A hulladékgazdálkodás stratégiai kérdései

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014- ig (OHT-II.) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) tervezésről szóló fejezetében foglaltak alapján– a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként – hat évre szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozása szükséges. Az OHT elsődleges célja a nemzeti hulladékgazdálkodási szakmapolitika kereteinek, középtávú irányainak és céljainak meghatározása, a célok eléréséhez szükséges eszközök és intézkedések meghatározása. E feladat Magyarországon első alkalommal a 2003-2008 évekre vonatkozó terv elkészültével valósult meg.

A második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II A második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II.) a hulladékgazdálkodás 2009-2014 évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv az ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik, és ezzel összhangban fogalmazza meg a hulladékgazdálkodás feladatait, tartalmazza a 2008. december 12-én érvénybe lépett új hulladék keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket is. Ennek megfelelően az OHT-II. felépítésében, logikájában és tartalmában a Hgt. és végrehajtási szabályai mellett e két alapvető dokumentumot követi. A tervezés alapját a 2008. év végi állapot képezi, figyelembe véve természetesen az azt megelőző évek történéseit és tendenciáit.

A hulladék tematikus stratégia 2005... Célok: A hulladék környezeti hatásainak csökkentése A keletkező mennyiség csökkentése Az újrafeldolgozás kiterjesztése A szabályozás modernizálása és egyszerűsítése A jogszabályok maradéktalan végrehajtása Eszközök: Visszavételi, hasznosítási kötelezettség integrált termékpolitika, integrált megelőzés Hasznosító ipar és piac

Stratégiai alapelvek … Hosszú távon fenntartható fejlődés: A hulladék mint erőforrás A meg nem újuló erőforrások használatának mérséklése Az anyag- és energiaforrások gazdaságos és hatékony felhasználása A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék-politika Használó fizet Gyártói felelősség A hulladék mint veszélyforrás A környezeti hatások minimalizálása Szennyező fizet

A hulladékgazdálkodás hierarchiája.. Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Ártalmatlanítás Égetés Lerakás Újrahasználat Eredeti funkció Összetevőnként Anyagában Egyéb Hasznosítás Energia kinyerés

További alapelvek... Szennyező fizet Gyártói felelősség Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék politika A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást

Általános szabályok... Hazai EU 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról Hulladék-jegyzék 16/2001. (VII.18.) KöM Nyilvántartás és bejelentés 164/2003. (X. 18.) Korm. Veszélyes hulladék 98/2001. (VI.15.) Korm. 2006/12/EK keretirányelv a hulladékról (2008/98 EK) Európai hulladék lista (2000/532/EK) Hulladék-statisztika 2150/2002. rendelet Veszélyes hulladék 91/689/EK

Új hulladék keretirányelv... A környezetvédelmi célkitűzés bevezetése a hulladékgazdálkodásban A hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalmának tisztázása A veszélyes hulladék keverésére vonatkozó feltételek pontosítása Eljárás bevezetése annak meghatározására, hogy egy adott hulladékáramba tartozó hulladék mikortól nem számít hulladéknak A nemzeti hulladékkeletkezés megelőzési programok kötelező kidolgozásának előírása a tagországok számára. A hulladékkezelő létesítmények engedélyezése területén az IPPC irányelvvel az összhang megteremtése. A két szóban forgó irányelv között jelenleg átfedések vannak, amely kettős engedélyezést, a szabályozási és adminisztratív terhek szükségtelen növekedését eredményezi. Változni fognak a hulladékgazdálkodási tervezés szabályai is, és a hulladék jegyzék módosítása is várható.

Nagyobb hangsúly a hulladék keletkezés megelőzésén Múltból a jövő felé... Nagyobb hangsúly a hulladék keletkezés megelőzésén Nemzeti megelőzési program 2013-ra Lakosság: Újrahasználatok elősegítése (gyűjtés, javítási központok, újra forgalomba hozás csatornái) Gazdaság: hulladékszegény technológiák bevezetése (ösztönző rendszerek kialakítása – már a piacon vagyunk) Termékek: Öko-tervezés, öko-címke rendszer használatának ösztönzése Önkéntes vállalások - mindez nehéz, mert kevés a hazai gyártó Szemléletformálás! Hogyan mérjük?

