Európai Unió 3. Monetáris politika Tavaszi félév

Gazdasági és Monetáris Unió az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások az érintett országokban azonos gazdaság és pénzügypolitika érvényesül. A Gazdasági és Monetáris Unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek és a tagországok közös valutát használnak

Gazdasági és Monetáris Unió A monetáris integráció két fő összetevője árfolyamunió: az árfolyamunión belül a résztvevő országok valutáinak árfolyamai tartósan stabil (fix) kapcsolatban vannak. tőkepiaci unió: a tőkepiaci unióban a tőke teljesen szabadon mozoghat.

Előzmények Bretton-Woods – kulcsvaluta: USD 1944. tárgyalásokkal hoztak létre monetáris rendszert Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Valutaalap Közös monetáris politika elfogadása Valuta árfolyama az aranyhoz mérve (+- 1 százalékpontos eltérés) Fizetésmérleg hiányok befoltozása rögzített árfolyamrendszer

1969 – Hága – Werner-terv 1969-es hágai csúcs konkrétan felmerült a gazdasági és monetáris unió létrehozása, Pierre Werner luxemburgi pénzügyminiszter bizottság segítségével dolgozta ki ennek tervezetét. (10 évre) a Werner- terv lényege a tagállami valuták egymással szembeni lebegtetési sávjának szűkítése a sávhatárok „összeérnek” – az árfolyamok rögzítése majd a közös valuta bevezetése

A megvalósítás nem sikerült Oka: a kedvezőtlen körülmények 1971-73: Bretton-Woods-i rendszer szétesik, Az USA felfüggesztette a dollár aranyhoz rögzített árfolyamát 1973 első olajválság belső viszonyok nem megfelelőek Márka-zóna , valutakígyó (angol font nem kívánt , francia frank, olasz líra nem tudott , német márka stabil) EGK - tagok közötti valutáris együttműködés

1979 – EMS- Európai Monetáris Rendszer European Monetary System EMS új rendszer központi eleme a számlapénzként funkcionáló közös valuta az ECU (European Currency Unit), a tagállamok külkereskedelmi arányával súlyozott kosárként számolták ki a nemzeti valutákból a másik elem egy közös árfolyamrendszer a tagállamok valutáik árfolyamának a ±2,25%-os sávon belül tartására vállaltak kötelezettséget, kivéve a gyengébb teljesítményű országokat induláskor pl. Olaszország ±6%-ig kapott „haladékot”

Európai Monetáris Rendszer 1979 – 1993 Működése három szakaszra tagolható. Az első szakaszt, 1983 márciusáig az együttes árfolyam-módosítások jellemezték a tagok az árfolyam ingadozások mérséklésére használták a rendszert. A második szakaszban, 1983-tól 1992 kevesebb árfolyam-módosítás a tagok ekkor a rendszert a monetáris fegyelem eszközeként tekintették. A harmadik szakasz 1992-től 1993 augusztusáig

EMS 1979-1993 A rendszer alapelemei egy új kosárvaluta, az ECU létrehozatala; a kötött árfolyam-mechanizmus; a rendszer rugalmasságát elősegítendő hitelkonstrukciók

Az ECU fogalma Az ECU mint kosárvaluta a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági jelentőségét tükröző súlyozással kialakított „összetételét ” jelentette, értékét az alkotórészek értéke adta.

Az ECU funkciói Az árfolyam-mechanizmusban az árfolyamrögzítés eszköze a közösségi költségvetés, elszámolások, fizetések, statisztikák pénzneme számlapénz az EMS-ben résztvevő országok jegybankjai számára tartalékvaluta a jegybankok közötti hitelezés eszköze.

ECU Elszámolási egység Az EGK-ban a fizetési forgalom megkönnyítésére elszámolási egységet vezettek be. 1971-ig 1 elszámolási egység 1 USA dollárt ért. 1978-ig a különböző ágazatokban eltérő elszámolási egységgel dolgoztak létrehozták az európai elszámolási egységet ebből "nőtt ki" 1979-ben az ECU.

A gazdasági és pénzügyi unió megteremtése Az első szakasz: 1990. július 1-jével kezdődik, a tőkemozgás korlátozások felszámolásának határideje Az első szakaszban haladást kell elérni az árstabilitás tekintetében, csökkenteni kell a költségvetési deficitet.

A gazdasági és pénzügyi unió megteremtésének fő lépései 1988 megalakul a Delors Bizottság, feladata, hogy tegyen javaslatot a gazdasági és monetáris unió létrehozásához vezető szakaszokra. A Bizottság által elkészített Delors-jelentés rögzítette az egységes piac egységes pénzzel történő kiteljesítésének koncepcióját, amelyhez a gazdasági unió is tartozik. 1991 december – a jelentés a Maastrichtban elfogadott szerződés részévé válik Jacques Delors az Európai Bizottság elnöke két cikluson keresztül

A gazdasági és pénzügyi unió megteremtése A második szakasz indulása 1994. január 1. Ebben a szakaszban meg kell valósítani a központi bankok teljes függetlenségét, a „fenntartható konvergencia” feltételeinek kialakítása Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute = EMI). Az EMI feladata az Európai Monetáris Rendszer menedzselése a nemzeti monetáris politikák koordinálásának segítése. Európai Központi Bankrendszer részeként az Európai Központi Bank életre hívása.

