EurOP Európai Otthonteremtési Program Növekedéskutató Intézet Matolcsy György június 9.

Kész lakások Építési engedélyek A lakásépítés alakulása 1998 és 2003 között Forrás: KSH

Az Orbán-kormány otthonteremtési programjának elemei   Infláció ellenes, gazdaságfejlesztési politika. • Bérlakás, nyugdíjasház, fecskeház építéséhez, • Telekkialakítás önkormányzatok számára pályázati úton, • Nyílászárok cseréje, napkollektor vásárlása, • Panelházak energiatakarékos felújítása, • Köztisztviselők számára kedvezményes lakásvásárlási lehetőség.   A jelzáloghitelezés törvényi feltételeinek létrehozásával, valamint állami tulajdonú jelzálogbank működtetésének biztosításával, jelzáloglevél kibocsátásával forrást teremteni a lakáscélú beruházások hiteleire.   Kormányrendelettel új lakáspolitikai támogatási rendszer lépett életbe, mely általános és kiegészítő kamattámogatású lakáshiteleket nyújtott.   Továbbra is biztosította a lakásépítési kedvezményt (ún. szocpolt).   Visszaállította az építkezésekkel összefüggő ÁFA-visszaigénylést.   SZJA kedvezményt nyújtott a hitelfelvevőknek.   Állami programokat indított a Széchenyi-Terv keretén belül:

A Medgyessy-kormány lakáspolitikai döntései   Az adókedvezmény mértékét korlátozta.   A hitel felső keretét szűkítette új lakásnál éppúgy, mint a használtnál.   Kamattámogatás csökkentése az ügyfeleknél kevesebb támogatást és növekvő terheket eredményezett, hiszen a kamatok emelkedtek.   A lakástakarékpénztár adókedvezmény támogatása nőtt.   Szocpol. nőtt, megelőlegezhetővé vált.

Új lakásokhoz nyújtott támogatott hitelek alakulása Szerződések összege. Mft Szerződések száma, db. Szerződések összege 2003 Szerződések összege 2004 Szerződések száma 2003 Szerződések száma Forrás: MNB

Szerződések összege. MFt Szerződések száma, db. Szerződések összege 2003 Szerződések összege 2004 Szerződések száma 2003 Szerződések száma 2004 Forrás: MNB Egyéb lakáscélokat szolgáló (használt lakásokhoz nyújtott) támogatott hitelek

Az új lakásépítési engedélyek száma 2003-ban Területi egység A kiadott lakásépítési engedélyek száma Változás (előző év azonos időszaka=100) I.-IV.n.é I.-IV.n.é. Budapest ,9 Többi város ,0 Községek ,9 Ország összesen ,5 Forrás: Építési Piac 2004/2

„Kivitelezési” idő rövidülése Év Az építési engedélyek és a használatbavételi engedélyek kiadása között eltelt idő 1 éven belül 1 év2 év3 év4 év5 és több év ,028,720,017,310,112, ,624,522,613,311,214, ,333,415,812,37,616, ,139,920,28,46,413,0 Forrás: KSH

Az építőipar éves növekedése Európában Európai UnióKözép és Kelet-Európa 2001* * Új lakásépítés - 4,2-2,0-0,41,0-3,8-5,32,57,4 Nem lakáscélú építés 1,7-0,70,01,1- 4,7-3,71,96,1 Általános mérnöki munka és mélyépítés 2,62,94,12,4-0,90,88,911,9 Lakásfelújítás és modernizáció 1,21,81,9 0,90,03,14,6 Általános épület felújítás és modernizáció 0,81,82,22,0-1,00,66,26,8 Építőipar összesen 0,20,61,41,6-2,4-1,84,37,4 * tény Forrás: Soeren Jensen (Copenhagen Institut for Futures Studies):The Outlook for European Construction towards 2004.

A nemzetgazdaság (NG) és az építőipari ágazat (ÁG) 2004-ben Forrás: Növekedéskutató Intézet MegnevezésekNG (MdFt) ÁG (MdFt) ÁG (Ng arányában) GDP piaci áron (az ág esetén halmozott) ,8 Export (az ág esetén halmozott) ,00 Import (az ág esetén halmozott) , MdFt végső felhasználásra jutó piaci áras GDP értéke és aránya MdFt végső felhasználásra jutó halmozott import értéke és aránya

ÁKM-termelési oldal* Építőipar... Szállítás Építőipar Szállítás * kb adat évente Forrás: Növekedéskutató Intézet AD AD KAPKAP

