Optimális rétegzés és településrétegzési vizsgálatok a KSH lakossági felvételeiben Fraller Gergely.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A bizonytalanság és a kockázat
Advertisements

Hipotézis-ellenőrzés (Statisztikai próbák)
I. előadás.
Magyar Tudományos Akadémia
Statisztika II. I. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
BECSLÉS A sokasági átlag becslése
A projekt szakmai előzményei Tóth Mónika TÁMOP / Tóth Mónika.
Nem hierarchikus klaszterelemzés az SPSS-ben
Munkaerő-felmérés (MEF) Labour force survey (LFS)
Összetett kísérleti tervek és kiértékelésük
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Dobszayné Hennel Judit Ménesi Éva Szeptember
A ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ISKOLAI EREDMÉNYEI.
Matematika II. 3. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2010/2011. tanév Műszaki térinformatika ágazat tavaszi félév.
Két változó közötti összefüggés
Általános statisztika II.
Becsléselméleti ismétlés
Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 11. Előadás.
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
E L E M Z É S. 1., adatgyűjtés 2., mintavétel (a teljes sokaságot ritkán tudjuk vizsgálni) 3., mintavételi információk alapján megállapítások, következtetések.
Statisztika II. II. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
Mintavételes eljárások
Megvalósíthatóság és költségelemzés Készítette: Horváth László Kádár Zsolt.
A szociálpszichológia módszerei
Kvantitatív módszerek
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.. 1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével.
Statisztika II. VIII. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Statisztika II. III. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
A rejtett foglalkoztatás kiterjedtsége és tényezői Magyarországon Tóth István János „A magyar munkaerőpiac jövője” Magyar Tudományos Akadémia – Kisterem.
Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség.
Nemparaméteres próbák Statisztika II., 5. alkalom.
A MAGDOLNA-NEGYED SAJTÓELEMZÉSE A LBERT D ÓRA – Z ÁVECZ G ERGŐ Műhelyszeminárium,
A statisztikai próba 1. A munka-hipotézisek (Ha) nem igazolhatók közvetlen úton Ellenhipotézis, null hipotézis felállítása (H0): μ1= μ2, vagy μ1- μ2=0.
STATISZTIKA II. 4. Előadás
Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel
A LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI (LUSZ)
Környezeti és társadalmi erőforrások megoszlása közötti kapcsolat makroszintű vizsgálata Gödör Klub május 6. Mohay Linda.
Kvantitatív Módszerek
Összetett adattípusok
Idősor elemzés Idősor : időben ekvidisztáns elemekből álló sorozat
Gyorsjelentés a Kulturális Központok Országos Szövetsége tagintézményeinek felméréséről Kecskemét,
Gazdaságstatisztika Bevezetés szeptember 11.
Hipotézis vizsgálat (2)
Statisztikai módszerek áttekintése módszerválasztási tanácsok Makara Gábor.
Nyugat-Mecseki TIT területi kutatás Összefoglaló 2005.április.
Hipotézis-ellenőrzés (Folytatás)
Alapsokaság (populáció)
Várhatóértékre vonatkozó próbák
Két kvantitatív változó kapcsolatának vizsgálata
Éghajlatváltozás Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország részére.
Mintavételes eljárások
I. előadás.
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Mintavételes Eljárások.
A szóráselemzés gondolatmenete
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
,,Szent László”Római Katólikus Gimnázium Készitette:Kurucz Brigitta Kállai Dóra Kállai Dóra Mateoc Teodor-Dávid Mateoc Teodor-Dávid 2011 Február 16.
Kutatási alkomponens Összegzés Borbély Tibor Bors ÁFSZ- FSZH szakmai tanácsadó, Ph.D. jelölt Visegrád,
Kommunikáció és szinkronizáció. 1.) Kommunikáció: Lehetőség arra, hogy egyik folyamat befolyásolja a másik folyamat lefutását. Kommunikáció eszközei: közös.
A számítógépes elemzés alapjai
Bevezetés, tippek Ea-gyak kapcsolata Statisztika II -más tárgyak kapcsolata Hogyan tanulj? Interaktív órák, kérdezz, ha valami nem világos! tananyag =előadások.
A számítógépes elemzés alapjai
Lineáris regressziós modellek
Mihályffy László, KSH STAB ülés, április 14.
Becsléselmélet - Konzultáció
Gazdaságstatisztika konzultáció
I. Előadás bgk. uni-obuda
Gazdaságinformatikus MSc
Előadás másolata:

