Magyarország a modernizáció útján Készítette: Szerémi Zsolt

Vázlat 1. Bevezetés 2. Mária Terézia 3. II. József és II. Lipót 4. I. Ferenc - 1825-ig 5. Reformkor 1825-től 1848-49-ig 6. Kitekintés 1848-1867-ig

Bevezetés Magyarország felszabadítása 1686 szeptember 2. Török megszállás következményei: Közép-Magyarországon csökken a népsűrűség Gazdasági problémák

Habsburg abszolutizmus 1687-es pozsonyi országgyűlés 1691 Diploma Leopoldium Újszerzeményi bizottság Vallási sérelmek Jobbágyterhek növekedése

A magyarországi ügyek intézése Kancellária (Bécs) Kamara (Pozsony) Helytartótanács (Pozsony, később Buda) Országgyűlés

Rákóczi-féle felkelés (1703-1711) Legjelentősebb Megmaradtak a nemesi előjogok Látszólagos rendi önállóság

III. Károly Pragmatica Sanctio – 1722/1723 A Habsburgok örökösödését szabályzó rendelet A Birodalom feloszthatatlansága Carolina Resolucio - 1731 A protestánsok szabad vallásgyakorlása „articuláris helyeken”

Mária Terézia 1740-1780 1740-1748-ig osztrák örökösödési háború 1741-es országgyűlés Vitam et sanquinem Felvilágosult abszolutizmus Voltaire-rel levelezett Prűd volt, szüzességi bizottságot alapított Szerette a kártyát

Mária Terézia 1754 kettős vámrendelet Kaunitz 1850-ig áll fenn Lényege: a birodalmat önellátóvá tenni Külső vámhatár A birodalmat zárta el a külső iparcikkektől Magas kiviteli vám és behozatali Belső vámhatár Alacsony vám a mezőgazdasági cikkekre Magas vám az ipari cikkekre kifelé, alacsony befelé

Úrbéri rendelet 1767 (Anton von Raab) Előzményei (jobbágyfelkelés, 1765-ös országgyűlés) 9-edet továbbra is fizetni kell 10-edet is Cenzust kell fizetni (évi 1 forint) Robot (52 nap igás, vagy 104 nap gyalogos) Jelentősége: törvényes helyzetet teremtett a földesúr és a jobbágy között

Ratio Educationis 1777 Alsófokú oktatást rendezi 6-12 éves korig kötelező oktatás anyanyelven Utána középiskola 3 év grammatikai osztálya, 2 év gimnáziumi osztály 9 tankerületre osztja az országot (mindben kötelező egy tanítóképző)

Ratio Educationis 1777 Anyanyelvet is lehet oktatni, de csak osztrák tankönyvekből A nagyszombati egyetemet Budára helyezi át + orvosi kar Negatívuma: német nyelv erőltetése Célja: állami oktatás egységesítése

További rendeletei Egészségügyi rendelet Minden városban kell egy orvos 1763-ban árvaházat alapított 1773-ban állami dologházat (Szencen) Szegényügyi rendelet 1775

Modernizáció A kettős vámrendeletével elősegíti az ország mezőgazdasági fejlődését Foglalkozik a jobbágyok a helyzetével Oktatással Foglalkozik az egészségüggyel

II. József 40 évesen kerül trónra, türelmetlenül várja, hogy uralkodjon Azt mondja, hogy „10 év önkényuralom után, a Habsburg birodalmat újra fel tudná emelni” „Kalapos király” = 1 birodalom, 1 korona Célja: egységes Osztrák Birodalom

II. József Rendeletei: Felvilágosult Türelmi rendelet Jobbágyrendelete Centralisztikus Közigazgatási rendelet Nyelvrendelet Nemesek megadóztatása

Türelmi, vagy tolerancia rendelete (1781) Protestánsoknak szabad vallásgyakorlás és hivatalviselés Csökkentette az ünnepnapok számát Falusi papokat támogatta

II. József és az Egyház Célja: állami ellenőrzés az egyház felett Királyi tetszvényjog (placetum regium) 1781 Feloszlatta a szerzetesrendeket 1782-ben VI. Pius Bécsbe érkezik (fordított Canossa járás)

Jobbágyrendelete 1785 Előzménye (1784 Horia és Kloska vezette parasztfelkelés, Zarándmegye) Megerősíti az úrbéri rendeletet Szabad költözködés, tanulás, végrendelkezés Jobbágy szót is eltörli, mert pejoratív. DE! NEM SZABADÍTJA FEL ÖKET!

