Magyarország a húszas években

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON „A tanulatlan, és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra”
Advertisements

KLEBELSBERG KUNO Miniszter: Kultuszminisztersége
Aki a lelkileg is összetört nemzetnek kiutat mutatott 77évvel ezelőtt hunyt el Klebelsberg Kuno ( ) ISTENEM ÁLD MEG A NEMZETET.
II/1. Szociálismunka vagy bürokrácia: érdekképviselet és segítői szerep Kósa Eszter Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
A Budapesti Népoktatási Kör. A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei, szerveződésének körülményei és átalakulásai.
Tanítási segédanyag 8. osztály
Az ellenforradalom.
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
A HARMADIK BIRODALOM ÁRNYÉKÁBAN
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
Benito Mussolini
A HORTHY- RENDSZER.
Az európai integráció története
A JAPÁN FELSŐOKTATÁSI RENDSZER Paál Balázs
Bethlen és Gömbös 1. Válaszok az 1920-as évek kihívásaira.
Bevezető Az egyetemek legrégebbi kara A Bölcsészettudományi Kar egyenjogúsága Differenciálódás Az első évszázadok feladata.
Az ellenforradalom győzelme – Horthy hatalomra jutása
Párizsi kommün.
A győztes Európa legfőbb gondjai
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
1. Magyarország államformája 1918-ig
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
A háború és a modern fegyveres erő
A Horthy-rendszer jellegéről
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
Makrogazdasági folyamatok és versenyképesség Csillag István Budapest, március 4.
8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódásai, Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.
8. téma A Horthy-rendszer kritikájától a nyilas uralomig, majd a koalíciós időkig Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.
Király nélküli királyság Kormányzó bővülő jogkörrel Kormányzó párt Korlátozott demokrácia Emblematikus személyek › Teleky Pál › Bethlen István › Gömbös.
Neorealizmus és neoidealizmus
AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN
A háború és következményei Magyarországon
A NÁCI DIKTATÚRA
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM 1918
Készítette: Szép Zsófia 8.a
100 ÉVES AZ INTÉZETÜNK 1. A Milleker-korszak
Horthy Miklós.
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata.
Magyarország a két világháború között
Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév.
Klebelsberg Kunó Született: Magyarpécska, november 13. Elhunyt: Budapest,1932. október 12.
Állam, politika és ideológia a két világháború közötti Magyarországon.
A bethleni konszolidáció Magyarország az 1920-as években.
Gróf Bethlen István Fiatalkora Kezdeti politikai pályafutása Miniszterelnökként Belpolitikája Külpolitikája F ő bb m ű vei.
Magyarország a harmincas évek második felében.  Gömbös  Darányi min.elnök ( )  Elvárások  A rendszer megőrzése  Szélsőjobb visszaszorítása.
Kultúra és művelődés. Egyházak  Egyház helyzete megváltozott   Dualizmus - liberális eszme  állam egyház szétválasztása  Horthy-rendszer  ellenkező.
A bethleni konszolidáció. Bethlen az új miniszterelnök  IV. Károly megjelenése  belpolitikai bonyodalom  Teleki kompromittálódik  lemond  Bethlen.
A Szent István-i állameszme A keresztény-nemzeti kurzus Szegedi gondolat: az ellenforradalmi rendszer politikai ideológiája a két vh. közti Mo.-on. Nem.
A dualizmus gazdasága és társadalma
A Horthy-korszak politikatörténete
Gróf Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, Arad vármegye, november 13. – Budapest, október 12.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus,
A RENDSZER MEGSZILÁRDULÁSA
Kormányok
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A „népek tavasza” Forradalmak ben
A világgazdasági válság hatásai Magyarországon
A békeszerződés aláírása
„HAGYOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓ”
Gazdaságunk jellemzői, fejlődése Trianon után
Életmód Magyarországon a kétvilág háború között. Városi munkásság  Létszáma: 1920 és 1941 között 1millióról 1,5 millióra nő  A textil ipar a két világháború.
Hazánk külpolitikája Kultúra a Horthy-korszakban
A Bethlen-i konszolidáció
Előadás másolata:

Magyarország a húszas években A bethleni konszolidáció

A nemzetközi pénzügyi rendszer (Dawes-terv, Young-terv, 1924-1930 2,6 milliárd dollár háborús adósság Antant 2 és fél milliárd dollár kölcsön 2 milliárd dollár jóvátétel Németország

A korszak jelképe Horthy – de a korszak nem egységes, csak a REVÍZIÓ óhaja Korszakok 1920-as évek: konszo-lidáció 1930-as évek: jobbrato-lódás, radikalizmus 30-as évek végétől: hábo-rús készülődés, 2. vh Több elnevezés a történettudományban: Ellenforradalmi Két vh. Közötti Mo. Trianoni Mo.

Konszolidáció 1920-1931 Első lépés: gr. Teleki Pál kormánya 1920-21 A konszolidációt ő kezdi el: Szélsőséges szervezetek feloszlatása (ÉME) Ugyanakkor: numerus clausus (1920. XXV.tc) Nagyatádi-féle földreform (1920. november) 1921. III.tc Az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről

A Teleki-kormány az egy évet sem tölti ki 1921. április királypuccs → kormányválság → gr. Bethlen István alakít kormányt Októberben újabb királypuccs → november: törvény a Habsburg-ház trónfosztásáról

IV. Károly két visszatérése

A bethleni konszolidáció (1921-31) Bethlen István 10 éves miniszterelnöksége a konszolidációt jelenti Politikai, gazdasági, kulturális téren sikeres konszolidáció → Trianon után talpra áll az ország A válság sodorja majd el.

