A tiszta szén technológia alkalmazásának hazai esélyei Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Energiaügyért Felelős Államtitkárság OMBKE Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2013. november 7. Hölgyeim és Uraim! A Nemzeti Energiastratégia megvalósításáról szóló 77/2011.(X.14.) OGY határozat értelmében, az EU Energiaügyi és Dekarbonizációs Útitervében foglaltakkal, valamint az EU Energiahatékonysági Irányelvével szinkronban, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, és egyben a közös európai célrendszerbe illeszkedő magyar energiapolitika került kialakításra. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi magyar energiapolitika garantálni tudja hazánk biztonságos energiaellátását a gyorsan változó nemzetközi gazdasági környezetben is. Ennek a szisztematikus munkának az eredményeit szeretném önöknek bemutatni a következő 30-40 percben.

Tartalom Bevezetetés - Globális folyamatok - Hazai és európai helyzetkép II. Tiszta szén technológiával az újraiparosításért - Hazai fosszilis készletek „újra felfedezése” - Mi az a tiszta szén technológia? - Mit tervezünk? Az előadásom elején rövid áttekintést adok azokról a globális és európai gazdasági folyamatokról, amelyek jelentősen befolyásolják a hazai energetika mozgásterét, majd az Energiastratégia cselekvési területeinek megfelelően áttekintjük az eredményeket.

Fosszilis energiahordozók: még nem kell aggódnunk ● A hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelési hozamcsúcsai már nincsenek messze, olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -120-150 év múlva 235urán - 100-120 év múlva 238urán - 10000-60000 év múlva ● de a nem-konvencionális, a mélytengeri és az eddig nem kutatott területek (pl. Kelet-Szibéria) tartalékai átírhatják a vész-forgatókönyveket. Elsősorban a nem-konvencionális szénhidrogén hasznosítás elterjedésének köszönhetően a globális energiabiztonságot nem fenyegeti veszély még hosszú időn keresztül. Valójában az energiafelhasználásunk struktúrája sokkal, mint arra következtethetnénk egyes sajtóhírekből, vagy az új technológiák mellett állást foglaló gazdasági csoportosulások, lobbik megnyilatkozásaiból. A jelenlegi energiapolitika mentén globális szinten nem várható a fosszilis energiahordozók használatának szignifikáns csökkenése 2050-ig. Bár a sajtóban sok egymásnak ellentmondó hír jelenik meg - Ennek ellenére természetesen lehetnek ellátási zavarok, piacműködést korlátozó tényezők.

Globális villamos energiamix 2011 Még a komoly ÜHG csökkentési terveket dédelgető EU szintjén is lassú az energiamix átrendeződés! A jelenlegi energiapolitikák mentén 22 évet vesz igénybe, hogy az EU bruttó belső energiafelhasználásban a megújulók részaránya megduplázódjon, azaz 8%-ról 15%-ra nőjön. Ezzel együtt is a fosszilis energiahordozók dominánsak maradnak az EU energiamixében, 70%-os lesz a részesedésük még 2030-ban is. Eközben az EU még jobban függő helyzetbe kerül az energiaimport szempontjából, és erőteljesen fog növekedni a villamosenergiaigény. Forrás: IEA

Global electricity generation by source between 2010 and 2035 Because of state subsidies, feed in tarifs, and priority on wholesale market - despite of being more expensive - lots of investment goes to the RES sector. As a result, the share of RES in electricity generation is increasing, and supposedly it will increase in the future. Despite of this, a significant decline in the global use of fossil fuels is not expected until 2050, and until at least 2030 in the EU.

CO2 kvótarendszer a világban

Wholesale electricity prices and cost components by region Besides the natural gas prices, wholesale electricity prices are also high in the EU, compared to US, China and even to Japan. While the fixed costs are very close to each other in the competing regions, the pure fuel prices are slightly higher in the EU than in US or China, and a bit lower than in Japan. The signicant price difference is originated from the extra European CO2 prices, which are not exist in other regions.

Cost components of household electricity prices in some EU countries Examining the two extreme values, the French household electricity price is 62.5% of the German price due to low-level state subsidy for RES, and a low wholesale price driven by the low production cost in the nuclear energy-dominated French electricity sector…. The high RES share in the German electricity mix results in a high production cost, which is viable under market situation only by providing solid state subsidies (green column).