Centralisztikus rendeletei Közigazgatási rendelet 1785 Megszünteti a vármegyét, 10 kerületre osztotta az országot Nyelv rendelet 1784-ben dolgozták ki Eddig ügyviteli nyelv a latin volt (DE! ez holt nyelv) 3 év türelmi idő

II. József egyéb rendeletei Nyelv rendelet Osztrákoknak ez pozitív rendelet Többi tartománynak nem tetszik Lombardiában és Németalföldön nem vezetik be Meg akarta adóztatni a nemességet 1787-ben népszámlálás

Elszigetelődése I. Belpolitikailag Külpolitikailag Felvilágosult rendeleteiért támogatták, de nem támogatták a centralizmusért Külpolitikailag Orosz-török háború (1787-től) József beleavatkozik 1789-90 osztrák-német alföld (Belgium) elakar szakadni Ausztriától

Elszigetelődése II. Külpolitikailag Francia forradalom- XVI. Lajos felesége Mária Antónia- nem lehet szövetséges A porosz trónörökös állítólag Magyarország királya akar lenni 1790 januárjában a hadszíntéren megsebesül, februárban pedig életét veszti

II. Lipót II. József testvére, Toscana fejedelme Magyarországon kezd kibontakozni az elfojtott nemzeti érzés II. József nem koronáztatta meg magát, felrúgta a társadalmi szerződést (Rousseau) A mozgalom vezetői: Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József, Berzeviczy Gergely , Tessedék Mátyás

II. Lipót 1791-ben békét köt a törökkel Jobbágyokat a nemesek ellen fordítja Megegyezik a poroszokkal Országgyűlést hív össze Budára(1790-91) Hazahozatta a koronát Megkoronáztatja magát Magyarország saját törvényei szerint kormányzandó

II. Lipót Okosan megosztja a magyarokat 9 bizottságot hoz létre reformjavaslatokat kidolgozására Leszerelte a magyar nemzeti ellenállást

Modernizáció II. József Javítja a jobbágyok helyzetét Rendelkezik a vallásszabadságról II. Lipót A Habsburgok helyzetét stabilizálja

I. Ferenc- 1825-ig Uralkodása idején visszatér az abszolutizmus Erős rendőri uralom és besúgórendszer A szent szövetség tagja volt 1794 Magyar Jakobinus Mozgalom Vezetője Martinovics Ignác I. Ferenc leveri, az igazgatókat kivégezteti 1806-ban megszűnik a Német-Római császárság

I. Ferenc- 1825-ig Gazdaság Pozitívum Fellendül a mezőgazdaság (gabona) Negatívum Nagy Infláció A nemesek nem fejlesztenek 1811-ben elrendelték a devalvációt, ami végül 1816-ban következett be

I. Ferenc- 1825-ig 1811-12-es országgyűlés Ferenc emelni szeretné a vámokat, de a rendek sérelmezik Feloszlatja az országgyűlést 1825-ig nem hívta újra össze az országgyűlést

5. Reformkor

Gazdasági problémák Robotoltató gazdálkodás Nem lehet hitelhez jutni Rossz a közlekedési hálózat Sok a céh Kevés vállalkozás Kevés korszerű nagybirtok Ausztria gátolja az ipar fejlődését (kettős vámhatár)

A társadalmi problémák Parasztság Gazdag paraszt Telkes paraszt Töredék telkes paraszt Zsellérek Nemesség Főnemes Köznemes Kisnemes

1825-27-es országgyűlés Oka: Ausztriának hadseregre van szüksége (újoncok+ lóvé) Sérelmi politika Nem reform országgyűlés Az országgyűlés érdemei: 3 évenként országgyűlés Újrakezdik a bizottságok a munkát A magyar nyelvvel foglalkozik MTA

Gróf Széchenyi István 1791-1860 1827.évi 11. tv. Cikk MTA létrehozása 1828 alapszabály 1830-tól működik Műve: Lovakrúl(1827)

Hitel (1828-29) – 1830 Ősiség (avicititas) eltörlése (1351-től) Szabad birtokvásárlás Nemesség megadóztatása Jobbágykérdés megoldása „Mit akarok? Az elavult rozsdás szisztéma bilincseiből kijönni!” Lassú, convulsió nélküli reformok

Válasz: Dessewffy József 1831 „Taglalat” Világ vagy Világosság Felvilágosítani, akik nem értik a művét Stádium 1832-es országgyűlésre Konkrét program Művét csak Lipcsében adják ki, 1833-ban Magyarországon

Stádium Stádium 12 pontja Magyarországon az embereket hitelhez kell juttatni Avicititas eltörlése Fiscalitas eltörlése Jus proprietátis Törvény előtti egyenlőség Törvényes pártvéd

Háziadó Vármegye és országgyűlések költségeire Progresszív adózás Folyók szabályozása, mocsarak csapolása Szabad verseny gátjait eltörölni (monopolium) Törvényhozás nyelve magyar legyen (1835-től) Helytartótanács Nyilvánosság Törvényhozás és bírósági tárgyalások

