Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Farkas Natália Emese III. évf. védőnőhallgató Családalapítás, gyermekvállalás védőnő hallgatók körében Tisztelt Elnök Úr, Bíráló bizottság, tisztelt meghívottak. Előadásom témája Családalapítás, gyermekvállalás védőnő hallgatók körében. Témavezetők: Dr. Feith Helga Judit adjunktus Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna adjunktus

Kvantitatív kutatás célkitűzései Megismerni a védőnői hivatást választó hallgatók gyermekvállalási terveit. Feltárni a családalapítás motivációs tényezőit, összefüggésben a jövőbeni családi tervekkel, valamint szociodemográfiai jellemzőkkel. Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megismerjük a védőnői hivatást választó hallgatók gyermekvállalási terveit, valamint feltárjuk a családalapítással kapcsolatos motivációs tényezőket, összefüggésben a jövőbeni családi tervekkel.

Kutatási módszer és minta Kvantitatív országos szociológiai felmérés, önkitöltős kérdőíves módszer Nappali tagozatos, II-IV. éves védőnő hallgatók körében Felmérés: Budapest, Szeged, Miskolc, Kaposvár, Nyíregyháza Minta: 453 fő Statisztikai módszerek: - megoszlási vizsgálatok, - Pearson chi2 próba (p0,05) Adatok feldolgozása: - SPSS 15.0 statisztikai program Országos kutatásunkat valamennyi védőnőképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményben végeztük. A válaszadás aránya közel 74% volt.

Eredmények A következő diákon az eredményeket szeretném bemutatni. Mindenekelőtt ki szeretném emelni, hogy a hallgatók döntő hányada szeretne gyermeket vállalni, legtöbben 2 gyermekes családot terveznek.

Tervezett átlagos gyermekszámok Gyermekszám preferenciák összefüggésben a szociális helyzet változásával (p<0,001) Tervezett átlagos gyermekszámok Álmai szerint alakuló élet esetén Kedvező élet esetén Kevésbé kedvező élet esetén 2,76 2,28 Ugyanekkor ezen a diagramon jól látható, hogy a szociális helyzet változása (így álmai szerint, kedvező vagy kevésbé kedvező élet) befolyásolja a tervezett gyermekszámot. Megállapítható, hogy a hallgatók még kevésbé kedvező élet minőség esetén is szeretnének gyermeket vállalni, legtöbben 1 –t A különbség statisztikailag bizonyított. 1,66

Gyermekszám preferenciák összefüggésben a szociális helyzet változásával (p<0,001) Ugyanekkor ezen a diagramon jól látható, hogy a szociális helyzet változása (így álmai szerint, kedvező vagy kevésbé kedvező élet) befolyásolja a tervezett gyermekszámot. Megállapítható, hogy a hallgatók még kevésbé kedvező élet minőség esetén is szeretnének gyermeket vállalni, legtöbben 1 –t A különbség statisztikailag bizonyított.

Gyermekvállalás az életkor függvényében (N=453) 26,19 36,16 Az 1-ső gyermekvállalás tervezett ideje -az országos statisztikai adatokhoz hasonlóan- a hallgatók esetében is kitolódott. mely a nők iskolai végzettségének emelkedésével hozható összefüggésbe. Ez figyelhető meg a hallgatók válaszaiban is, miszerint a legmagasabb (nappali) iskolai végzettség (első diploma) megszerzése után tervezik első gyermekük születését, de nem halasztanák 30 éves kor utánra, ( Ugyanakkor alacsonyabb a védőnő hallgatók esetében az 1-ső gyermek szülésének tervezett időpontja ,mely talán köszönhető szakmai ismereteiknek, mely az utolsó gyermekvállalási életkort is befolyásolja.

Gyermekek között tervezett korkülönbség (N=423) 1-2. gyermek között 2,67 év 2-3. gyermek között 2,60 év Ezen a diagramon,a hallgatók válaszaikból kiderül, hogy,a megkérdezettek nagyobb aránya 2-3 év korkülönbséget tervezne a születendő gyermekek között. Ez az idő intervallum a test regenerálódását segíti elő a következő várandóság idejére. Döntéseiket szakmai ismereteik befolyásolják. 3-4. gyermek között 2,16 év 4-5. gyermek között 2,14 év

Gyermekszám preferenciák összefüggésben a szociodemográfiai változókkal (p<0,05) Hány gyermeket szülne/nevelne fel, ha … Legkedvezőbben ("álmai") alakul élete Ha kevésbé kedvezően alakul élete Évfolyam p=0,918 p=0,475 Lakóhely p=0,006 p=0,065 Testvérek száma p=0,000 Családi állapot p=0,021 Apa iskolai végzettsége p=0,009 Anya iskolai végzettsége p=0,375 Nevelő hatás p=0,983 p=0,851 A táblázatban felsorolt szociódemográfiai változók közül a lakóhely típusa, testvérek száma, családi állapot, apa iskolai végzettsége erősen befolyásolja a válaszadók gyermekvállalási terveit. A következő diákon ismertetni szeretném a táblázatban kiemelt összefüggéseket.