Optimális rétegzés és településrétegzési vizsgálatok a KSH lakossági felvételeiben Fraller Gergely

Mintavételi rétegzés – példa Településrétegzési vizsgálatok – az ok - allokáció Új mintavételi terv

Példa: adott 10000 elemű sokaság – x

Példa (folyt.): X értékösszeg becslése egy 99 elemű rétegzett (rétegszám=3) egyszerű véletlen mintából, arányos allokáció mellett

szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában Példa (folyt.) értékösszegbecslés elméleti szórásnégyzete rétegzés elemszám az szórásnégyzet szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában 1. 2. 3. rétegben nincs rétegzés 10 000 376 817 100 4. 5.

szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában Példa (folyt.) értékösszegbecslés elméleti szórásnégyzete rétegzés elemszám az szórásnégyzet szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában 1. 2. 3. rétegben nincs rétegzés 10 000 376 817 100 egyenlő elemszám 3 333 3 334 129 063 34 4. 5.

szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában Példa (folyt.) értékösszegbecslés elméleti szórásnégyzete rétegzés elemszám az szórásnégyzet szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában 1. 2. 3. rétegben nincs rétegzés 10 000 376 817 100 egyenlő elemszám 3 333 3 334 129 063 34 egyenlő súlyú x-re 5 275 2 974 1 751 93 929 25 4. 5.

szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában Példa (folyt.) értékösszegbecslés elméleti szórásnégyzete rétegzés elemszám az szórásnégyzet szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában 1. 2. 3. rétegben nincs rétegzés 10 000 376 817 100 egyenlő elemszám 3 333 3 334 129 063 34 egyenlő súlyú x-re 5 275 2 974 1 751 93 929 25 4 277 4 603 1 120 85 157 23 4. 5.

szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában Példa (folyt.) értékösszegbecslés elméleti szórásnégyzete rétegzés elemszám az szórásnégyzet szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában 1. 2. 3. rétegben nincs rétegzés 10 000 376 817 100 egyenlő elemszám 3 333 3 334 129 063 34 egyenlő súlyú x-re 5 275 2 974 1 751 93 929 25 4 277 4 603 1 120 85 157 23 4. 5 578 3 599 823 79 908 21 5.

szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában Példa (folyt.) értékösszegbecslés elméleti szórásnégyzete rétegzés elemszám az szórásnégyzet szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában 1. 2. 3. rétegben nincs rétegzés 10 000 376 817 100 egyenlő elemszám 3 333 3 334 129 063 34 egyenlő súlyú x-re 5 275 2 974 1 751 93 929 25 4 277 4 603 1 120 85 157 23 4. 5 578 3 599 823 79 908 21 5. 5 529 3 642 829 79 921

szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában Példa (folyt.) értékösszegbecslés elméleti szórásnégyzete rétegzés elemszám az szórásnégyzet szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában 1. 2. 3. rétegben nincs rétegzés 10 000 376 817 100 egyenlő elemszám 3 333 3 334 129 063 34 egyenlő súlyú x-re 5 275 2 974 1 751 93 929 25 kumulatív √f szabály 4 277 4 603 1 120 85 157 23 4. Sethi algoritmusa 5 578 3 599 823 79 908 21 5. A1-A4 algoritmus 5 529 3 642 829 79 921

Léteznek optimális rétegzési eljárások

Optimális rétegzés- egyszerű véletlen kiválasztás Számos eredmény már az ’50-es években Sethi: táblázatban optimális réteghatárok Normális és Khi-négyzet eloszlásokra különböző allokációkra különböző rétegszám mellett egyszerű algoritmusok

Optimális rétegzés- pps kiválasztás A1-A4 algoritmus (a kanadai gyakorlatból) Arányos allokáció  optimális rétegzés Több változó bevonása lehetséges! A hatékonyság mérőszáma: rétegzési index (0-100) ennyi %-kal csökken az összegbecslés szórásnégyzete