Újrafeldolgozó társadalom Múltból a jövő felé... Újrafeldolgozó társadalom Tovább kell növelni a hasznosítás mértékét (biohulladék, építési-bontási hulladék, lakossági papír, fém, műanyag, üveg, elektronikai hulladék) Begyűjtő rendszerek fejlesztése (házhoz menő gyűjtés, hulladék udvarok) Kellő kezelési kapacitások kiépítése – pályázati források biztosítása – hazai kapacitások védelme Energetikai hasznosítási rendszer – nincsenek hagyományai, nagy a társadalmi ellenállás Lakosság, önkormányzatok érdekeltségi rendszerének kialakítása

Hgt – OHT II … Minden tevékenység, ami nem hasznosítás, ártalmatlanítás Hulladék megelőzési program 2013-ig A hulladékgazdálkodási tervek kötelező érvényének megerősítése Az engedélyezési eljárások során a hatóságok megtagadhatják hulladékok beszállítását vagy kivitelét, ha azáltal a hazai hulladékgazdálkodási célok nem valósíthatók meg Biohulladékokra, illetve a komposztra vonatkozó minőségi követelmények előírása, A TSZH tekintetében a papír, üveg, műanyag és fém anyagokra: 50%-os újrahasználat, illetve újrafeldolgozás 2020-ra Építési-bontási hulladék hasznosítás 70% (2020)

OHT I. … Magyarországon először a 2001. január 1-től hatályos 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) fogalmazza meg a hulladékgazdálkodási tervezés feladatait is. A tervezési hierarchia csúcsa az országos terv Első OHT 2003-2008 közötti időszakra, a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként, azzal összhangban Felmerülő problémák: Nem volt korábbi tervezési tapasztalat Nem volt megbízható adatbázis Nem került a lakosság bevonásra, nem kapott a tervezési folyamat kellő nyilvánosságot Finanszírozása alapvetően a költségvetésre épült

OHT II. előkészítése … Elkészült a tervezési szabályozás és módszertan 2004-től történő adatszolgáltatás megteremtette az adatbázist Civil társadalom fokozódó érdeklődése a hulladékgazdálkodási fejlesztések és intézkedések iránt Célok és intézkedések NKP III-mal összhangban I. Beszámoló az OHT-I. végrehajtásáról II. OHT-II. 2009-2014 stratégiai keretek általános hg. helyzetkép, átfogó célok, intézkedések és eszközök megelőzési program hasznosítási program ártalmatlanítási program hulladékáramok

Célok … Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt) A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. (Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%) Ártalmatlanításra kerülő hulladék 50%. (Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%) Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

Célok TSZH … A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%). A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése. A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra. A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.

Lerakás...

Határidők – lerakás... Gumiabroncs: 2006-tól tilos lerakni A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat a következők szerint kell csökkenteni: 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra A műszakilag nem megfelelő lerakókat 2009. július 15-ig be kellett zárni.

A múlt...

A jövő...

Rekultivációs program...

Rekultiváció... 2010 elejéig 59 beérkezett, 30 támogatott pályázat 1100 lerakó rekultivációját érintik a projektek (a KEOP célkitűzése 2013-ig 1500 lerakó) A felügyelőségek kb. 900 engedélyes tervet engedélyeztek 2010-ben A projektek összköltsége meghaladja a rendelkezésre álló forrást

TSZH kezelés...

Hulladék égetés … A hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EC, valamint a hulladék olajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EEC irányelvek . Elsősorban levegő tisztaságvédelmi szempontból közelíti meg a hulladékégetést, megadva a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, mérési módszereket, a füstgáztisztításból származó szennyvíz kibocsátási határértékeit, meghatározza az engedélyezés és az üzemeltetés feltételeit, valamint az ellenőrzés körülményeit. Az Unió előírásainak megfelelően 2006-tól csak a jogszabály követelményeinek megfelelő hulladékégetők működhetnek

Kiemelt hulladék áramok POLIKLÓROZOTT BIFENILEK ÉS POLIKLÓROZOTT TERFENILEK A PCB és PCT tartalmú berendezésekről benyújtott bevallások előzetes összesítése alapján mintegy 13 ezer db PCB-tartalmú berendezés van használatban az országban. Az ehhez szükséges kezelési kapacitások ma is rendelkezésre állnak.

