A bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás aktuális kérdései Kisgergely Kornél Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

Visegrádi országok (2013 III., negyedéves bázis) A Visegrádi országok között negyedéves alapon a magyar gazdaság növekedése a legnagyobb Visegrádi országok (2013 III., negyedéves bázis) Forrás: Eurostat

Visegrádi országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis) Éves alapon a magyar gazdaság növekedését csak a lengyel múlta felül a régióban Visegrádi országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis) Forrás: Eurostat

EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., negyedéves bázis ) Az EU28 országok között negyedéves alapon a magyar gazdaság növekedése a 3. legnagyobb EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., negyedéves bázis ) Forrás: Eurostat

Éves alapon az EU-28 országok között 5. a magyar gazdaság növekedése EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis) Forrás: Eurostat

A magyar gazdaság fokozatosan dolgozza le növekedési hátrányát KKE országok, GDP növekedés (év/év, %) Forrás: Eurostat

A részstatisztikák a konjunktúra további javulását vetítik elrőre Ipari, építőipari és kiskereskedelmi adatok trendje, (éves bázis, %) Forrás: KSH

Növekedési hozzájárulások, termelési oldal (éves, %) A 2012-es recesszió után az idei növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar húzza Növekedési hozzájárulások, termelési oldal (éves, %) Forrás: KSH

Növekedési hozzájárulások, felhasználási oldal (éves, %) A növekedési szerkezete egészségesebb, 2013-ban a beruházás és a fogyasztás is támogatja a növekedést Növekedési hozzájárulások, felhasználási oldal (éves, %) Forrás: KSH

Munkaerő-piac 2008-2013 (Ezer fő) Kedvező munkaerő-piaci folyamatok: Növekvő foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség Munkaerő-piac 2008-2013 (Ezer fő) Forrás KSH, NGM

Foglalkoztatás (Négyhavi mozgóátlag, 2008=100) Az új EU tagországokhoz mérten kiemelkedő foglalkoztatás bővülés: A foglalkoztatás szintje meghaladja a válság előtti szintet Foglalkoztatás (Négyhavi mozgóátlag, 2008=100) Forrás: Eurostat

Csökkenő infláció: teljesülő inflációs cél Változatlan adótartalmú inflációs ráta, (éves, %) Forrás: KSH

Sikeres költségvetési konszolidáció – 2012-ben a 8 Sikeres költségvetési konszolidáció – 2012-ben a 8. legalacsonyabb hiány, várhatóan középtávon is 3% alatt marad Forrás: Eurostat,, NGM

Magyarország adósságszint csökkenése a 2. legnagyobb EU-28 országok GDP arányos adósságszint csökkenése (2010-2012 év vége, %pont) Forrás: Eurostat

Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

Bázel III uniós implementálásának folyamata Az Európai Bizottság 2011. július 20-án publikálta a Bázel III előírások európai szintű implementációjára hivatott szabályozási javaslatát A jogalkotás a nemzetközi prudenciális elvek átültetésére, valamint a Bankunió részeként egységes szabálykönyv (ún. maximum harmonizáció) megvalósítására irányul. A CRR/CRD IV alapvetően a stratégiai szabályozási kereteket határozza meg, számos részletszabály kidolgozását az Európai Felügyeleti Hatóságok – különösen az Európai Bankhatóság (EBA) – hatáskörébe utal. Az EBA a jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyeket nyilvános konzultációt és szükség esetén hatásvizsgálatot követően határidőre benyújt az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra. A Bizottság ún. delegált aktus (Lisszaboni Szerződés 290. és 291. cikk) formájában adja ki az általa és az Európai Parlament és Tanács által elfogadott technikai jellegű standardokat (1093/2010/EU rendelet). 1. 1. 2. 3. 4.

