A villamos-energia ipar jelene és jövője az egyes energiahordozók tükrében Horváth Szilvia Energetikai és távközlési szektorvezető AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. Energy Summit Hungary 2009. 2009.10.08.

Tartalom Nemzetközi villamos-energia ipari tendenciák Villamos-energia helyzet Magyarországon Várható hazai tendenciák energiatermelés tekintetében Főbb következtetések, összefoglalás

Villamosenergia piaci tendenciák a nagyvilágban

Energiafogyasztás alakulása A Föld energiafogyasztásának várható alakulása (billió kWh) 2006-2030 +44% 139 → 199 Népesség aránya 2009-ben: OECD: 18% Nem-OECD: 82% Forrás: International Energy Outlook, 2009

Villamosenergia termelés alakulása a Földön Villamosenergia termelés várható alakulása energiahordozónként (billió kWh) 2006-2030 +77% 18 → 31,8 138,5 148,9 161,6 174,6 186,8 198,8 A Föld energia fogyasztása (billió kWh) Forrás: International Energy Outlook, 2009

Általános villamosenergia tendenciák VE termelés évi átlagos növekedés 2,4% 2006 – 2030 → +77% Az aktuális recesszió növekedés-lassító hatása átmeneti → 2010 után folytatódó növekedés 90-es évektől a VE termelés növekedésének mértéke meghaladja a teljes energia fogyasztás növekedésének mértékét → VE növekvő jelentőségű A növekedésben a nem-OECD országok súlya a meghatározó („szerencsére” még nem népességszám arányosan!), míg az OECD országokban lassuló növekedés vagy stagnálás 2006-os fogyasztás arányok: OECD 55% / nem-OECD 45% 2030-as fogyasztás arányok: OECD 42% / nem-OECD 58% 2005-ben a nem-OECD országokban kb. 1,6 milliárd ember nem rendelkezett VE hozzáféréssel!

Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 1 Szén Legszélesebb körben alkalmazott energiahordozó 2006-ban 41,1%-os részarány (7,4 billió kWh ) 2030-ban 42,8%-os részarány (13,6 billió kWh) Becsült készletek kimerülése 2140-ben Magas kőolaj és földgáz árak kereslet növelő hatása, különösen a nagy készletekkel rendelkező országokban (Kína, India, USA) Becslések szerint Kína hetente átlagosan két nagy szénerőművet épít, és ezek egyenként annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint kétmillió gépkocsi! Az India áramellátásának kb. 80%-át szénerőművek adják, de a háztartások közel 40%-ában nincs áram! CET (CO2 elkülönítése és tárolása) technológia szerepe!

Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 2 Földgáz 2. leggyakoribb energiahordozó a VE termelésben 2006-ban 20%-os részarány (3,6 billió kWh ) 2030-ban 21,3%-os részarány (6,8 billió kWh) Becsült készletek kimerülése 2068-ban Legnagyobb mértékű várható növekedés a megújulók után Folytatódik a 80-90-es években megkezdődött gázerőmű építési hullám Kombinált ciklusú erőművek Környezetkímélőbb mint a szén (és CET itt is alkalmazható!) Egyes régiókban stratégiai szerep (pl. EU) és nagy import igény Nagy kiszolgáltatottság néhány exportra kitermelő országnak (Oroszország, Norvégia, Kanada, Algéria, Hollandia) - Magas (kőolajhoz kötött) földgáz árak ellenére folytatódik a 80-as / 90-es években megkezdődött gázerőmű építési hullám - Kombinált ciklusú erőművek (hatékonyság, gyors tervezés és kivitelezés, rugalmas ki-be kapcsolhatóság)

Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 3 Megújulók 3. helyezés a VE termelésben 2006-ban 18,9%-os részarány (3,4 billió kWh ) 2030-ban 21,1%-os részarány (6,7 billió kWh) Becsült készletek kimerülése: Nem értelmezhető Legjelentősebb növekedés, de a nagy áttörés még hátra van Vízenergia – legmeghatározóbb, de csökkenő súlyú (2006 - 87,5% / 2030 – 71%) Szélenergia – leginkább növekvő szerep (2006 - 3,7% / 2030 – 18%) Geotermikus energia – relatív nagy növekedés, arányaiban stagnálás (2006 – 1,6% / 2030 – 1,6%) Egyéb megújulók (napenergia stb.) - relatív nagy, arányaiban kisebb növekedés (2006 – 7,2% / 2030 – 9,3%) A víz-és szélenergia kivételével kevésbé versenyképesek az egyéb – nem megújuló – energiahordozókkal Egyéb impulzusok szükségesek (állami szabályozás, magas nem megújuló árak stb.)

Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 3b Villamosenergia előállítás várható alakulása megújuló fajtánként (milliárd kWh) 2006-2030 +96% Forrás: International Energy Outlook, 2009

Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 4 Urán (atomenergia) 4. helyezés a VE termelésben 2006-ban 15%-os részarány (2,7 billió kWh ) 2030-ban 12%-os részarány (3,8 billió kWh) Becsült készletek kimerülése 2144-ben Relatív értelemben növekvő, de arányaiban csökkenő szerep Fosszilis energia hordozók áremelkedése → Versenyképes alternatívává válás Üzemidő hosszabbítások világszerte, diverzifikációs szerep C02 kibocsátás helyett egyéb aggályok, de egyre biztonságosabb megoldások Legnagyobb termelők: USA, Franciaország, Japán, Oroszország, Korea, Németország Legnagyobb várható erőmű fejlesztések: Kína, India, Oroszország, USA

Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 5 Kőolaj és származékai Legkisebb szerepű energiahordozó a VE termelésben 2006-ban 5%-os részarány (0,9 billió kWh ) 2030-ban 2,8%-os részarány (0,9 billió kWh) Becsült készletek kimerülése 2047-ben Stagnáló szerep 70-es évek kőolaj válságai és kapcsolódó áremelkedések Aktuális gazdasági válság (alacsony árak) -> Kis mértékű növekedés, de pár éven belül az árak növekedésével csökkenés CET technológia itt is alkalmazható! Nem VE szempontból stratégiai szerep a Földön Nagy kiszolgáltatottság néhány országnak: Szaúd-Arábia, Irán, Oroszo., Norvégia, Mexikó, Venezuela, Kanada, Nigéria, Kuvait

Néhány grandiózus elképzelés… Amerikai és kínai szakértők szerint a szélenergia 2030-ra egymagában biztosíthatna Kína villamosenergia szükségletét ~500 ezer km2 (Kína területének 5,2%-a) 900 milliárd USD 20%-os kapacitás kihasználtság Európa teljes villamosenergia szükségletének kielégítése 2050-re a Szaharában épült naperőmű park hálózattal ~27 ezer km2 (Szahara területének 0,3%-a) 400 milliárd EURO A beruházó Desertec szerint a Szaharába 6 óra alatt több energia érkezik a Földre, mint amennyit a világ egy év alatt fogyaszt!

Villamosenergia piaci helyzet Magyarországon

VE termelés az EU-ban (TWh, 2008) Teljes EU 27 ~3 360 TWh Magyarország 17. hely Forrás: http://www.energy.eu/

1 lakosra eső VE termelés az EU-ban (kWh, 2008) Teljes EU 27 ~6 761 kWh Magyarország 23. hely Forrás: http://www.energy.eu/

Villamos energia termelés Magyarországon (2007) Teljes termelés ~ 40 TWh (5%) (19%) (20%) (41%) Külső függőség: 80% 100% 90% (15%)

Várható hazai tendenciák

Erőmű pótlási / bővítési szükségletek 2025-ig A magyar erőműpark átlagéletkora: 22,1 év Teljes beépített teljesítőképesség (2008) → 9000 MW Bővítés indokai Évi 0,5-1,5%-al növekvő fogyasztás (aktuális visszaesés ellenére) → bővülési hatás 2025-ig: +500-1500 MW Csökkenő import lehetőségek → bővítési igény 2025-ig: +500 MW Meglévő erőművek üzemidejének lejárata → várható pótlási igény 2025-ig: +4000 MW Teljes bővítési/pótlási igény 2025-ig: +5000-6000 MW Teljes tervezett beépített teljesítőképesség (2025-re) 10000-11000 MW Évente átlagosan max. 1,5% növekedés (Föld: 2,4%, EU: 1,7%)