Az EU-ban drága a földgáz Az EU orosz földgázimporttól való függőségi helyzetének eredményeként a földgáz nagykereskedelmi ára 2011-ben 4-5-ször magasabb volt az USA áraknál. • Japán LNG • Német piaci ár • Brit piaci ár Vezető szakértők szerint az, hogy még nincs kiépítve az európai gázhálózat, és nem teljesen átjárható a gázpiac, nagy nyomást gyakorol az államokra, a jogalkotókra, valamint a vásárlókra és ellátókra egyaránt. Európa ezért valószínűleg kimarad a „földgáz aranykorából” ahogy a Nemzetközi Energia Ügynökség aposztrofálja ezt az időszakot. Ennek ellenére 2030-ig nagymértékű növekedés várható a szektorban. A belső termelés csökkenni fog, bár a nem-hagyományos gáztermelés lendületesebb elindítása módosíthat ezen a képen. 2030-ra évi 250 milliárd köbméteres hiánnyal kell számolnia Európának, addigra meg kell oldania ennek a mennyiségnek a behozatalát. Ilyen részmegoldás lehet a kaszpi vagy az orosz gáz, illetve az LNG-import a világ bármely részéről. Ez utóbbi még inkább csak reménybeli ellátmány, hiszen a jelenlegi szerződések és tárgyalások szerint nincsen olyan termelési projekt, aminek a termékét fixen Európába küldenék. • Henry Hub - USA Forrás: IEA, German Customs, Japanese Customs, McCloskey

A 2003-as csúcsadathoz képest 40%-kal csökkent a lakossági gázfogyasztás 2011-re Még drasztikusabban, 40%-al csökkent a lakossági gázfogyasztás 2003 és 2011 között. Ezekből az adatokból látszik, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb része számára nehézséget jelent a földgáz számla fizetése. A magyar kormány ennek a helyzetnek a rendezését nem bízhatja kizárólag a piacra. Nem tudjuk, hogy mi a hosszú távon fenntartható megoldás, de az biztos, hogy a legmegnyugtatóbb az lenne, ha sikerülne a magyar emberek jövedelmi helyzetén javítani.

Az USA EU-ba irányuló szénexportja 2007-2012 között US szénexport az EU-ba US (Henry HUB) piaci gázár EU (német) piaci gázár Az észak-amerikai palagáz „forradalom” járulékos hatása, hogy az olcsó gázárak miatt az amerikai szén iránti belföldi kereslet jelentősen csökkent. Hogy ne kelljen bezárni a bányákat az USA jelentős mennyiségű szenet exportál. Ennek eredményeként az EU-ba irányuló szénexport 2011-12-ben megduplázódott miután európában magas maradt a gáz ára, így a szén versenyképesebb.

Az EU CO2 kvótakereskedelme lefagyott

„Viszik a lignitet, mint a cukrot” „A Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) visontai és bükkábrányi bányája 2008-ban együtt még csak 46 ezer tonna lignitet adott el a lakosságnak, 2011-ben már 200 ezer tonnát, 2012-re 300 ezer tonnát tervezett, de túlteljesítette 25 ezer tonnával, ami összejöhet ebben az évben is. (A terv 300 ezer tonna.) Valaska József vezérigazgató 2015r-e már 500 ezer tonnát valószínűsített .” A növekmény 2008 és 2012 között 8-szoros

Hol tart Magyarország az európai és a nemzeti stratégiai dokumentumok tükrében? ÜHG célérték: 2020-ig 20%-os csökkentés - Az 1990-es bázisévhez képest 33%-kal csökkent az ÜHG kibocsátásunk, mellyel az élenjárók közé tartozunk nem csak az EU-ban, hanem globális szinten is. Megújuló energia: 2020-ig a részarány 14,6%-ra növelése Megújuló energia részesedése a primerenergia mixben a 2009-es 7,4%-ról 9,3%-ra emelkedett 2011-re. Primerenergia felhasználás: 2020-ig 10%-os csökkentés - 2005-2012 között 9,7%-kal csökkent a primerenergia felhasználásunk. Az EU2020 Stratégia megvalósítása érdekében az egyes tagországok a földrajzi, gazdasági és egyéb helyzetükből fakadóan eltérő vállalásokat tettek. Magyarország az alábbiakat vállalta 2020-ig: Az ÜHG kibocsátás 20%-os csökkentése az 1990-es bázisévhez képest; A megújuló energiaforrások részarányának 14,6 %-ra növelése; A primerenergia felhasználás 10%-os csökkentése a 2005-ös bázisévhez képest; Első megközelítésben a 2020-as célszámok elérése jó úton halad, megvalósíthatónak látszik. A jövőbe nézve azonban több kérdés is felmerül. Az első, hogy a jelenlegi gazdasági recesszió közepette fennálló tendenciák mennyire lesznek tarthatók akkor, ha a gazdasági növekedés beindul? Fog-e a továbbiakban is csökkenni a primerenergia felhasználás? Fenntartható marad-e az ÜHG kibocsátás eddigi intenzív csökkenése? Gazdasági növekedés mellett lépést tud-e tartani a megújuló energia előállítás a fokozódó energiaigénnyel? Forrás: EUSTAT 2008

