Katona József: Bánk bán

A magyar színjátszás kezdetei A középkorban: karácsonyi, húsvéti liturgikus drámák és játékok A reformáció idején: hitvitázó drámák Bornemisza Péter: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Elektrájából (1558) Balassi: Szép magyar komédia (1588 v. 89) 17–18. sz.: iskoladrámák a szerzetesi iskolákban (pl. a piaristáknál – igen jó előadások – a közönség nevelése) Bessenyei: Ágis tragédiája 1772 Csokonai: Tempefői; Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak

1790: Kelemen László színtársulata 1792: a kolozsvári színtársulat megalakulása (Wesselényi segíti) (1807-tõl 1815-ig Pesten) állandó – ösztönző – verseny a német színházzal 1812: a pesti színészek megkapják a Rondellát

Pesti Magyar Színház

1814: az Erdélyi Museum folyóirat pályá-zatára: 1814–15: a Bánk bán 1815 után önálló társulatok Kolozsvárott, Kassán, Miskolcon, Székesfehérváron A székesfehérváriak pesti vendég-szereplése: 1819: Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon 1820: A Bánk bán megjelenése (1821-es évszámmal)

1821: a Tudományos Gyűjteményben Katona tanulmánya: Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (a hat ok: a színház, a bírálat és a jutalmazás hiánya, a cenzúra, a „nyomtatásbeli szükség”, a „nemzeti dicsekvés”) 1833: A Bánk bán bemutatója Kassán 1834: Kolozsváron 1835: Budán 1836: Debrecenben 1837: A Pesti Magyar Színház létrejötte 1861: Erkel operája

Katona élete, pályája Kecskemét 1891– Pest 1810 jogász hallgató – Kecskemét 1820-1830 főügyész Reménytelen szerelme: Déryné Széppataki Róza Drámái történelmi témájúak, átmenetet képeznek a klasszicizmus és a romantika közt Hatott rá Schiller és Shakespeare

Fő műve: a Bánk bán (1815, 1819, 1820) (bemutatója: 1833, Kassán) Témája: történelmi (1213) és saját korához szóló (analóg viszonyok) Forrásai: Bonfini és Heltai Mintái: Shakespeare, Schiller, Sturm und Drang Fogadtatása: vegyes; Arany jónak tartja, Vörösmarty inkább elmarasztalja, Széchenyi szerint: „esztelenség”, „rossz, veszedelmes tendencia”; az első magasztaló kritika 1840-ben Erdélyi

Expozíció: két csoport Bánk Gertrúdisz Petúr Ottó Melinda Biberach Mikhál Izidóra Simon Tiborc

A bonyodalom két szálon fut: politika (nemzeti sérelmek, jobbágy-helyzet) magánélet (Melinda elcsábításának terve és elcsábítása

Az első felvonás Melinda és két bátyja – Mikhál és Simon – bemutatása (spanyol menekültek) Petur a békétlenek élén Bánkot Petur hívta haza A jelszó: Melinda Bánk szem- és fültanúja Ottó udvarlásának Bánk viselkedése, visszahúzódása nehezen érthető Bánk hallja Gertrudis szavait – amint öccsét a csábításra biztatja

A második felvonás A békétlenek megbeszélése Bánk leszereli a pártütést Biberach – kétkulacsos bajkeverőként – figyelmezteti Bánkot a Melindát fenyegető veszélyre

A harmadik felvonás Bánk és Melinda kétségbeesett szóváltása Melinda: „Pokolbeli tűz ége csontjaimban” Tiborc panasza és Bánk szaggatott monológja „Él még Bánk” Az intrikus teljesítette a feladatát – Ottó megöli Biberachot

A negyedik felvonás Bánk és Gertrudis összecsapása Mikhál, Melinda és a kis Soma szavai, sorsa Gertrudis gonoszságát illusztrálják Melinda zavaros szavai Opheliát juttatják eszünkbe Melinda zavartságában is az igazság kimondója, eszerint Gertrudis „koronák bemocskolója”, hiszen királyházban bordélyt nyitott Bánk tettének megítélését – a rá fegyvert emelő – Gertrudis tetteit, bűneit felmérve kell mérlegelni

Az ötödik felvonás a cselekmény helyszínét tovább tágítva fel-lazítja a drámai történést (mint Bánk, Endre is messziről érkezik; Melindát, Peturt a színfalak mögött – valahol messze – ölik meg, híradásból értesülünk erről) Logikátlan a király ítélkezése Mi magyarázza ezt? – fél a király az országos lázadástól? – elfogadja Bánk érvelését? – arra gondol, Bánk kellően megbűnhődött már?