Monetáris politika a válság idején Simor András elnök 2012.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. • Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt • Erőteljes alkalmazkodás a válság során • Miért torpant meg a kilábalás? • Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében? Tartalom

1. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt

A GDP növekedés Magyarországon lemaradt a régiós versenytársaktól Simor András - Monetáris politika a válság idején 4

Államadósság a GDP %-ában Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel Simor András - Monetáris politika a válság idején Külső adósság a GDP %-ában 5

A külső eladósodás együtt járt a magánszektor fedezetlen nyitott devizapozíciójának kinyílásával Simor András - Monetáris politika a válság idején 6

7 Régiós összehasonlítás Simor András - Monetáris politika a válság idején 7

2. Erőteljes alkalmazkodás a válság során

A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Simor András - Monetáris politika a válság idején 9

Az államháztartás strukturális egyenlege a GDP százalékában Simor András - Monetáris politika a válság idején 10

Az államadósság lassú mérséklődésére számítunk, de ebben nagy az egyedi intézkedések, átmeneti tételek szerepe Simor András - Monetáris politika a válság idején A GDP-arányos államadósság várható alakulása 11

A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány A felhalmozott állományokban azonban sokkal nehezebb javulást elérni Simor András - Monetáris politika a válság idején 12

A folyamatos külföldi forráskivonás ellenére még mindig magas a hitel/betét arány Forrás: MNB, EKB. A bankrendszer és a fiókok hitel/betét mutatója nemzetközi összehasonlításban Simor András - Monetáris politika a válság idején 13

A bankrendszeri mérlegalkalmazkodás együttjár a hitelezés erőteljes visszafogásával Forrás: MNB Simor András - Monetáris politika a válság idején 14

Visszaeső belső kereslet Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) Simor András - Monetáris politika a válság idején Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások 15

Az export azonban segített a kilábalásban Simor András - Monetáris politika a válság idején 16

3. Miért torpant meg a kilábalás?

• Európában a szuverén és banki kockázatok egymást erősítették • Az európai bankrendszer portfolió-minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatos aggodalmak felerősödtek: • Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok • Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek • Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak • Év végére jelentős likviditási problémák, a válság során tapasztalt legmagasabb banki CDS-ek • A bankszektor problémái a periféria szuverénválságát is erősítették • November végére megnőtt az esélye a hitelpiaci összeomlásnak (credit crunch) és a szuverén válság felgyorsulásának Az európai adósságválság Simor András - Monetáris politika a válság idején 18

Az állam refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az eurozónában Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. 5 éves CDS felárak (2011 június átlaga = 100) Simor András - Monetáris politika a válság idején 19

Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása A bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az euroövezetben Simor András - Monetáris politika a válság idején 20

A likviditásbővítés javította a bankszektor helyzetét, ami jelentősen oldotta a szuverén válságot AZ EKB év végi eszközei oldották a feszültségeket Simor András - Monetáris politika a válság idején • november 3-án az EKB bejelenti második fedezett kötvényvásárlási programját (CBPP 2, 40 Mrd euro) • A dollárforrás-zavarok kezelésére a fejlett országok jegybankjai december 5-től csökkentették a fennálló dollár swap keretek költségeit • EKB 3 éves hiteltender • Először december 21-én: 489 Mrd euro • Másodszor februári éves hiteltendert 529 Mrd euro értékben vettek igénybe • Sikeres, a bankszektor feszültségeit érdemben oldotta • Enyhített fedezeti kör előírások (ABS kötvények) 21

A bankközi piaci mutatók jelentősen estek Az EKB eszközei enyhítették a pénzpiaci feszültséget Simor András - Monetáris politika a válság idején 22

• Exportpiacaink beszűkülnek • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása • A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz • A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? Simor András - Monetáris politika a válság idején 23

Az exportpiaci részesedés alakulása A romló globális konjunktúra szűkíti export lehetőségeinket Simor András - Monetáris politika a válság idején 24

Magyar állampapír-piaci referenciahozamok alakulása A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett hajlandóak finanszírozni a költségvetést Forrás: Thomson-Reuters, MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején 25

A helyzet stabilizálása érdekében a jegybank decemberben kamatemelésre kényszerült Simor András - Monetáris politika a válság idején 26

• A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban • Kezdeti kitettség • Hazai profitkilátások • Fiskális finanszírozhatósági kockázatok: • Jelentős lejáratok • Bár az elsődleges egyenleg szufficitet mutat, alacsony növekedés mellett a kialakult magas hozamszint tartósan nem fenntartható • Továbbra is úgy látjuk, hogy jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak Simor András - Monetáris politika a válság idején 27

A bankrendszerből folyamatos a külföldi forráskivonás Forrás: MNB, EKB. A külföldi források változása június végéhez képest nemzetközi összehasonlításban Megjegyzés: 2010-ben 1700 milliárd forinttal, miközben 2011-ben 1800 milliárd forinttal csökkent a bankrendszer külföldi forrásállománya. Simor András - Monetáris politika a válság idején 28

