A magyar bankrendszer születése Kövér György TTE. 2012. október 6.
Kiinduló kérdések: Mi van a születés előtt? Puszta helyen jön-e létre a bankrendszer? Mit jelent a Habsburg birodalom (Osztrák-Magyar Monarchia) keretén belül, hogy „magyar bankrendszer”? Van-e bankrendszernek „nacionáléja”? Szakosodott pénzintézeti szektor funkcionálisan tagolt rendszere vagy mindenes bankok minden téren rivalizáló hálózata? Piac-orientált, avagy bank-orientált fejlődés? Brit vagy német modellhez hasonlít inkább?
Banktípusok I: jegybank mint központi bank Osztrák Nemzeti Bank (1816. II. devalváció lebonyolításakor) „Az állami csőd jegyében született meg. A vagyonát siratók zúgolódásait elcsitítani, a kormány tehetetlenségét palástolni, a kincstárnak új kölcsön-forrást nyitni volt a törekvése.” (Havas Miksa, 1902) 12 fiók-pénztárból 3 Magyarországon (Buda, Temesvár, Nagyszeben) Budapesti fiók (1851) leszámítolás, lombardüzlet 1862 III. bankprivilégium: államtól való függetlenség - bankkormányzót a császár nevezi ki - államadósság 80 millió frt-os szinten rögzítése 1866-ra (tkp. jegykibocsátási monopólium ára) - új hitelkapcsolatra nem léphet az állammal (csak bizományos üzlet) Osztrák-Magyar Bank (1878) bécsi és budapesti főintézet 1913: 55 fiók 83 mellékhely 43 fiók 107 mellékhely
Banktípusok II. takarékpénztárak Erste Österreichische Spar-Casse (1819) filantróp célkitűzések Felvidék, Délvidék, Dunántúl városaiban kommanditált (megbízott) kereskedőket, hogy számára betéteket gyűjtsenek (Érsekújvárott, Zólyomban, Szegeden 1827-29 között, Varasdon, 1827-30 és Eszéken, 1827-34) Legtovább: Nagyszombatban (1827-41), Pozsonyban (1828-41) és Győrött (1827-38). 1844-re az egész birodalom területén megszűnnek. Brassói Általános Takarékpénztár (1836) Pestmegyei (később Pesti Hazai) Első Tkp. (1840) Fáy András M. kir. 1840. XVIII.tc. közkereseti társaságokról szóló trv. Pozsonyi tkp. (1841) már részvénytársasági formában alakul (PHETkp. 1845-től Rt.) szakítás az emberbaráti eszmével, hitel ingatlanra, váltóüzlet is Ausztria 1844: Regulatívum (kancellária dekrétuma) különösen emberbaráti egyletek és községek; kormányfelügyelet alatt; profitelv kiiktatása (1970-es évekig érvényben) Magyarországon először egy 1847-es szabályrendelet próbálja meg egyes pontjait bevezetni, 1852. júl. Magyarországon is kihirdetik a Regulatívumot (nem sikerül keresztülvinni)
Banktípusok III. Kereskedő-bankárok Kereskedelmi bankok 1850 április: az ONB-nél Bécsben leszámítolásra kerülő váltók 65%-át hat kereskedő-bankár (Sina, Popp, Arnstein & Eskeles, Rothschild, Goldstein, Weikersheim) ill. egy vasút (Nordbahn) nyújtotta be. Kereskedő-bankárok Pesten Jos. L. Boskovitz u. Comp. (csőd: 1857); Joh. Sam. Frölich (csőd: 1865); Wodianer et Sohn (egyik fia, Mór Bécsben magánbankár); C. J. Malvieux († 1866) Pesti Magyar Kereskedelmi Bank - 82 pesti polgár előterjesztése (1831) - Ullmann Mór nagykereskedő kezdeményező szerepe (alelnök) - legnagyobb részvényesek : Rothschild; Ullmann; Wodianer Niederössterreichische Escompt-Gesellschaft (1853) Banca Commerciale Triestina (1859) Malvieux volt cégvezetője Holl Frigyes viszi be a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt.-be (1869) Holl egyik igazgató lesz (tőkeapport: NÖEG)
Banktípusok IV. jelzáloghitelintézetek Porosz Landschaftok mintájára - Galizische Landständische CA (1841) - Magyar Földhitelintézet (1863) (eredetileg egyesületi formában) Osztrák Nemzeti Bank jelzálogosztálya (1856) – egyedülálló Európában Francia ‘crédit foncier’ mintájára (francia tőkével) - Allgemeine Österreichsiche Boden-Credit-Anstalt (1864) - Magyar Jelzáloghitelbank (1870) Magyarországi jelzáloghitelezés: 1870: 1. ONB (27,6%) 2-3. BCA – MF (21,5-21,5%) 1910: 1. MF 2. M. Jelzáloghitelbank 3. PMKB 4. ONB 5. BCA 6. Magyar Takarékpénztárak Kp-i Jelzálogbankja (1892)
Banktípusok V.: hitelszövetkezetek Franz Hermann Schulze (1808-1883); Schulze-Delitzsch-féle Friedrich Wilhelm Raiffeisen (1818-1888); Raiffeisen-féle 1850-es évektől, eredetileg emberbaráti célok; elsősorban városi iparosság számára, Vorschussverein Besztercei Takarék- és Kisegítő Egylet (1851) nyomán szász városokban takarék- és előlegegyletek (1862-67) Kolozsvári (1858), majd Tordai Kisegítő Pénztáregylet (1865) Győrvárosi kölcsönösen segélyző pénztáregylet (1864); Pécsi kölcsönös segélyegylet (1866) Pesti Népbank mint önsegélyező intézet (1866); csődje (1873) 1880-as évektől, osztalékot nem fizet; eleinte betétet sem fogad el; hosszú lejáratra kötelezvények ellenében Agrárius mozgalom felkarolja Pestvármegyei Hitelszövetkezet (1885) mintájára községi hitelszövetkezetek Hazai Szövetkezetek Kp-i Hitelintézete (1894) 1898: XXIII.tc. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről Országos Kp-i Hitelszövetkezet - 1897: 157 községi hitelszöv. - 1913: 2425 községi hitelszöv.
Banktípusok VI. mobilbankok – univerzális bankok Francia: ‘Banque d’affair’; Német: ‘Mobilbank’; Magyar: mobil-/ forgalmi-/ hitelbank Crédit Mobilier (1852) - Rothschildokkal rivalizáló Pereire testvérek - rövid és hosszúlejáratú hitelüzletek, ingó és ingatlanhitel kombinációja; likviditási krízisben 1866-tól Österreichische Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe , 1855 (Bécs); pesti fiók, 1857-1870 Magyar Általános Hitelbank (1867) CA-MÁH kartell (1870) a pesti bank- és áruosztály közös működtetésére Internacionális bankok részvételével: Angol-Magyar Bank (1868); Franco-Magyar Bank (1869); 1873 után Pesten felszámolják Az univerzális bankká válás útján - BCA: Wiener Bankverein (1869) - PMKB: 1881 Lánczy Leó: „új bankstílus”; MLPB: 1882 után - PHETkp. 1894: Hazai Bank Rt. alapítása - MÁH: MF zálogleveleinek szerződéses elhelyezése ‘Banque à tout faire’ (B. Michel, 1976)
Ausztria-Magyarország Az Osztrák Magyar Monarchia bankrendszere (1873; 1903; összes aktívák; milliárd korona) Ausztria-Magyarország Magyarország