A szuper-tárlat hét részre tagozódik, kezdjük el hát a gyönyörködést A szuper-tárlat hét részre tagozódik, kezdjük el hát a gyönyörködést ! A festészet tudománya E rész az illúziókeltő ábrázolás kialakulását, a távlattan, az optika, a geometria, az arányok alkalmazását és változását mutatja be a kiállított képeken.

Botticelli: Szent Ágoston

Caporali: Angyali üdvözlet

Carpaccio: Mária és Erzsébet találkozása

Bellini: Angyali Üdvözlet

Perugino: Jézus születése

Lorenzo Costa: Vénusz

Pesellio: Két epizód Griselda történetéből („Dekameron”)

Emberarcok, angyalarcok E részben a reneszánsz egyéniségkultuszának legnyilvánvalóbb „tárgyi bizonyítékait", valamint néhány olyan Botticellitől, illetve műhelyétől, valamint Raffaellótól származó képet láthatunk, melyek bizonyítják: a természethűségre való törekvés együtt élt az eszményi szépség utáni vággyal .

Botticelli: Mária gyermekével és egy angyallal

Raffaello: Esterhazy Madonna

Bellini: Cornaro Katalin, ciprusi királynő

Perugino: Francesco delle Opere képmása A kezek a németalföldi Hans Memling hatását tükrözik

Francesco de Cossa: Férfi képmása Kezében gyűrűt tart; a képet valószínűleg eljegyzési ajándéknak szánták..

Girolamo Di Giovanni Da Camerino: Gyermekképmás

Raffaello: Áldást osztó Krisztus

Reneszánsz, határok nélkül E korszakban nyitott volt a határ a gótikus múlt felé, eleven a kapcsolat nem csak itáliai városok és festőműhelyek, hanem az itáliai és az Alpokon túli irányzatok között is.

Crivelli: Trónoló Madonna gyermekével

Mantagna: A három királyok imádása

Pannonio: Thália A gótikus nőalak antikizáló elemekkel díszített reneszánsz trónuson ül, gyümölcsökkel és virágokkal körbevéve. A komédia múzsája itt a növényültetés istennőjévé válik.

Crivelli: Szent György

Veneto: Flóra A rajz düreri keménységet tükröz, de a kép Luca Granach által készített portrékra is emlékeztet. A festmény modellje Lucrezia Borgia volt, aki golyóálló üveg mögött várja a látogatókat..

Érett reneszánsz A tárlat "koronája" Leonardo da Vinci „Hölgy hermelinnel” című alkotása. A Krakkói Nemzeti Múzeumhoz tartozó Czartoryski Múzeum e képének megszerzése volt a legnehezebb feladat. (Szerintem nem túl ízléses indoklású) diplomáciai közbenjárásra is szükség volt a kép kikölcsönzéséhez.. (az alkotást tizenkét kommandós kísérte Krakkóból Budapestre)

Leonardo 1489-1490 körül festette híres képét (őt is golyóálló üveg védi), melynek kapcsán több érdekességre is felfigyelhetünk: a mű készülésének idején új technikának számított az olajjal való festés, de ugyanígy újdonság volt a modell szemközti beállítása. A megfestett hölgy Ludovico Sforza szeretőjeként jegyzett kamaszlány, Cecilia Gallerani tekintetében a frissen birtokba vett nőiesség sejtelmes mosolya bujkál.

Raffaello: Kettős portré (..aki szembe néz velünk: a festő..)

Palma Vecchio: La Bella

Tiziano: a festészet diadala E szekcióban az érett reneszánsz vezető velencei mestereinek, Giorgionének és Tizianónak a művei láthatóak. A velencei mester legendás kolorizmusa évszázadokra meghatározóan befolyásolta az európai festészet fejlődését. Újításai - a laza ecsetjárás, az inkább tónusokra, mint árnyékolásra építő modellálás - világossá tették: az összegző, egyes részleteket kiemelő, másokat elhagyó festői módszer inkább van összhangban látásunk természetével, mint a minden részletet egyenletes gonddal kidolgozó, aprólékos ábrázolás.

Giorgione: Ifjú képmása

Tiziano: A kesztyűs férfi A képet, mely a későbbi barokk kori portréfestészet mintájául szolgált, könnyed elegancia jellemzi.

Tiziano: Mária Magdolna

Tiziano: Trevisan dózse Egy idős, beteg, hatalma tudatában lévő férfi portréja.

Tiziano: Krisztus és Ciréniai Simon

Velence és hátországa Azt a korszakot mutatja be, amikor Velence politikai hatalma hanyatlani kezdett, ám a művészetben nagyhatalommá vált. Többek közt ekkor alkotott Tintoretto és Paolo Veronese, az érett reneszánsz utolsó képviselője, akinek képei olyan látványosságok, amelyek magasztos derűvel és letisztult harmóniával hirdetik a szépség diadalát.

Tintoretto: Szent András és Szent Jeromos

Veronese: Venus és Adonis A rokokót megelőlegező játékossággal és nyílt erotikával ábrázolja a mítosz szereplőit.

Buonarotti után: Léda a hattyúval, 1530

Dosso Dossi: Az ölelés

Brescia: Tullia d'Aragona, Salome-ként A kép latin felirata: „Aki a táncért kapta meg János szent fejét”

Melzi: Szent Anna Máriánál

Boltraffino: Mária gyermekével

Bordon: Venus és Amor

A reneszánsz válsága és a manierizmus Az ebben látható képek azt mutatják, hogy a humanizmus optimista világképének megrendülése új világot termett. Az itt kiállított képek arról tanúskodnak, hogy a XVI. század folyamán a világias szellem és transzcendens gondolkodás között az egyensúly - az utóbbiak javára - megbomlott.

Botticelli: Mária gyermekével és két angyallal

Baccafumi: Penelopé

Arcimboldi következő alkotása: „A kertész” játékosan allegorizáló mű, melyet ha egyik irányból nézünk, akkor egy csendélet, ha a másikból, akkor pedig egy groteszk arcot ad ki. Íme  …

A kiállítás egy valódi mesebirodalom, melynek színei és fényei az impresszionistákkal vetekednek…

Epilógus a mából: E remekművek zöme a tavaly februárban nálunk vendégeskedő Medici család mecenatúrája és nagyvonalú megrendelései nélkül létre se jöhetett volna...