Kiemelt hulladék áramok – PCB... Legfontosabb rendelkezés, hogy a PCB-t tartalmazó berendezések csak 2010. június 30-ig üzemeltethetők, a hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31-ig el kell végezni. A nagy környezeti kockázatú, igen mérgező PCB-k és PCT-k használata 2010. végére egész Európában megszűnik, a hulladékká vált anyagok a rendeletnek megfelelően ártalmatlanításra kerülnek. Magyarországon elkészültek azok a felmérések és nyilvántartások, amelyek alapján tervezhető a PCB-k hulladékká válásának üteme és mennyisége, illetve a szükséges kezelési kapacitás.

Csomagolás és a csomagolási hulladék... 2012. december 31-ig a csomagolási hulladék legalább 60%-át hasznosítják, vagy égetik el energetikai hasznosítás mellett legalább 55 és legfeljebb 80%-át dolgozzák fel újra. A hulladékot alkotó anyagok tekintetében a következő minimális, újrafeldolgozási célokat kell elérni: üveg 60%, papír és karton 60%, fémek 50%, műanyagok 22,5%, fa 15%. A fenti irányszámokat az Unió 2008. végére írta elő, de Magyarország felmentést kapott a teljesítés alól 2012. végéig.

Akkumulátorok és elemek - gyűjtés... 2012. szeptember 26-ig 25 %, 2016. szeptember 26-ig. 45 %-os visszagyűjtést ír elő. A magyar jogszabály a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott elem, illetve akkumulátor tömegének %-ában a visszagyűjtést következőképpen határozta meg: 2008. évben legalább 18% 2010. évben legalább 21% 2012. évben legalább 25% 2014. évben legalább 35% 2016. évben legalább 45%

Akkumulátorok és elemek - feldolgozás... Legkésőbb 2009. szeptember 26-ig A gyártóknak rendszereket kellett létrehozniuk a hulladékelemek és -akkumulátorok kezelésére és újrafeldolgozására. Valamennyi begyűjtött elem és akkumulátornak kezelésen és újrafeldolgozáson kell átesnie. Hulladéklerakóban ártalmatlanítható a kadmiumot, higanyt, illetve ólmot tartalmazó hordozható elem és akkumulátor, ha nem áll rendelkezésre működő végső piac. Elérendő A savas ólom elemek és -akkumulátorok 65 tömeg%-os újrafeldolgozása, A nikkel-kadmium elemek és akkumulátorok 75 tömeg%-os újrafeldolgozása. Egyéb hulladékelemek és -akkumulátorok 50 tömeg%-os újrafeldolgozása.

Elhasználódott járművek (ELV)... A következő hasznosítási arányok teljesüljenek: 2006. január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 80 % 2015. január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 95%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85 % Az 1980. január 1. előtt gyártott gépjárművekre az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 75%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 70%

Elektronikai berendezések hulladékai... A jogszabály 10 berendezési kategóriát állít föl. Ezek mindegyikéhez táblázatosan megadja a begyűjtési és hasznosítási célokat. Részletezés nélkül, a 2008-ra előírt visszagyűjtési arány a nagyméretű berendezések legtöbb kategóriájában meghaladja a 30%-ot, míg a kis méretűeknél 10% alatti. A hasznosítási arányok a begyűjtött mennyiségekre vonatkoznak, a hasznosítási cél valamennyi kategóriában 70-80% között van, de ezen belül az újrafeldolgozásnak el kell érnie kategóriától függően az 50-80%-ot.

Szelektív gyűjtés...

Elért eredmények...

Elért eredmények...

Elért eredmények... Gumiabroncs: 35.000 t/év (75%) Elektromos-elektronikai készülékek: 42.000 t/év (30%) Savas ólom akkumulátorok: 20.000 t/év (100%) Elemek: 260 t (15%) Gépjármű roncs: 25.000 t/év Hulladék olajok: 50.000 t/év (100%) Építési-bontási hulladék: 760.000 t/év (20%)

Köszönöm figyelmüket!