Kovacsicsné Nagy Katalin: A városfejlődés statisztikája, a városok városiasságának mérése Az MTA Statisztikai Bizottságának ülésén elhangzott előadás
A városfejlődés statisztikája, a városok városiasságának mérése Bevezető gondolatok A városstatisztika a magyar és a nemzetközi statisztikai irodalomban A téma időszerűsége, mit mutat az idősor A városiasság fogalma Jogszabály a várossá nyilvánításra A városiasság mérésére használt módszer A felhasznált mutatószámok Az „átlagváros” definiciója Ellátottsági mutatók és komplex mutató A mérés eredményei A városok száma a komplex mutató kategóriái szerint A városok sorrendje a komplex mutató szerint A komplex mutatók átlaga megyénként A városok száma és komplex mutatóik átlaga népességszámuk szerint A városok száma és komplex mutatója a várossá nyilánítás éve szerint Következtetések
Várossá nyilvánítás és a városok száma a XIX-XXI századokban ÉvVárossá nyilvánításVárosok száma 1900 előtt
Várossá nyilvánítás és a városok száma a XIX-XXI századokban
A felhasznált mutatószámok száma az egyes kérdéskörökben Megnevezés Kereskedelem, vendéglátás 122 Lakóház, lakás 333 Kommunális ellátás 349 Egészségügy, bölcsöde 679 Oktatás -55 Kultúra -24 Vállalkozások, munkanélküliség 123 Közlekedés, hírközlés 346 Összesen172941
A komplex mutató számításának módszere (1) Jelentse a ik az i-edik város k-adik ismérvre vonatkozó intenzitási mutatószámát, ahol i=1…n, és k=1…m. A vizsgált városoknak a kiválasztott ismérvekre vonatkozó intenzitási mutatószámainak mátrixa:
A komplex mutató számításának módszere (2 ) Jelölje továbbá a Q= ║ q ik ║ mátrix azokat a súlyokat, amelyeket a A= ║ a ik ║ mátrix számítása során felhasználtunk. Ezek segítségével definiáljunk egy teoretikus várost, nevezzük ezt „átlagváros”-nak, melynek minden egyes paramétere a vizsgált városok megfelelő paraméterének számtani átlaga, vagyis:
A komplex mutató számításának módszere (3) Az i-edik város k-adik ismérvre vonatkozó ellátottsági mutatója: Az ellátottsági mutatók mátrixa:
A komplex mutató számításának módszere (4) Az i-edik város komplex mutatójának számítása:
A kommunális ellátás intenzitási mutatói néhány Vas megyei városban Város neve 100 lakásra jutó közüzemi ivóvíz- vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma közcsatorna- hálózatba bekapcsolt lakások száma távfűtésbe bekapcsolt lakások száma melegvíz- hálózatba bekapcsolt lakások száma rendszeres hulladék- gyűjtésbe bevont lakások száma Bük84,278,50,0 67,7 Celldömölk100,061,29,88,395,7 Csepreg96,291,20,0 85,2 Körmend96,775,833,53,199,3 Kőszeg99,596,510,58,894,9 Őriszentpéter96,478,60,0 77,8 Répcelak98,991,10,0 94,4 Sárvár100,097,119,79,398,2 Szentgotthárd97,378,814,90,087,8
A kommunális ellátottság néhány Vas megyei városban Város neve A lakások ivóvízközcsatornatávfűtésmelegvízhulladékgyűjtés ellátottsága Bük88,099,80,0 73,3 Celldömölk104,677,850,947,4103,5 Csepreg100,6115,90,0 92,1 Körmend101,296,4174,017,5107,5 Kőszeg104,1122,754,650,2102,6 Őriszentpéter100,899,90,0 84,2 Répcelak103,4115,80,0 102,2 Sárvár104,6123,4102,552,8106,2 Szentgotthárd101,8100,277,70,095,0
A városok száma a komplex-mutató kategóriái szerint Komplex mutató kategóriái Városok száma ,0-119, ,0-99, ,0-89, ,0-79, ,0-69, Összesen
A városok megoszlása a komplex-mutató kategóriái szerint, 2008
Városok sorrendje, 2008
A komplex mutatók átlaga megyénként, 2008
A városok száma és komplex-mutatóik átlaga népességszámuk szerint Népesség szám kategóriák városok száma komplex mutatók átlaga városok száma komplex mutatók átlaga városok száma komplex mutatók átlaga fölött8123,48117,88132, ,712115,912122, ,24293,34095, ,67186,88181, ,67279,810070, alatt1288,83195,55674,9
A városok száma és komplex mutatója várossá nyilvánításuk éve szerint Év városok száma komplex mutatók átlaga városok száma komplex mutatók átlaga városok száma komplex mutatók átlaga 1900 előtt4196,741100,941104, ,68100,98102, ,12394,62399, ,19187,09180, ,35982,85970, ,67570,5