A konszolidáció további eseményei Az Egységes Párt (kormánypárt) létrehozása → politikai erőviszonyok egyensúlya Bethlen-Peyer paktum (MSZDP engedélyezése, de lemond a postások, közalkalmazottak sztrájkjának szervezéséről) Választójogi törvény (szűkítés, de az összlakosság 29%-a rendelkezik választójoggal) Külpolitikai lépések (1927-Olaszország, kitörés a nemzetközi elszigeteltségből)

Belépés a Népszövetségbe A királypuccsok visszaverése, a politikai konszolidáció (a szélsőségek vissza-szorítása) szalonképessé teszi az országot 1922. Mo-ot felveszik a Népszövetségbe → segítség a gazdasági konszolidációban → népszövetségi kölcsön

A gazdasági konszolidáció Vámintézkedések, behozatali tilalmak, a magyar ipar védelme Infláció visszaszorítása (már 1920-21-ben kilendülés a mélypontról) Önálló magyar pénz- és bankrendszer, 1924: Magyar Nemzeti Bank (1927: új pénz, a pengő) Már 1924 őszére stabil gazdaság, a kölcsön megmaradt része → kultúra, eü.

Ideológia és politika A Tanácsköztársaság bukása után: jobboldali radikalizmus, politikai, jogi bizonytalanság Horthy kormányzóvá választása után a konzervatív parlamentarizmus mellé áll Bethlen a 19. századi konzervatív (nemesi) liberális hagyományok alapján áll („fontolva haladás”)

Konzervatív berendezkedés, modernizáció A Horthy-korszak konzervatív berendezkedése, keresztény nemzeti ideológiája, neobarokk külsőségei a történelmi Mo.-val való folytonosságot fejezte ki, ugyanakkor reformjai a gazdaság és a kultúra terén a modernizációt szolgálták A Bethlen által kialakított kormányzati rendszer, állami berendezkedés 1944 végéig fennmarad és meghatározó (a módosítások ellenére is)

Keresztény-nemzeti ideológia A Horthy-korszakra jellemző ideológiák összessége – gyűjtőfogalom A középosztály felemelkedése: a rendszer társadalmi bázisa a történelmi középosztály (dzsentri), melynek nemzetfenntartó erejében bízva alakítják ki a rendszert. Nem titkos választási rendszer, marad a kormányzó párt fölénye, de a sajtó szabad, az ellenzéki pártok kritizálhatják a kormányt, sokszínű szellemi élet, független bíróságok (alkotmányos demokrácia korlátozásokkal – de nem fasiszta diktatúra!

Kultúrpolitika Oktatásügy – oktatáspolitika két meghatározó oktatáspolitikus Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31) Hóman Bálint (miniszter: 1932-42) Az oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazata politikai cél: kultúrfölény megteremtése --> magyarság szellemileg, kultúrailag Kárpát-medence vezetője; kultúrfölény többi Kárpát-medencei néppel szemben eszköze.

Klebelsberg Kunó minisztersége Népiskola-építési program Három év alatt 6000 tanterem és 2000 tanítói lakás, 1500 népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült. Új tanterv (nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek testnevelésre) 80 helyett 40 fős osztályok! Középiskolai reform (1924) reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire Felsőoktatás három egyetem - Pécs, Szeged, Debrecen három főiskola - Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző, Erdészeti Főiskola, Sopron

Gazdaság és szociális intézkedések 20-as évek közepe: fejlődés mezőgazdaság.: gépesítés, belterjes gazdálkodás ipar: fejlődik: textil-, gép-, villamosipar Bp-Hegyeshalom: vasútvonal villamosítása 20-as évek végére Mo. közepesen fejlett agráripari ország 5. Szociális intézkedések (1927-28) kötelező betegbiztosítás kiszélesítése --> városi munkásság 80-90%-a biztosítva 1928.: Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) rokkantsági, árvasági, öregségi, özvegyi segélyek

A kocsi– és autómobilforgalom is közveszélyessé kezd válni, mert a rendőrfőkapitányságnak a forgalom szabályozására kiadott rendelkezéseit teljesen mellőzik. A kocsisok a hajtási irányt nem tartják be. Az autómobilok szintén meg nem engedett menetsebességgel hajtanak, úgyhogy az őrszemélyzetnek módjában sincs az autókat megállítani. A rendőrség állandóan foglalkozik a gyalogközlekedés szabályozásával, hogy miképp lehet megóvni a gyalog közlekedők testi épségét. A múlt évben voltak kísérletek arra, hogy megjelölték azokat az útvonalakat, melyeken a gyalogjárók keresztül mehetnek. Színes jelzésekkel sávokat húztak, ez azonban nem bizonyult meg-felelőnek, mert nem találtak olyan festéket, mely megmaradt volna. Újabban az az idea merült fel, hogy színes kővel fogják megjelölni az utakat. A magántaxiforgalom megindulása óta az utcai névjelzőtáblákat már egész városrészekből ellopták, az eligazodás teljesen lehetetlen.

Havi szükségletek: 300 P Havi átlagbér: 170 P Nők havi átlagbére: 100 P „Havi 200 pengő fix-szel az ember könnyen viccel” Értelmiségi fizetések: egyetemi tanár: 900 P bíró: 700 P középiskolai tanár: 450 P diplomás MÁV-tisztviselő: 420 P óvónő: 290 P kezdő köztisztviselői fizetés: 199 P