Gyermekszám preferenciák összefüggésében a lakóhely típusával (N=423) A mellékelt ábra mutatja, hogy minél kisebb település típuson él valaki, annál több gyermeket vállal. Döntően 2-3 gyermeket. A Bp-ti hallgatók érdekes módon nem konzervatív családmodellben gondolkodnak, hanem vagy 1 vagy 3 gyermeket szeretnének, ill, nagycsaládot terveznek. Ez további kutatást igényel.

Gyermekszám-preferenciák összefüggésben a testvérszámmal A diagrammról leolvasható, hogy, több testvérrel rendelkezők több gyermeket terveznek, viszont a kevesebb testvérrel rendelkezők az esetek többségében a testvérszámmal megegyező gyermekszámot képzelnek el. A különbség statisztikailag

Gyermekszám preferenciák összefüggésében a családi állapottal Az ábrán látható, hogy a hallgatók többsége hajadon, és partner nélküli. Ők 2 gyermekes családmodellt terveznek, a többiek estében nem mondható el ugyanez.

Gyermekszám preferenciák összefüggésében az édesanya/nevelőanya iskolai végzettségével A következő ábrán jól leolvasható, hogy a legtöbb hallgató középfokot végzett édesanyától származik. Így ők azok akik nagyobb arányban vállalnának több gyermeket, mint azon társaik akinek édesanyja felsőfokot végzett.

Gyermekszám alakulása kedvező élet esetén (N=409) p<0,001 A mellélelt ábra azt mutatja, hogy azon hallgatók körében, ahol az édesanya 10 éves korukig háztartásbeli volt,több gyermeket szeretne vállalni mint az otthon dolgozó édesanyák gyermekei.

Családi állapot és gyermekvállalás összefüggése (N=453) A többség a gyermekvállalást házasságban képzeli .Fontos számukra az a biztonság amit csak a házasság tud biztosítani mint saját maga ill. születendő gyermeke számára.

A gyermekről való gondoskodás (p<0,001) A jelenlegi dián láthatjuk, hogy azon hallgatók közül, akik saját tulajdonú lakással rendelkeznek 4/5 jelezte, hogy a gyermekről való gondoskodás a nők kizárólagos feladata. Akiknek a lekérdezéskor nem volt ingatlanuk, azok esetében már csak kevesebb mint 2/3 gondolta ezt. A különbség statisztikailag bizonyítható.. N=452

Karrier fontossága (p<0,001) A mellékelt ábrából az derül ki, hogy diplomával rendelkező nő életében egyáltalán nem fontosabb a karrier mint a család, attól függetlenül, hogy az édesanya milyen szerepet töltött be ill. milyen példamutatást tanúsított. A hallgatók nagyobb hányada, nem karrier központú életutat tervez Édesanyja, mint háziasszony Édesanyja, mint dolgozó nő

Összefoglalás Szociodemográfiai tényezők befolyása Családmodell Anya szerepe Kutatásunk bizonyította hogy a szociodemográfiai tényezők úgy mint pl a lakóhely, testvér, családi állapot, szülők iskolai végzettsége befolyásolják a gyermekvállalási terveket. Ez azért meglepő mert diplomás ápoló és orvostan hallgató nők körében készített felmérés nem tudta bizonyítani. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy ez irányban további kutatást végezzünk. Konzervatív családmodellben, nukleáris családban gondolkodnak, jellemzően kettő vagy kettőnél több gyermeket szeretnének, tudatosan tervezett, családcentrikus jövőt képzelnek el maguknak. Édesanyjuk karriert építő női szerepei kevésbé volt példaképértékű számukra, 4) végül kutatásunk arra is rávilágított, hogy az anyai példa hatással van a gyermekvállalási tervekben és a jövőbeni karrier tekintetében. Jövőre vonatkozó ajánlás: 1) A fenti eredmények tekintetében úgy gondoljuk, hogy a képzés keretein belül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a késői gyermekvállalásból adódó lehetséges következményekre. 2I Fontosnak tartjuk a problémák kezelésére/különböző terhek hordozására való felkészítést, hogy miként viszonyuljanak a nem várt eseményekhez, melyek zavart okozhatnak az élet bármely területén. 3) Körültekintőbb odafigyeléssel, kell foglalkozni a gyermekek között tervezett alacsony korkülönbségből fakadó problémákkal. Végső összegzésként azt lehet elmondani, hogy a kapott eredmények .egészséges életszemléletet tükröznek.

Jövőre vonatkozó ajánlások A családalapításra történő felkészítésre még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Fontosnak tartanánk a családok felkészítését a nem várt családi életeseményekre és azok kezelésére. Körültekintőbb odafigyeléssel kell foglalkozni a gyermekek között tervezett alacsony korkülönbségből fakadó problémákkal, különösen magasabb gyermekszámok esetén. A fenti eredmények tekintetében úgy gondoltuk, hogy az iskolai képzés keretén belül, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a késői gyermekvállalásból fakadó/adódó következményekre. Fontosnak tartjuk a problémák kezelésére való felkészítést, hogy miként viszonyuljanak a nem várt eseményekhez, melyek zavart eredményezhetnek/okozhatnak az élet bármely területén. Körültekintőbb odafigyelést kell biztosítani a gyermekek között tervezett alacsony korkülönbségből fakadó problémákra. Végső ősszegzésként elmondható, hogy a kapott eredmények egészséges életszemléletet tükröznek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!