CRD IV/CRR tagállami alkalmazása A CRR/CRD IV-es szabályozási csomag 2013. június 27-én jelent meg az EU hivatalos lapjában. A rendelkezések többségét alapvetően 2014. január 1- jétől kezdve kell a tagállamoknak, a felügyeleti hatóságoknak és a szabályozott intézményeknek alkalmazniuk. Bázel III 1996. CXII. Tv. CRR CRD IV Új hitelintézeti törvény Hatályos hazai hitelintézeti szabályozás

Az új hitelintézeti törvény fókusza Fiskális politika Egyéb gazdaságpolitikai célok Fenntartható gazdasági növekedés Monetáris politika Pénzügyi stabilitás Makroprudenciális politika Mikroprudenciális politika Fogyasztóvédelem

Az új hitelintézeti törvény elfogadásának menete Az új hitelintézeti törvénnyel párhuzamosan egyéb jelentős változások is történnek a hazai szabályozási környezetben: Új Ptk. MNB-PSZÁF összevonás Szövetkezeti integráció szeptember október november december január Előzetes egyeztetés Közig. egyez-tetés Állam-titkári érte-kezlet Kor-mány Parla- ment Kihir- detés Hatály -ba lépés

Az új hitelintézeti törvény - főbb változások Vállalatirányítás jelentőségének növelése Javadalmazási politika szigorítása Helyreállítási és szanálási terv készítésének előírása Felügyeleti jogkörök, szankciók szabályozása Tőkepufferek bevezetése Fogyasztóvédelmi rendelkezések

Vállalatirányítás A hitelintézeteknek megbízható vállalatirányítási rendszerrel kell rendelkezniük, ideértve: Áttekinthető szervezeti felépítést, Átlátható, egyértelmű és következetes felelősségi köröket, Fennálló vagy felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat, Megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat (a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat), Összeférhetetlenség ellenőrzésére, megelőzésére és kiküszöbölésére vonatkozó eljárásokat, Írásban rögzített eljárásrendeket, szabályzatokat, amelyek kiterjednek a hitelintézet valamennyi jelentős kockázatának kezelésére, Kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikát

Javadalmazási politika Alapelv: A hitelintézetnek az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos módon és mértékben javadalmazási politikával kell rendelkeznie! Javadalmazási bizottság felállítása: a legalább 5%-os piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek számára Javadalmazási politika hatálya kiterjed: A hitelintézet vezető állású személyeire, A belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és A fentiekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására

Helyreállítási és szanálási tervek A jelenlegi szabályozási keretrendszerben az új Hpt. a helyreállítási tervre vonatkozóan tartalmaz előírásokat Helyreállítási terv: olyan terv, amely a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül – biztosítja a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását A helyreállítási terv részletezettsége: A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell… jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos

Felügyeleti jogkörök, szankciók szabályozása Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megfontolandó egy eddiginél rugalmasabb felügyeleti eszközrendszer kialakítása A rugalmasabb felügyeleti eszközök kialakításánál kiemelt szempontok: A felügyeleti hatékonyság növelése Proaktív beavatkozások lehetőségének biztosítása Alkotmányossági szempontok teljes körű figyelembe vétele A két fő cél: A tulajdonjogok korlátozásával járó és nem járó intézkedések egyértelmű elhatárolása Az adott kategórián belül a felügyeleti eszközök rugalmasabb alkalmazhatóságának biztosítása, automatizmusok csökkentése

Tőkepufferek bevezetése Tőkepufferek ütemezése Tőkepufferek felépítése 2014 2015 2016 2017 2018 TFP 0% 0,625% 1,25% 1,875% Anticiklikus TP … G/O SIFI TP SIFI TP*25% SIFI TP*50% SIFI TP*75% Rendszer-kockázati TP 0% - 3% … 5% … 2. pillér 0% - … G/O SIFI tőkepuffer 0% - 3,5% / 2% Rendszerkock. tőkepuffer 0% - 3% … 5% … Anticiklikus tőkepuffer 0% - 2,5% Tőkefenntartási puffer 2,5% Tier 2 CET 1 8%

Új fogyasztóvédelmi rendelkezések 1. Deviza alapú jelzáloghiteleknél a MNB/saját középárfolyam alkalmazásának kiterjesztése 2. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőző tájékoztatás A hiteladósok megfelelő tájékoztatása érdekében a törvénytervezet előírja, hogy a jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézménynek évekre lebontott részletes kimutatást kell küldenie a törlesztés, az elszámolt kamat, késedelmi kamat, egyéb költségek és a fennálló tartozás alakulásáról. 3. Lakáscélú kölcsönszerződés fogalmának pontosítása A törvénytervezet kiterjeszti a definíciót a lakáscélokra felvett kölcsön kiváltására nyújtott kölcsönszerződéssel 4. Futamidő hosszabbítás lehetőségének biztosítása A futamidő 5 évvel történő díjmentes meghosszabbítását biztosítja a tervezet. A hitelező az ilyen kérelem teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg 5. Az átlátható árazás szabályaira való átszerződés biztosítása Fogyasztóvédelmi szempontból célszerű azon lehetőség határidő nélküli biztosítása a korábban kötött szerződéseknél, hogy a fogyasztó a hitel futamidejének végéig ingyenesen átszerződhessen az átlátható árazás szabályai szerinti jelzáloghitel-termékre

Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

A nemzetközi törekvések Probléma : A válságkezelési mechanizmusok sok esetben teljesen hiányoznak, nem megfelelően kidolgozottak, vagy nem hatékonyak. Javaslatok: Bank for International Settlements (BIS): jelentés és ajánlások a határon átnyúló banki válságkezelési rendszerek kialakításának alapelveiről (2010. március) Financial Stability Board (FSB): a pénzügyi intézmények hatékony válságkezelési rendszereinek főbb jellemzői (2011. október) Európai Unió: A Bizottság javaslatot terjesztett elő, mely irányelvi szinten meghatározza az alapelveket, a célokat, és egységes eszközöket a nehéz helyzetbe került intézmények rendezése érdekében.

A bankszanálási irányelv ütemezése 1 2012. június: A Bizottság nyilvánosságra hozta irányelv-javaslatát. 2013. június: A Tanácson belüli általános megközelítés elérése. 2013. július: Tárgyalások kezdete az Európai Parlamenttel. 2013. december: A Tanács és a Parlament közti megállapodás. 2015. január: Implementálás - tagállami rendszerek felállása. 2017. október 1 (?): A belső feltőkésítési eszköz alkalmazásának kezdete. 2 3 4 5 6

A helyreállítási és szanálási fázisok és szereplői Megelőző szakasz: célja a tervezés révén biztosítani, hogy az intézmények és a hatóságok megfelelő stratégiákat dolgoznak ki, ha az intézmények pénzügyi helyzete romlani kezd. Korai beavatkozás: A korai felügyeleti hatáskörök gyakorlására akkor kerül sor, ha egy intézmény nem teljesíti vagy valószínűsíthetően meg fogja sérteni a tőkekövetelményre vonatkozó előírásokat. Bankszanálás: Ha nem sikerül megakadályozni a helyzet olyan mértékű súlyosbodását, amelynek következtében a bank csődbe jut vagy valószínűsíthetően csődbe jut Intézmény (helyreállítási terv) Felügyeleti hatóság (helyreállítási terv jóváhagyása) Szanálási hatóság (szanálási terv) Intézmény (Felügyeleti döntés végrehajtása) Felügyeleti hatóság (Döntés korai beavatkozás szükségességéről) Szanálási hatóság (Döntés szanálás megkezdéséről, a szanálási cselekményről és a finanszírozásról)

A helyreállítás és szanálás menete, lehetséges eszközei Helyreállítási tervezés Szanálási tervezés Megelőzés Helyreállítási terv végrehajtása Intézkedési program és ütemterv Korai beavatkozás Tevékenység értékesítése Hídbank Eszköz elkülönítés Hitelezői belső feltőkésítés (bail-in) Szanálás Szanálási alap

A szanálási eszköztár A tevékenység értékesítése: a hatóságok a csődbe jutott bankot vagy annak egy részét eladják egy másik banknak; Hídbank: a bank jó eszközeit és létfontosságú funkciót leválasztják és egy új, állami tulajdonban lévő bankhoz telepítik, amelyet idővel eladnak. A „régi bankot” a rossz eszközeivel és nem alapvető funkcióival rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják; Eszközelkülönítés A bank rossz eszközeit egy eszközkezelő társaságra ruházza át. Ezzel az eszközzel megtisztítható a bank mérlege. Az eszköz csak egy másik eszközzel együtt alkalmazható. A belső feltőkésítés (bail-in): A bank feltőkésítésére a részvényesek kiszorításával vagy részesedésük felhígításával („haircut”) kerül sor, a hitelezői követeléseket pedig leírják, csökkentik vagy részvényekké alakítják át.

