Jeles matematikusok, fizikusok, informatikusok

Bolyai János Kolozsvár, 1802. Marosvásárhely, 1860. az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amelyek nélkülözhetetlen alapot jelentettek a 20. század fizikai elméletei számára.

Jedlik Ányos István Szímő, 1800.. – Győr, 1895. Magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve (a dinamó-elv első leírása ) és a feszültségsokszorozás felismerése.

Bánki Donát Bánk, 1859. – Budapest, 1922. Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karburátort szabadalmaztatták.

Kandó Kálmán Pest, 1869.– Budapest, 1931. Magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál.

Az első transzformátorok Déri-Bláthy-Zipernovski, Budapest 1885. Bláthy Ottó Titusz Tata, 1860.– Budapest, 1939. gépészmérnök, feltaláló,

EÖTVÖS LORÁND Pest, 1848. – Budapest, 1919. A gravitációs erő változásának kutatása során találta fel a torziós ingát

LÉNÁRD FÜLÖP 1862. Pozsony 1947. Messelhausen 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.

Puskás Tivadar Pest, 1844. Budapest, 1893. mérnök a telefonközpont feltalálója

Kármán Tódor Budapest, 1881.– Aachen, 1963. a hangsebesség feletti repülés és a korszerű rakétatechnológia egyik meghatározó kutatója volt.

Neumann János Budapest, 1903. – Washington, 1957 Neumann János Budapest, 1903. – Washington, 1957. magyar származású matematikus, a számítógép működési elvének megalkotója

Kemény János György Budapest, 1926. New Hampshire, USA, 1992. matematikus, számítástechnikus. A Basic nyelv egyik magalkotója

Gábor Dénes született Günszberg Dénes Budapest, 1900. London, 1979. zsidó származású, Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

Szilárd Leó Budapest, 1898. La Jolla, Kalifornia, USA, 1964. magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható.

WIGNER JENŐ - 1902. Budapest 1995. Princeton, USA A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”.

Teller Ede Budapest, 1908. – Stanford, Kalifornia, 2003 Teller Ede Budapest, 1908.– Stanford, Kalifornia, 2003. Magyar zsidó származású amerikai atomfizikus, Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele, ezért az USA-ban mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

Kémikusok

Irinyi János Nagyléta, 1817. Vértes, 1895. Magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója

ZSIGMONDY RICHÁRD 1865. Bécs 1929. Göttingen A kémiai Nobel-díjat 1926-ban kapta "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek".

OLÁH GYÖRGY – 1927. Budapest – 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért

Polányi János 1929. Berlin- 1986-ban kémiai Nobel-díjat kapott - megosztva - "az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért".

HEVESY GYÖRGY – 1885. Budapest – 1966. Freiburg im Breisgau Az 1943. évi kémiai Nobel-díjat kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". Németországban, Dániában és Svédországban élt.

A biológia és az orvostan területének jeles személyei

Semmelweis Ignác Buda, 1818. Bécs, 1865. magyar orvos, az „anyák megmentője”

BÁRÁNY RÓBERT 1876. Bécs – 1936. Uppsala A fiziológiai vagy orvostudományi, 1914. évi Nobel-díjat kapta "a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért".

BÉKÉSY GYÖRGY 1899. Budapest – 1972. Honolulu 1961-ben fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat kapott "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért".

SZENT-GYÖRGYI ALBERT 1893. Budapest – 1986. Woods Hole, USA 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1928-1945 között a szegedi tudományegyetem professzora volt.

Selye János 1907 Bécs,. 1982 Montreal, Kanada osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész

Herman Ottó Breznóbánya, 1835. Budapest, 1914. természettudós, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus. Őt nevezték az utolsó magyar polihisztornak is A madártan nemzetközileg elismert tudósaként tartják számon

Kitaibel Pál Nagymarton, 1757. Pest, 1817. magyar botanikus és kémikus. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Kora természettudományainak szinte minden ágában dolgozott.

Közgazdasági, irodalmi, béke Nobel-díjasok

Harsányi János Budapesten született, 1920. május 29-én magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet kutatója.

Kertész Imre Budapest, 1929. magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki

Elie Wiesel született Eliezer Wiesel; magyarul: Wiesel Lázár Románia, Máramarossziget, 1928. Az 1986-os Nobel-békedíjat az alábbi indoklással vehette át: „Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”.

Utazók, Földrajzi felfedezők

Kőrösi Csoma Sándor, Csomakőrös, 1784. Dardzsiling, 1842. Saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója.

gróf Teleki Sámuel Sáromberke, 1845. Budapest, 1916 gróf Teleki Sámuel Sáromberke, 1845. Budapest, 1916. Magyar felfedező, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője. Ő fedezte fel és nevezte el a Rudolf-tavat és a Stefánia-tavat Felfedezett egy aktív vulkánt, melyet róla neveztek el.