Gyakorlati munkái Vaskapu hajózhatóvá tétele Tisza szabályozás Hajógyár és téli kikötő Pesti Magyar Színház megszervezése Selyemhernyó tenyésztés Gőzzel hajtott hengermalom

Érdekesség A „sport” szó neki köszönhető Az „ön” megszólítás elterjesztése Vízöblítéses WC elterjedése

Jobbágyfelszabadítás Nemesség véleménye a jobbágyságról Konzervatív Liberális Önkéntes Kötelező Radikális 1831 kolera lázadás Eredmény: rájön a nemes, hogy a parasztság bármikor szembefordulhat velük 1830-31 Lengyel szabadság harc-parasztság támogatása nélkül elbuktak

Jobbágyfelszabadítás II. 1832-36-os országgyűlés Reformországgyűlés Önkéntes jobbágyfelszabadítás Alsótáblán átmegy, felsőtáblán 7-jére megy át I. Ferenc: „Az indítványokat agyonütöm” Az udvar megvesztegeti a bocskoros nemeseket, nem megy át végül

Az 1832-36-os O.Gy. egyéb eseményei Kossuth Lajos kiadja az országgyűlési tudósításokat Magánlevélként, nincs rá cenzúra 37-ben letartóztatják, 39-ben elítélik, 4 év börtön Wesselényi Miklóst is perbe fogják, egy beszéde miatt Kölcsey az ügyvédje

1839-40-es országgyűlés Termékeny országgyűlés Kiengedik a felségárulási perek áldozatait Önkéntes örökváltság Gazdasági társaságok szabad működése Ipari vállalkozások szabad alapítása Engedélyezik a zsidók városi letelepedését

Kossuth Lajos 1802-1894 1841-től Pesti Hírlap szerkesztője Bevezeti a vezércikk műfaját Programja Érdekegyesítés A parasztoknak és a nemeseknek egy táborban van a helyük Kötelező örökváltás Népképviselet

Gyakorlati tevékenységei 1841 Ipari egyesület létrehozása 1842 Magyar Kereskedelmi Társaság 1842 Ipari kiállítás „önálló államhoz nemzeti ipar kell” 1844-ben megszervezi a Védegyletet

Széchenyi vs. Kossuth Széchenyi István 1841 Kelet népe Bírálja Kossuthot Mezőgazdaságot akarja fejleszteni Nem akar elszakadni Kossuth Lajos 1841 Felelet Ipart akarja fejleszteni Kossuth sem akart először, de programjába bele van kódolva

1843-44-es országgyűlés Elutasítják Kossuth védővámját Elutasítják a 10-ed eltörlését Elutasítják az Uniót Elutasítják a városi reformot Elutasítják a közteherviselést Széchenyi: Két garas A nem nemesek is vállahatnak hivatalt (kivétel a zsidók) Ezentúl a nem nemesek is vehetnek földet. DE! nem töröltél el az ősiség törvényét 1844. évi II. tv. cikk a magyar nyelvről

1847-48 Az utolsó rendi országgyűlés Kossuth sérelmi politikát folytat Elfogadták a háziadót Eltörölték az ősiséget 1848 március 15.-én kitör a forradalom

Áprilisi törvények 1848 április 11.-én az uralkodó szentesíti az országgyűlés által elfogadott törvényeket 31 tv. cikk Megalakul az első független parlamentnek felelős kormány, 7 miniszter Évenkénti országgyűlés Népképviselet Közteherviselés

Áprilisi törvények Április törvények Kötelező jobbágyfelszabadítás 10-ed megszüntetése Cenzúra eltörlése Hitelintézetek felállítása Vallásszabadság

A reformkor vége 1848 áprilisára abszolutizmus helyett lefektették az alkotmányos dualizmus alapjait Megteremtődnek a feltételek A gazdaság modernizálására A társadalmi átalakulásra

Összegzés Ipar Kezdetben fejletlen és nem is tud fejlődni Mezőgazdaság Kezdetben fejletlen, majd a kettős vámrendelet miatt fejlődik Oktatás Mária Terézia fejleszti + a reformkor Társadalom Jobbágyfelszabadítás, közteherviselés Közigazgatás Áprilisi törvények – saját parlament, minisztériumok

6. Kitekintés A szabadságharc bukása Eltörlik az április törvényeket 1849 augusztus 13. világosi fegyverletétel Eltörlik az április törvényeket Visszatér a Habsburg abszolutizmus 1849-67 átmenet a neoabszolutizmusból az alkotmányos dualizmusba 1867 után az ország lendületet vesz és elindul a fejlődés újtán