A befektetési bank helye a bankrendszerben

Kétszintű bankrendszerben a monetáris és a fiskális irányítás elválik egymástól. A központi bank feladata a monetáris irányítás, kiemelten az ország törvényes fizetőeszközének védelmével. A fiskális politikát a kormány irányítja a költségvetésen, állami szerepvállaláson keresztül.

Elméletek Adam Smith liberalizmusa, az állami beavatkozás teljes elutasítása, a piac önszabályozásának előtérbe helyezése. 1929. évi gazdasági válság → szélsőséges politikai erők Keynes elméletén alapult, hogy Amerikában a válságra új gazdaságpolitikával válaszoltak → improduktív ágazatok fejlesztése

A pénzintézetek típusai Magyarországon az 1987-es áttéréssel a Jegybank mellett döntően kereskedelmi bankok jöttek létre. Másik fontos banktípus a közérdekű pénzintézetek csoportja. Feladatuk olyan tevékenység végzése, amelynek kockázata a szokásosnál jóval nagyobb. Fontos gazdaságpolitikai célok eléréséhez járulnak hozzá. Harmadik csoport a helyi önkormányzati, lakossági szervezésű pénzintézetek. Az MFB Rt., mint általában a befektetési és fejlesztési bankok, a közérdekű pénzintézetek csoportjába tartozik.

Nemzetközi befektetési banki irányzatok Angolszász Szétválasztja a kereskedelmi banki és az értékpapír-piaci műveleteket. Univerzális /német modell/ A bankok és a pénzintézetek korlátozásokkal jelenhetnek meg az értékpapír-piacon. A magyar bankrendszer az univerzalitásra törekszik.

Egy nemzeti fejlesztési bank gazdaságpolitikai indoklása A német Kreditanstalt für Wiederaufbau /KfW/ példája

KfW megalakulása: 1948. Feladata: a dollár forrásokból befektetési és fejlesztési hitelek nyújtása. A II. VH utáni németországi feladatok sokban hasonlítottak azokra a feladatokra, amelyek előtt a Közép- és Kelet-Európa néhány országa áll. Németország előnye volt, hogy nem létezett tulajdoni kérdés. Az újraegyesítés után a bank ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a közép-kelet-európai országok. Modelljellegű: külön törvény szabályozza működését nem hatóság, nem lép fel állami jogokkal tulajdonosai a kormány és a szövetségi tartományok, kizárólag állami részesedésű

Feladatai: a gazdaság támogatása befektetési hitelekkel és exporttámogatással fejlesztési segélyek kivitelezése állami tulajdon privatizálásához befektetési hitel nyújtása A bank előnyei: nem fizet hozamot és osztalékot a nyereséget az állam nem vonja el, a bankban marad nem fizet adót Ellenőrzése szigorúbb, mint más pénzintézeté.

A magyar bankrendszer kialakulása A Magyar Fejlesztési Bank szerepe a bankrendszer különböző fejlődési szakaszaiban

A bankrendszer fejlődésének szakaszai A növekedés időszaka /1987-91/ Extenzív fejlődés: a bankok száma nőtt, a szolgáltatások köre bővült. Bankok nyeresége folyamatosan nőtt, de ez látszatnyereség volt. Nem kellett a kétes követelésekre céltartalékot képezni. A magas fajlagos nyereség elhagyta a bankokat. 1991: Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. alakulása (feladatai!) → 1991. évi PIT

Konszolidációs periódus /1992-94/ reálgazdaság problémái bankcsődök állami intézkedések szükségessége lehetőségek: privatizáció, konszolidáció konszolidáció szakaszai MBFB Rt. megalakulása és feladatai a bankkonszolidációban (1993-96)

Stabilizáció /1995-96/ bankpiac koncentrációja csökkent a piaci szereplők száma a verseny kiéleződött MFB Rt. megalakulása 1996. évi CXII. tv. alapján 1997. január 1-től