A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben Forrás: MNB. Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -45 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 310 milliárd forint). Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban Simor András - Monetáris politika a válság idején 29

Lejáró állami és bankrendszeri éven túli források Simor András - Monetáris politika a válság idején 30

A kockázati feláraink jobban emelkedtek, mint a régióban Simor András - Monetáris politika a válság idején 31

A régió többi valutájához képest többet gyengül a forint az euróval szemben Simor András - Monetáris politika a válság idején 32

A háztartások felé a évi SZJA kiengedést követően tartósabb visszafogás érvényesül, elsősorban a transzferek és a közszféra béreinek megszorítása miatt*. Nincs forrása a belföldi kereslet élénkülésének Simor András - Monetáris politika a válság idején * A táblázat nem tartalmazza az EU által előírt, a GDP 0.5%-át kitevő strukturális intézkedések hatását Megjegyzés: a további idénre szükséges megközelítőleg 0,5%-os kiigazítás nélkül. 33

Tartósan magas munkanélküliségi ráta Simor András - Monetáris politika a válság idején A kormányzati intézkedések növelik az aktivitási rátát, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas a munkanélküliségi ráta. 34

Az idei magas adminisztratív béremeléseket követően a laza munkapiacon a bér dinamika gyorsan csökkenhet Simor András - Monetáris politika a válság idején 35

A lakossági fogyasztást a csökkenő reáljövedelmek és az óvatosság határozzák meg Simor András - Monetáris politika a válság idején 36

A bankok hitelezési hajlandósága tartósan alacsony maradhat Simor András - Monetáris politika a válság idején 37

Mérsékelt beruházási aktivitás Simor András - Monetáris politika a válság idején A folytatódó autóipari beruházások ellenére a vállalatok beruházási rátája továbbra is alacsony marad, a lakáspiac idén elérheti a mélypontját 38

A vártnál erősebben gyorsuló infláció az év elején Meglepetés okai: • nagyobb áfa-begyűrűzés • erősödő költségsokkok • romló alapvető inflációs folyamatok Simor András - Monetáris politika a válság idején 39

A magas szinten ragadó nyersanyagárak is hozzájárultak az alapfolyamatok romlásáh oz Simor András - Monetáris politika a válság idején 40

Az indirekt adó közvetlen hatásainak kifutásával és költség- sokkok lecsengésével 2013 elején elérhető az inflációs cél Simor András - Monetáris politika a válság idején 41

Főbb üzenetek Simor András - Monetáris politika a válság idején • 2012-ben stagnálást és 2013-ban is csak visszafogott gazdasági növekedést várunk, a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől • Az inflációt az indirekt adóemelések, a tartósan gyenge árfolyam és a szabályozott áremelések jelentősen a cél fölé emelik 2012-ben • Az alappálya szerint az elkövetkező negyedévekben a kamatszint tartása szükséges az inflációs cél 2013-as eléréséhez • A kamatszint csökkentésére a jövő év elején, a kockázati prémium érdemi mérséklődésével és az inflációs alapfolyamatok javulásával kerülhet sor 42

4. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

• Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást • Az MNB lehetőségei korlátozottak • Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet • Alapvető célok: • inflációs cél elérése - kiszámítható környezet • pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett • árfolyam túllövések elkerülése támogatása • Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet • piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben • de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és • bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat Mit tehet az MNB? Simor András - Monetáris politika a válság idején 44

• Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe • Devizalikviditás biztosítása • A hitelállomány 65 százaléka devizában van • A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet • Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány • Forintlikviditás bővítése • Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés • Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma • Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok Az MNB eddigi intézkedései Simor András - Monetáris politika a válság idején 45

• Alapvető célok: • Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás • Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása • Főbb beavatkozási módok: • Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság • Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Simor András - Monetáris politika a válság idején 46

• A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták • Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat • Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma • Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Simor András - Monetáris politika a válság idején 47

Probléma • Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) • Romló gazdaságpolitikai hitelesség • Gyengülő hitelportfolió minőség • Alacsony hitelezési képesség • Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) • Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) • Zavarok a bankközi piacok működésében Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Feladat • általános bizalom építés • növekedési potenciál és versenyképesség erősítése • hitelkockázat átvállalás • piac konform gazdaságpolitika • piacépítés • új finanszírozási konstrukciók támogatása • likviditás biztosítása Jegybanki feladat Kormányzati feladat Simor András - Monetáris politika a válság idején 48

A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges • Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok • Kockázati megítélés romlása • Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott • A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani • Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni Új kihívások a hitelezési képesség javításában Simor András - Monetáris politika a válság idején 49

1.Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással • Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét • Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja • A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít 2.Új jelzáloglevél vásárlási program • Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek • Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése • A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon 3.Fedezeti kör bővítése • Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít Monetáris politikai eszköztár bővítés Simor András - Monetáris politika a válság idején 50

Köszönöm a figyelmet!