Építőipar % Államháztartás (adók és járulékok) Külföld (importköltség) Egyén (nettó munkabér) Vállalkozás (nettó nyereség) Forrás: Növekedéskutató Intézet

A gazdasági szereplők részesedése az épített ingatlan értékéből Forrás: Növekedéskutató Intézet

Költségvetési pozíció és állami lakásépítési támogatások Ft * Multiplikátor = 1,1 Forrás: Növekedéskutató Intézet Állami támogatás Vállalkozói és családi befektetés Teljes befektetés Költségvetési bevétel *

Évi 10 ezer új lakás 1%-os GDP növekedést hoz Évi 10 ezer új lakás 30 ezer új főállású munkahelyet teremt Évi 10 ezer új lakás 90 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hoz Forrás: Növekedéskutató Intézet

Az építőipari tevékenység import igényessége Gazdasági tevékenységImport igényesség Relatív import igényesség Nemzetgazdaság45100 Építőipar2861 %-ban Forrás: Növekedéskutató Intézet Évi 10 ezer új lakás (csak) 240 millió euróval növeli a külkereskedelmi mérleg deficitet Forrás: Növekedéskutató Intézet

Lakással való elégedettség és annak okai ElégedettekElégedetlenek 71 %29 % Kb. 1 millió háztartás Forrás: KSH felmérés, 2003.

A lakásállomány állapota: az épületek 30-40%-a korszerűsítésre szorul Forrás: KSH felmérés, % 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% BudapestMegyeszékhelyekM.j.városokTöbbi városKözségekÖsszesen Belső WC hiányaVízesedésÉpület statikai hibájaSubstandard: WC, Víz,épületstatikai hiba

A lakásállomány megoszlása érték szerint (%) 85 %-a a lakásoknak, 15 millió érték alatti Forrás: KSH felmérés, 2003.

A kelet-európai országok alulbankosítottak (bankrendszer mérlegfőösszege a GDP-hez képest) Mérlegfőösszeg/GDP 243% 62,4% 64,1% 277% 50,4% 65,0% 72,0% 103,0% 120,7% 94,0% 119,2% 87,0% 0% 50% 100% 150% 200% 250% 300% LengyelországMagyarországSzlovéniaSzlovákiaCsehországEU átlaga Forrás: MNB

A lakáshitel állomány aránya a GDP-hez képest jelentősen növekedett 5,9% 8,8% 12,7% 2,2% 4,7% 8,2% 5,1% 3,9% 3,2% 3,1% 4,6% 3,7% 1,4% 1,1% 1,3% 1,6% 2,2% 3,0% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% Lakossági hitelállomány / GDP Lakáshitel állomány / GDP Az Európai Unióban az ingatlanhitelek aránya a GDP-hez képest 40% körül alakul, így a felzárkózás csak középtávon valósulhat meg. Forrás: MNB

A lakossági hitelállomány felülmúlta a vállalati hitelek növekedési ütemét 0% 5% 10% 15% 20% 25% % -10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Lakossági hitelállomány aránya a vállalati és lakossági hitelállományban (bal skála) Lakossági hitelállomány növekedési üteme (jobb skála) Vállalati hitelállomány növekedési üteme (jobb skála) A gazdasági ciklus fellendülésével ez várhatón ismét visszafordul. Forrás: MNB

A háztartások megtakarítási pozíciója 2003 közepén negatívba fordult A háztartások nagymértékű hitelfelvétele következtében a nettó megtakarítói pozíció 2003-ban negatívba fordult, de a finanszírozási képesség csökkenése már 1999 közepén elkezdődött. A háztartások követelései, tartozásai és nettó megtakarítási pozíciója (Mrd Ft) (konszolidált tranzakció alapján) Q1 Q2Q3Q Q1 Q2Q3Q Q1 Q2Q3Q Q1 Q2Q3Q Q1 Q2Q3Q Q1 Q2Q3Q Q1 Q2Q3Q Q1 Q2Q3Q Q1 Q2Q3Q Pénzügyi eszközök {bal tengely} Kötelezettségek {bal tengely} Nettó finanszírozási képesség(+) / igény(-) = Eszközök - Kötelezettségek {jobb tengely} Trendvonal: Nettó finanszírozási képesség Forrás: MNB

Egyensúlyi mozgástér* között Államháztartási deficit** 3-5% Fizetésimérleg deficit 5-7% Megtakarítások 2-4% FDIs + EU transzferek 5-7% * 3-5%-os éves inflációval ** EU pénzügyi transzferek költségvetési többlete nélkül Forrás: Növekedéskutató Intézet