Pénzügyi alapismeretek NKI, március 6 Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Értelmezést, kommentárt igénylő pénzügyi kérdések •A pénz világa kalkulatív jellegű, mégis előfordulnak költséges tévedések, ésszerűtlen optimizmusok és depressziók, válságok - miért? Lásd: aszimmetrikus információ, nyájszellem, hazardírozás, mániák és pánikok: a pénzügyi piacok valósága •A pénzügyi közvetítőrendszer elemei (bankok, tőzsde, lízing, biztosítás) és ezek állami felügyelete: mit lehet tenni a kockázat mérséklésére? •A pénzpolitika intézményei, eszközei. Miért és mire jó a jegybanki függetlenség? Akkor miért van annyi ellentmondás körülötte? •Az euró, az euróövezet és egy sor európai állam pénzügyi állapota: mi van válságban? •A magyar gazdaság pénzügyi nyitottsága, a pénzintézeti rendszer tulajdoni háttere és piaci szerkezete – vitatott ügyeink sora •Üzletelés más országok valutájában – tanulságok a kockázatokról a mi svájci frank- ügyünk kapcsán

A pénzügyi zavarok okai, szokásos gyógymódjai Okok  Aszimmetrikus informáltság  Kontraszelekció (adverse selection)  Hazardírozás, erkölcsi kockázat (moral hazard)  Csordaszellem (herd behaviour) Megoldás állami részvétellel  kimentés közpénzből csődből (bail out)  bevonás (magántőkék bekényszerítése – bail in)  A jegybank mint végső hitelező

A periférián és a felemelkedő piacokon további gondok mutatkoznak •Árfolyamdilemmák: rögzíteni vagy lebegtetni vagy köztes megoldást keresni – bizonytalanság és kockázatok forrása •Intézményi hitelességi gondok: gyenge fiskális fegyelem, gyenge társadalmi adótudatosság és –morál; elégtelen jegybanki hitelesség •Minőségbe menekülés (flight into quality): a dollár, arany, svájci frank erősödik •A tőke nyájszelleme; a tőkepiaci szereplők rövid távú racionalitása itt még több bajt okozhat – tőkék ki- és beáramlása •A kockázat-besorolás problémái (rating): súlyosbítják a bajt

A jegybankok ügye •Két- vagy több rendeltetésű jegybankok - pl. FED •Az európai jegybanki modell (a ‘Bundesbank mintája): belső értékállóság. Az államháztartás közvetlen finanszírozásának tilalma. •A jegybanki függetlenség és az inflációs ráta összefüggései. A jegybank monetáris függetlenségének biztosítékai. •MNB versus kormány 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja. (2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől. 2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. az 3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.

Válság az eurózónában, de kinek a válsága: az euróé? Európáé? Néhány európai országé? •Az euró árfolyama keveset gyengült a dollárhoz képest; az EUR stabil valuta •A közös európai fizetőeszköz nem inflációs •Az EUR tartalékvaluta, szükség van rá Ami válságba került: az európai periféria néhány országának államháztartása vagy bankrendszere

A gondokat nagy késéssel fedezte fel a tőkepiac, majd pánikolt a 10 éves állampapír-hozamok alakulása a német hozamokhoz képest

A bankszektort nálunk (és a térségben) a külföldi tőke dominálja

A bankszektor hitel-betét aránya

A forint árfolyamának kalandos alakulása