A gazdasági és pénzügyi unió megteremtése A harmadik szakasz a monetáris unióba belépett tagállamok közös pénze az ECU a monetáris politika kialakítása és vitele pedig az EKBR feladata Európai Központi Bankrendszer

Az Európai Központi Bank (EKB) feladatai az árak stabilitásának fenntartása; meghatározza és bevezeti az egységes valutapolitikát; kezeli a pénzügyi tartalékokat és irányítja a valutaüzleteket. Az EKB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja az európai jegybankok rendszerét.

Az Európai Központi Bank (EKB) feladatai az eurózónában a monetáris stabilitás biztosítása, az euró vásárlóerejének megőrzése Az infláció szigorú ellenőrzés alatt tartása a fogyasztói árak éves növekedésének mértéke ne haladja meg a 2%-ot.

módszerek A pénzkínálat ellenőrzése Ha a pénzkínálat meghaladja a javak és szolgáltatások kínálatát, annak inflációnövelő hatása lehet. (kamatlábak felállítása az eurózónában) Az áremelkedések ellenőrzése az eurózónában az árstabilitást veszélyeztető kockázatok felmérése

Az Európai Központi Bankrendszer (EKBR) feladatai az árstabilitás megőrzése; a monetáris politika kidolgozása és végrehajtása; a devizapiaci intervenciók végrehajtása; a tagállamok hivatalos devizatartalékainak őrzése és kezelése; a fizetési-elszámolási rendszer kielégítő működésének elősegítése

Konvergencia kritériumok összetartás,felzárkóztatás a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1.5 %-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb tagország inflációs rátáját a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %- át; az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60%-a a belépni szándékozó országnak legalább két éven keresztül belül kell maradnia a 2.25 %-os árfolyam- ingadozási sávon, ez idő alatt nem folyamodhat leértékelésért sem; a hosszúlejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét.

Az euró bevezetésének állomásai 1998. május 1–3 Az alapvető döntések meghozatala és a felkészülési folyamat kezdete Döntés az eurót bevezető országok köréről Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere felállítása A pénzcseréhez szükséges törvényi keretek és módosítások elfogadása Az euróbankjegyek és érmék előállításának kezdete Az információs-kommunikációs kampány indulása

Az euró bevezetésének állomásai 1999. január 1. A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának kezdete és az euró megjelenése az átutalásos fizetési körben A részt vevő országok valutája és az euró közötti átváltási arányok visszafordíthatatlan rögzítése A monetáris politika delegálása az Európai Központi Bankhoz, a Központi Bankok Európai Rendszere minden pénzpiaci és devizapiaci tranzakciót euróban bonyolít le és euróra váltja át partnerei számláit

Az euró bevezetésének állomásai A Központi Bankok Európai Rendszere bevezeti a Transz-Európai Automatizált Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert biztosítja az átváltást a visszafordíthatatlan konverziós rátán Új állampapírok kibocsátása kizárólag euróban Az átutalásos fizetési kör egyéb szegmensein a piaci szereplők döntésére van bízva az euró alkalmazása a várakozások szerint azonban a már említett területek euróra váltása e téren is maga után vonja a közös valuta alkalmazását

Az euró bevezetésének állomásai 2002. január 1. Az euróbankjegyek és -érmék megjelenése, a nemzeti bankjegyek és érmék euróra váltásának kezdete a nemzeti valutában denominált számlák kötelező konvertálása euró számlákra. 2002. január 1-jei határidővel az euró bankjegyek és -érmék bevezetése Pénzcsere a közületi, vállalati és háztartási szektorban.

Az euró bevezetésének állomásai 2002. február 28. A nemzeti bankjegyek és érmék kivonása a forgalomból 2002. február 28-i határidővel a pénzcserét minden szektorban végre kellett hajtani a nemzeti valuták véglegesen kikerültek a kistételes számla-, bankjegy- és érmeforgalomból a nemzeti valutákban denominált bankjegyek és érmék a nemzeti jegybankoknál továbbra is átválthatók maradnak

Összegzés Az euró az Európai Unió új, egységes fizetőeszköze. bevezetéséről az Európai Unió tagországainak képviselői 1992. februárjában döntöttek Maastrichtban 1995. decemberében az Európai Tanács madridi ülésén született döntés a közös pénz neve: euró Az eurót 1999. január 1-jén vezették be azokban az Európai Uniós tagországokban, amelyek megfeleltek a Maastrichtban megszabott pénzügyi feltételeknek. 2002-ig a nemzeti valuták helyébe lépve az EU tagállamainak hivatalos fizetőeszközévé válik. A közös valuta előnyei a külkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalatok az Unió területén belül utazóknak nem kell pénzváltással foglalkozniuk