A belső feltőkésítési eszköz (bail-in) (1) Hatály: Teljes kötelezettség állomány, a normál csődeljárási hierarchia alapján. Kivételek, melyek semmiképp nem írhatók le: Fedezett betétek és biztosított kötelezettségek (pl. fedezett kötvények) Bármilyen kötelezettség, amely abból keletkezik, hogy az intézmény kezeli az ügyfelek vagyonát, vagy vagyonkezelői ügyletből keletkezik; 7 napnál rövidebb eredeti futamidejű, más intézmények felé fennálló kötelezettségek (kivéve csoporton belüli) 7 napnál rövidebb futamidejű, az intézmény elszámolási rendszerben való részvételéből eredő kötelezettség; kötelezettségek, melyek az alábbiak bármelyike felé fennállnak: munkavállalók; nélkülözhetetlenek kritikus funkciók további biztosításához nyújtott szolgáltatók felé fennálló (pl. informatikai szolgáltatások) adó és társadalom biztosítási hatóságok

A belső feltőkésítési eszköz (bail-in) (2) Diszkrécionális kivételek: akkor lehet alkalmazni, ha a teljes kötelezettség állomány 8%-ra lírásra került. Bármely kötelezettség, ha a nemzeti hatóság úgy ítéli meg és a Bizottság jóváhagyja, hogy a leírás: nem lehetséges, veszélyezteti a kritikus funkciókat fertőzési hullámot indít el, vagy olyan értékveszteséget eredményez, mellyel más hitelezők rosszabb helyzetbe kerülnének A diszkrecionális kivétel mértéke a teljes kötelezettség állomány 5%-a, vagy az alap helytállási képességének mértéke plusz az az összeg, melyet a bankok 3 év alatt ex post módon fel tudnak halmozni.

Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

Hazai szabályozási tervek Még kialakítás alatt Hazai szabályozási tervek Alapelv: A szanálás a legutolsó lehetséges eszköz a csődeljárás negatív hatásainak elkerülése érdekében. Az eljárás során minimalizálni kell a felhasznált közpénzt. A rendszerszinten fontos funkciókat fenn kell tartani, a pénzügyi stabilitást pedig meg kell őrizni. Legfontosabb tisztázandó kérdések: A szanálási hatóság hatásköre, feladatköre A szabályozás hatálya A megelőzési és helyreállítási tervek elfogadása/felülvizsgálata/alkalmazása Küszöbértékek („triggerek”)

Tervezett bankszanálási mechanizmus Még kialakítás alatt Tervezett bankszanálási mechanizmus Felügyeleti megállapítás: Egy intézmény fizetésképtelen vagy valószínűsíthetően az lesz IGEN Piaci megoldás Szanálási hatóság: Van-e piaci megoldás a probléma kezelésére? NEM Szanálás vagy normál csődeljárás kell a piacra gyakorolt hatás miatt? Hídbank Eszköz elkülönítés Bail-in Államosítás, állami tőke emelés Bankszanálás „Normál” csődeljárás

Tartalom I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei III. A bankunió aktuális kérdései: a.) A bankszanálási irányelv b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus

Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus (SRM) Célja: a szanálási hatáskörök közösségi szintre emelése. Hatály: A Bankunióba belépő tagállamok (€-zóna és opt-in nem €-zón tagok) minden intézménye, akiket közvetlenül vagy közvetetten az EKB felügyel. Szereplői: - EKB (mint felügyeleti hatóság) - a résztvevő tagállamok szanálási hatóságainak álló képviselőiből Egységes Szanálási Testület (mint döntés-előkészítő) - az Európai Bizottság vagy Tanács (mint végső döntéshozó) - Egységes Szanálási Alap (mint a szanálási költségek finanszírozója)

Az Egységes Szanálási Mechanizmus működése EKB Szanálási Testület Bizottság/ Tanács Jelzés, hogy egy intézmény szanálási küszöböt ért el. Döntés előkészítése a szanálás szükségességéről, megvalósításáról és finanszírozásáról. Döntés a Szanálási Testület előterjesztéséről. Egységes Szanálási Alap: A fedezett betétek 1%-ának megfelelő forrás, minden hitelintézetet befizetési kötelezettség terhel Nemzeti hatóságok Szanálási Testület Szanálás végrehajtása A nemzeti szanálási hatóságok utasítása a döntések végrehajtására és ellenőrzés

Köszönöm a figyelmet!