sejthártya 5-10 nm vastag Fehérjéihez szénhidrátok kapcsolódnak – glikokalix A sejthártya terméke a sejtfal Baktériumnál: szénhidrátot, fehérjét, lipideket tartalmaz Gombák sejtfala kitines A növények sejtfalában pedig, pektin, cellulóz és az idősebbeknél lignin van

Endoplazmatikus retikulum (ER) Kiterjedt tömlő alakú hártyarendszer a citoplazmában, a sejtmagtól a sejthártyáig terjedhet Kapcsolatban áll a sejtmaghártyával Típusai: Simafelszínű endoplazmatikus retikulum – SER membránlipidek és szteroidok szintézise folyik itt Mérgező anyagok lebontását is végzi, méregtelenít A máj sejtjeiben van sok

Durvafelszínű endoplazmatikus retikulum – DER Felületén riboszómák vannak, itt zajlik a fehérjeszintézis A kész fehérje a DER üregeibe kerül, és ott nyeri el végleges térszerkezetét

Golgi-készülék Belső membránrendszer, széleiről hólyagocskák fűződnek le ER és a sejthártya között található Az ER-tól kapott fehérjéket átalakítja, átcsomagolja és a rendeltetési helyére küldi, vagy kiüríti a sejtből Itt szintetizálódnak egyes poliszacharidok (kitin, pektin)

A lizoszómák DER-ről, Golgi-készülékről, sejthártyáról lefűződő hólyagocskák, melyek bontóenzimeket tartalmaznak – így a sejten belüli emésztést végzik Savas kémhatásúak Típusai: Fagoszóma vagy előlizoszóma: Lebontandó anyagot tartalmazza, emésztés még nem folyik benne Ha ez idegen anyag: heterofág lizoszóma Ha saját anyag: autofág lizoszóma

Harmadlagos lizoszóma, maradványtest Elsődleges lizoszóma Csak emésztőenzimeket tartalmaz, azokat raktározza Másodlagos lizoszóma Egy fagoszómából és egy elsődleges lizoszómából jön létre Intenziv emésztés folyik benne Harmadlagos lizoszóma, maradványtest Emésztés már kismértékű Tartalmuk emészthetetlen Szerepük: a sejtbe bekerült anyagok, az elöregedett sejtalkotók, lárvakori szervek lebontása

A riboszóma rRNS-ből és fehérjéből felépülő sejtalkotók, a fehérjeszintézis helyei A sejtmagvacskában jönnek létre 2 alegységből áll Prokariótákban. kicsik, szabadon a sejtplazmában Eukariótákban: nagyobbak, szabadon és ER-hez kötve is előfordulnak

A sejtplazma (citoplazma) A sejt alapállománya: kitölti a sejtet magába zárja a sejtalkotókat Nyersanyagokat tartalmaz 2 részre osztható: Vizes fázis (citoszol): vízben oldott sók, szénhidrátok, fehérjék, valamint lipidek és nukleinsavak Sejtváz (citogél): fehérjék térhálózata, melyek párhuzamosan vagy szabálytalanul helyezkednek el a vizes fázisban; folyamatosan bomlik és újraépül

A mitokondrium Energiatermelő sejtalkotó, minden eukarióta sejtben megtalálható Alak: hosszúkás vagy fonal Számuk: sejttípusonként változó – intenzív anyagcseréjű sejtnek több Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű Szerkezete: Külső membrán: sima Belső membrán: betűrődések – felületnövelő Alapállomány: belső membránon belül Saját DNS az alapállományban

Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza Anyai öröklődésű Funkciói: Külső membrán: elhatárolás Belső membrán: magas a fehérjetartalma, itt zajlik a terminális oxidáció és ezzel együtt az ATP szintézis Alapállomány: citrát kör helyszíne Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza Anyai öröklődésű

A színtest Kizárólag növényi sejtalkotók, a fotoszintézis helye Alak: moszatokban lemez vagy szalag; moháktól lencse alakú Számuk: fényviszonyoktól függ Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű Szerkezete: Külső membrán: sima Belső membrán: redőzött – gránum tilakoid, sztróma tilakoid Alapállomány(sztróma): belső membránon belül Saját DNS

Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza Funkciói: Külső membrán: elhatárolás Belső membrán: magas a lipid és fehérjetartalma, itt vannak a színanyagok, itt zajlik a fotoszintézis fényszakasza Alapállomány: sötét szakasz helyszíne Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus Típusai: Zöld színű: kloroplasztisz - fotoszintézis Sárga vagy vörös: kromoplasztisz – csalogatás Színtelen: leukoplasztisz – raktározás Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza

Az endoszimbionta elmélet szerint a mai mitokomdriumok és színtestek valaha önálló prokarióták voltak, melyeket egy eukarióta sejt bekebelezett, de nem emésztette meg, hanem sejten belüli együttélés jött létre. E prokarióták alakultak át hosszú idő alatt színtestté és mitokondriummá. Színtest őse: fotoszintetizáló kékbaktérium Mitokondrium őse: heterotróf baktérium Bizonyítékok: mérete, belső membrán prokarióta jellegű, semiautonom, képes önállóan osztódni

A sejtmag Eukarióta sejtekre jellemző, információt tartalmazó sejtalkotó, hártyával körülvett maganyag Alakja: gömb, ovális, pálcika, karélyos Általában a sejt közepe táján, ritkán a hártya mellett Száma: általában egy, ritkán több Felépítése: Maghártya: Kettős falú, kapcsolatban áll az ER-mal pórusok törik át: szelektív szűrő Bejutnak a szabályozó fehérjék Kijut mRNS és a riboszómák alkotórészei

Magvacska (nukleolus) Magplazma (magnedv) Sejtplazmához hasonló felépítésű, fehérjék, ionok, szerves molekulák vizes oldata Ebben: kromatin állomány – DNS + hiszton fehérje; sejtosztódáskor jobban összetömörül és kromoszómákká alakul Magvacska (nukleolus) Apró, tömör testecske Riboszómák készítésének helye: olyan DNS szakaszt tartalmaz amelyről rRNS és riboszómális fehérje szintetizálódik

A kromoszómák két kromatidából állnak, melyek a befűződésnél kapcsolódnak egymáshoz. A kromoszómát a befűződés karokra osztja. Egy adott faj bármilyen sejtjében a rá jellemző számú, alakú és nagyságú kromoszóma van. Ha minden kromoszóma csak egyszer van jelen: a sejt haploid (n) pl: ivarsejtek Ha minden kromoszóma két példányban található meg: a sejt diploid (2n) pl: testi sejtek Az ember testi sejtjeiben 46 darab, azaz 23 pár kromoszóma van. A párok egyik tagja apai eredetű, másik tagja anyai eredetű – homológ kromoszómapárok

A sejtközpont Valamennyi állati és növényi sejtben megtalálható 2 egymásra merőleges helyzetű, hengeres képződmény A hengerek falát 9 db, egyenként 3 csőből álló köteg alkotja, melyek a henger palástja mentén rendeződnek Szerepe a sejtosztódás irányítása

A mozgásszervek Felépítésükben mikrotubulusok és mikrofilamentumok vesznek részt Mikrotubulusok: Cső alakú képződmények Tubulin nevű fehérje építi fel – globuláris fehérje Feladatuk a sejten belüli szállítás, pl: kromoszómák mozgatása sejtosztódáskor

A sejtközponthoz kapcsolódnak – a sejtközponttól távolabbi folyamatosan épül, a másik folyamatosan bomlik, így a csőben lévő molekulák befelé áramolnak

Mikrofilamentumok: Csilló, ostor: Aktinmolekulák összekapcsolódásával keletkezik A sejtben hálózatot alkot Irányítják az egész sejt mozgását, osztódó sejt kettéfűzését Miozin kapcsolódásával az állati izomműködés alapja Csilló, ostor: Határozott belső szerkezettel rendelkező, mozgástevékenységet végző plazmanyúlványok Egysejtűben a sejt mozgatását végzi; de megtalálható a többsejtű szervezetben is, pl: orrnyálkahártya, hímivarsejt Csilló: sok, rövid Ostor: kevés számú, hosszú

Szerkezetük megegyezik - alapi test + csilló, ostor Alapi test: 9x3 mikrotubulus Csilló, ostor: 9x2 + 2 mikrotubulus Működése: alapi test irányítja A kerületen lévő csövek elcsúsznak A csillók mozgása összehangolt, az ostoroké csapkodó vagy körkörös

A sejthalál A sejtek élettartalmát genetikai program határozza meg, ez a program feltehetően azt határozza meg, hogy egy sejt hányszor osztódhat. Az utolsó osztódás után a sejtek még sokáig életben maradhatnak, de előbb-utóbb öregedni kezdenek, és végül elpusztulnak. Két különböző mechanizmussal lezajló sejthalált ismerünk: Nekrózis, nem programozott sejthalál Apoptózis: programozott sejthalál

Programozott sejthalál: A sejtben feldarabolódik a DNS A sejt membránja ép marad, a citoplazma a benne lévő sejtalkotókkal együtt feldarabolódik és un. apopttótikus testek keletkeznek, melyeket a fagociák távolítanak el. Egy sejtet érint Nem programozott sejthalál: Károsító tényezők hatására bekövetkező traumás folyamat Általában sejtcsoportot érint A membránok károsodásával jár, a sejt megduzzad és felszakad Genny keletkezésével jár