Példa (folyt.) értékösszegbecslés elméleti szórásnégyzete és a rétegzési index rétegzés elemszám az szórásnégyzet a rétegzés nélküli változat %-ában rétegzési index 1. 2. 3. rétegben nincs rétegzés 10 000 100 egyenlő elemszám 3 333 3 334 34 66 egyenlő súlyú x-re 5 275 2 974 1 751 25 75 kumulatív √f szabály 4 277 4 603 1 120 23 77 4. Sethi algoritmusa 5 578 3 599 823 21 79 5. A1-A4 algoritmus 5 529 3 642 829

A településrétegzési vizsgálatok előélete 2003: új MEFés HKF 2004: LUSZ 2005: IKT és VÉKA  1135 település érintett 2008-ban 2008-9: koncentrált összeíró-hálózat 2008: a lakossági adatgyűjtések mintáinak harmonizálása projekt

A lakossági adatgyűjtések mintáinak harmonizálása – településrétegzési vizsgálatok helyzetfelmérés rétegzési technikák kutatása új rétegző változók és technikák tesztelése optimális allokáció vizsgálata konkrét településrétegzés konkrét allokáció

Új rétegző változók és technikák tesztelése – célok Milyen változókat érdemes bevonni? Milyen technikát érdemes alkalmazni? Hány réteget célszerű kialakítani?

Új rétegző változók és technikák tesztelése – módszer Nagy számú rétegzés kialakítása különböző változók bevonásával különböző módszerekkel különböző rétegszámokkal Az összehasonlítás alapja a MEF Az összehasonlítás eszköze a rétegzési index népszámlálási változókon, a MEF nem önreprezentáló településeinek sokaságán

Új rétegző változók és technikák tesztelése – néhány rétegzés

Új rétegző változók és technikák tesztelése – tanulságok az A1-A4 algoritmust célszerű használni megyénként eltérő számú réteg megyénként független rétegkialakítás a regisztrált mn. és jövedelem változók bevonása célszerű felértékelődik az optimális allokáció

Az optimális allokáció vizsgálata Képletszerű megoldások a településszámra és a településenkénti mintaelemszámokra Vizsgálatok a MEF rétegzése mellett Az összehasonlítás alapja: a munkanélküli létszám becslésének elméleti szórásnégyzete Optimális allokáció X-optimális allokáció Rétegen belüli allokáció Vizsgálatok alternatív rétegzések mellett

Optimális allokáció alternatív rétegzések mellett

Új mintavételi terv – településrétegzés Bevont változók V1 munkanélküli létszám (2001 cenzus) V2 foglakoztatott létszám (2001 cenzus) V3 felsőfokú végz. létszáma (2001 cenzus) V4-V11 regisztrált munkanélküliek 2001-2008 V12-V19 jövedelem 2001-2008 Összesen 113 réteg, megyénként 5-8

Új mintavételi terv – településrétegzés, eredmény rétegszám Országos rétegzés indexek a V1-V19 változókra V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 alternatív rétegzés 113 77 80 73 81 82 79 78 87 89 88 MEF rétegzés 103 53 63 40 61 60 57 56 54 52 50 68 69 67 66 65

Új mintavételi terv – allokáció A MEF megyei mintaelemszámai mellett Cél: minél kevesebb település mellett nem kevésbé pontos becslések Településszám-allokáció Településenkénti mintaelemszám

Mintaelemszám és szórásnégyzet – a MEF és az új terv szerint

Településrétegzési kutatások – összefoglalás Eredményes elméleti kutatás  új ismeretek az optimális rétegzés területén Gyakorlati tapasztalatok az optimális településrétegzés és allokáció területén  hatékonynak tűnő újfajta mintavételi terv időbeli hatékonysága bizonytalan

Településrétegzési kutatások – jelen és jövő a projektnek vége, a kutatásnak még nem a 2011-es cenzus után ellenőrzés két népszámlálás adatai alapján  válasz arra, hogy időben tud-e hatékony maradni az újfajta mintavételi terv (rétegzés)