Az egy főre jutó primerenergia igény és energiafogyasztásunk 35-40%-kal alacsonyabb, mint a cseheké, a dánoké vagy a németeké Egy főre jutó végső energiafogyasztás (toe – tonna olajegyenérték) Magyarország Cseh Köztársaság Dánia Németország 1999 1,599 2,315 2,805 2,685 2009 1,640 2,333 2,690 2,599 Egy főre jutó primerenergia igény (toe – tonna olajegyenérték) Magyarország Cseh Köztársaság Dánia Németország 1999 2,413 3,601 3,742 3,794 2009 2,346 3,803 3,532 3,643 A nem kedvező adatok mellett a magyar gazdaság kedvező paraméterekkel is rendelkezik, valószínűleg nem függetlenül az előzőekben bemutatott folyamatoktól. Nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében máris alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalomnak számít. Primerenergia igényünk és energia fogyasztásunk egy főre vetítve 35-40%-al alacsonyabb, mint a zöld alternatívaként elénk állított Dániáé, vagy Németországé. Forrás: EUSTAT 2008

Az EU CO2 kibocsátása szén, lignit és tőzeg égetéséből 1,18 milliárd tonna CO2 Az EU CO2 kibocsátása szén, lignit és tőzeg égetéséből Forrás: IEA 2008 A három legnagyobb kibocsátó (Németország, Lengyelország és Nagy Britannia) a teljes kibocsátás 57%-át adja. Magyarország kibocsátása 11,6 millió tonna = 1% Az egy főre jutó német kibocsátás a magyar 3,4-szerese Az egy főre jutó lengyel kibocsátás a magyar 4,6-szerese Az egy főre jutó brit kibocsátás a magyar 5,2-szerese Az egy főre jutó cseh kibocsátás a magyar 6-szorosa Az energiaszektort tekintve a magyar villamos áram termelő ágazat szén-, lignit- és tőzegégetésből származó CO2 kibocsátása a német érték kevesebb mint egyharmada. Ezt fontos tudnunk, amikor hazánk újraiparosításának szükségességéről, hazai bányászat jövőjéről, a dekarbonizációról és gazdaság zöldítéséről beszélünk.

Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat (a továbbiakban OGY határozat) 4. pont m. alpontja felkéri a Kormányt, hogy gondoskodjon az energetikailag hasznosítható hazai ásványvagyon felkutatásáról és a stratégiai készletgazdálkodás feltételeinek biztosításáról, valamint a hazai szénbányászati szakmakultúra fennmaradásának feltételeiről – ennek megfelelően dolgozzon ki cselekvési tervet a hazai ásványvagyon készletgazdálkodásáról és hasznosításáról.

Az ÁCsT leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartaléka-ink, valamint a geotermális poten-ciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. Szén- és lignitkészletünk, a nemkonvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket.

ÁCsT túlmegy a Nemzeti Energiastratégia ajánlásain a szénbányászat kérdésében „Abban az esetben, ha a gazdaságot destabilizáló földgáz ár-turbulenciák általánossá válnak, újból előtérbe kell kerülnie a szénimport növelésének és a CCS / tiszta szén technológiákon keresztüli szénfelhasználásnak. Ugyanilyen módon a hazai stratégiai szén- és lignit vagyon felhasználása is realitás. Ez egyben a IEA Review of the Energy Policy of Hungary 2010 – Preliminary Findings and Recommendations című tanulmány egyik legfontosabb ajánlása.” /Nemzeti Energiastratégia 2030, 126.old/

„Szociális szénbányák, közműtörvény - Orbán Viktor tervei” Energiainfo 2013.09.20. „Ráadásul - bár a kormányon belül is vita van róla - a szénbányászatot a jövő szempontjából fontos területnek tartom, és szeretném, ha legalább a szociális szén-ellátást biztosító újabb, kisebb bányák nyílnának meg. Erről tárgyalások zajlanak, készülődünk itt is egy váratlan tettre" - fogalmazott. http://energiainfo.hu/cikk/szocialis_szenbanyak_kozmutorveny_orban_viktor_tervei.30602.html

Mit értünk a tiszta szén technológia alatt? Az ÁCsT-ben felvázolt komplex szénhasznosító ipari park A pilot projekt elemei: Felszíni szénelgázosítás modern zárt gázosító kazánokban 55% fölötti hatékonysággal ; Alacsony CO2 kibocsátású technológia, amelyet kén/CO2 leválasztás és tárolás egészít ki; Hasznosítás: Energetikai – import földgáz kiváltás szintézisgázzal, motorhajtóanyag (benzin, dizel), H2, ipari energiatárolás a Raisz-féle szabadalom alapján ; Vegyipari – metanol, ammónia, urea és műanyag-alapanyag gyártás; Természet és környezetvédelmi kockázatok: - Ipari-bányászati rozsdaövezetek, valaha volt ember gazdasági tevékenység által zavart és szennyezett területek;

Összefoglalás Gazdaságpolitikai környezet: ☺ Politikai szándék : ☺ Megvalósíthatóság: ? Társadalmi fogadtatás: ? Szöveg a dián!

Köszönöm a figyelmet! otto.toldi@nfm.gov.hu