Erőmű pótlási / bővítési szempontok Egyoldalú energiafüggőség csökkentése Hazai „készletek” felhasználása (szén és megújulók) C02 kibocsátás csökkentése: atomenergia és megújulók, de földgáz és szén is (CET-vel) Rugalmasság (földgáz – kombinált ciklusú erőművek) Alacsony fajlagos beruházási igények (földgáz és szén) A „jövő útja” (megújulók) Diverzifikált bővítés

Erőmű pótlás / bővítés 2025-ig Folyamatban lévő bővítések: ~4500 MW (2025-ig) Földgáz (összesen: 2056 MW) Gönyű: 430 MW CCGT (2011) Dunamenti retrofit: 420 MW CCGT (2011) EMFESZ : 430 MW CCGT (2015) Tiszai retrofit : 430 MW CCGT (2013) Vásárosnamény: 230 MW CCGT (2011) Bakony: 116 MW OCGT (2010) Atom (összesen: 1000-1600 MW) Paksi bővítés: 1000-1600 MW (2021) Szén (összesen: 450 MW) Mátra bővítés: 450 MW USC, lignit (2015) Szél (összesen: 500-600 MW) különböző helyszíneken Hátralévő igény: ~1500 MW → Még kérdéses… Forrás: ETV-ERŐTERV

Várható erőmű pótlási / bővítési forgatókönyv / 1 Földgáz Részaránya a bővítésben várhatóan közel 47%, aminek nagy része (2000 MW) már tervezés / kivitelezés alatt van Beruházási költség legalacsonyabb Üzemanyag költség legmagasabb Emelkedő árak és beszállítói kiszolgáltatottság Fokozódó szerepe → rövid távú szemlélet Atom Részaránya a bővítésben (Paks) várhatóan közel 27% Beruházási költség magas Működtetés „olcsó” → legolcsóbb energia 1600 MW feletti bővítés is megfontolandó

Várható erőmű pótlási / bővítési forgatókönyv / 2 Szén Részaránya a bővítésben várhatóan kb. 15% Legmagasabb beruházásigény Magas működtetési költség … de hazai (több 10 évre elegendő) lignit készletek, amelyek a kiszolgáltatottságot csökkenthetik Megfontolandó lehet a magasabb arány elérése Megújulók Részaránya a bővítésben várhatóan közel 12% Egyszerre állami támogatás és ellenállás Részarányuk továbbra is alacsony marad, pedig a jövő útja, és a külső kiszolgáltatottság teljesen kiküszöbölhető Szél mellett „tradicionális magyar megújulók” szerepének növelése lenne szükséges (geotermikus energia, biomassza)

Főbb következtetések

Erőmű kapacitás változás EU-27 (GW) Megújuló: 23% 31% 33% CO2 mentes: 41% 44% 45% Forrás: Europe's energy position Present and future - MOE report 2008. (Baseline scenario)

Erőmű kapacitás változás hazánkban (MW) Megújuló: 5% 9% 20% CO2 mentes: 27% 41% 52%

Főbb következtetések (Magyarország) Egyoldalú földgáz kitettség nem csökken (28% -> 41%) A hazai szén (lignit) készletek felhasználása még fokozható (CET alkalmazásával) Paks üzemidő hosszabbítása és bővítése – Alacsony költségek mellett üzemeltethető, „CO2 mentes” megoldás, bár ellentétes az EU trendjeivel (22% -> 37%) Az energia fogyasztás tekintetében 2020-ra teljesítjük, hogy szükségleteink min. 13%-át megújuló forrásokból fedezzük (2006: 5,1%), <-> EU átlag cél: 20% (EU átlag 2006: 9,2%) A VE termelési kapacitás vonatkozásában a megújuló energiaforrások használatának arányát tekintve nő a lemaradásunk (5% -> 9%) az EU átlagához képest (23% -> ~32%) Helyi sajátosságoknak megfelelő technológiák intenzív alkalmazása egyelőre nem jellemző (biomassza, geotermikus energia)

Köszönöm a figyelmet! Horváth Szilvia horvath.szilvia@aam.hu +36 20 333 1546 Energy Summit Hungary 2009. 2009.10.08.