Készítette: Szinai Adrienn

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Lineáris egyenletrendszerek
Advertisements

Koordináta transzformációk 2
Események formális leírása, műveletek
A Floyd-Warshall algoritmus
Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
Gazdasági informatika
Természetes számok 0, 1, 2, 3, ..., 24, 25, ..., 1231, 1232, ..., n, ...  = {0, 1, 2, 3, ..., n,...} a természetes számok halmaza Műveletek: összeadás.
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Halmazok, műveletek halmazokkal
Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben
Kötelező alapkérdések
Kalman-féle rendszer definíció
Műveletek mátrixokkal
Koordináta transzformációk
Koordináta transzformációk
Matematika II. 3. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2010/2011. tanév Műszaki térinformatika ágazat tavaszi félév.
Geometriai transzformációk
Illeszkedési mátrix Villamosságtani szempontból legfontosabb mátrixreprezentáció. Legyen G egy irányított gráf, n ponton e éllel. Az n x e –es B(G) mátrixot.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Algebrai struktúrák 1.
Gyűrűk Definíció. Az (R, +, ·) algebrai struktúra gyűrű, ha + és · R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ·) félcsoport, és III.
Számhalmazok.
Algebra a matematika egy ága
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
Halmazok, relációk, függvények
Komplex számok (Matematika 1.)
VEKTORMŰVELETEK Készítette: Sike László Kattintásra tovább.
A számítógépi grafika matematikai háttere
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
MÁTRIX-ELMOZDULÁS-MÓDSZER
MÁTRIX-ELMOZDULÁS-MÓDSZER
Fejezetek a matematikából
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
Differenciál számítás
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
Integrálszámítás Mire fogjuk használni az integrálszámítást a matematikában, hova szeretnénk eljutni? Hol használható és mire az integrálszámítás? (már.
x2 x2 – 5x + 6 x(x ) + x(–2)+ (–3)(x) + (–3)(–2) = (x – 3)(x – 2) = Végezzük el a következő szorzást: (x-3)(x-2) =
Négyszögek fogalma.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Matematika III. előadások Építőmérnök BSc szak PMMINB313
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA I.
Halmazok Összefoglalás.
*** HALMAZOK *** A HALMAZ ÉS MEGADÁSA A HALMAZ FOGALMA
Relációk.
Lineáris algebra.
Koordináta-geometria
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
Másodfokú egyenletek.
A logaritmusfüggvény.
GRÁFELMÉLET Alapfogalmak 1..
Vektorok © Vidra Gábor,
TÖMBÖK Asszociatív adatszerkezetek Tömbök
Az abszolút értékes függvények ábrázolása
16. Modul Egybevágóságok.
1. feladat Az ábrán egy épülő ház tetőszerkezetét látjuk. A „mester” szerint ez akkor lesz a legstabilabb, ha a „ferde” CD nyeregtetőt annak F felezőpontjában,
Összetett adattípusok
Analitikus geometria gyorstalpaló
Lineáris algebra.
Rövid összefoglaló a függvényekről
1 Vektorok, mátrixok.
Műveletek, függvények és tulajdonságaik Mátrix struktúrák:
előadások, konzultációk
A HATÁROZOTT INTEGRÁL FOGALMA
Valószínűségszámítás II.
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Készítette: Horváth Zoltán
Integrálszámítás.
avagy, melyik szám négyzete a -1?
Vektorok © Vidra Gábor,
Előadás másolata:

Készítette: Szinai Adrienn Matematika Készítette: Szinai Adrienn

Tartalom: Komplex számok Vektorok Mátrixok

Komplex számok I. A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak. A valós szám fogalmának ilyen általánosítását a 17. századi algebrai problémák vetették fel, később a komplex számok a matematika más területein és a fizikában is alkalmazhatónak bizonyultak. x+i*y írásmódot használjuk, ahol x= a komplex szám valós rész, y =pedig a képzetes rész (i=√-1 ) A z=x+i*y ún. algebrai alakban megadott komplex szám felírható trigonometrikus alakban vagy exponenciális alakban is, azaz: z=x+i*y= r(cosγ+i*sinγ)

Komplex számok II. Két komplex szám egyenlő, ha a valós részük is egyenlő és a képzetes részük is egyenlő. A z és k komplex számok összege, ill. különbsége: z+k=(x1+i*y1)+(x2+i*y2)=x1+x2+i(y1+y2) ill. z+k=(x1+i*y1)-(x2+i*y2)=x1-x2+i(y1-y2) A z és k komplex számok szorzat: z*k=(x1+i*y1)*(x2+i*y2)=x1*x2-y1*y2+i*(x1y2+x2y1) A z és k komplex számok osztása: z/k= x1+i*y1/x2+i*y2 * x2-i*y2/x2-i*y2=x1*x2+y1*y2+i(x2*y1-x1*y2)/x2*x2-y2*y2

√-1+√-1/ √-1= ? Mivel √-1= i -> i+i/i = 2i / i

Vektorok I. A vektorokon irányított szakaszt értünk. Jelölése: a, b, c stb. A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza. Ha a vektor hossza egységnyi, akkor azt egységvektornak nevezzük. A tér minden v vektora felírható: v=v1*i+v2*j+v3*k módon, ahol i,j,k páronként egymásra merőleges egységvektorok, amelyek a térbeli derékszögű koordinátarendszer tengelyeivel párhuzamosak. Ezeket bázisvektornak nevezzük. A v1,v2,v3 számok a v vektor koordinátái. Ennek megfelelően a v vektor felírható: v=(v1,v2,v3) alakban is.

Vektor II. Az i,j,k bázisvektorok koordinátás alakja: A (0,0,0) vektor neve nulla vektor (zérus vektor). Jele=0 Két vektor egyenlő,ha koordinátáik rendre egyenlők.

Mátrixok I. A mátrix egy téglalap alakú táblázat, melyben az adatok, a mátrix elemei, sorokban és oszlopokban vannak elhelyezve. Jele: A Az n sorból és az n oszlopból álló mátrix neve n-edrendű négyzetes (vagy kvadratikus) mátrix. Ha a mátrix sorait felcseréljük az oszlopaival, a mátrix transzponáltját. Jele: A* Az A kvadratikus mátrix szimmetrikus, ha A=A*; ferdén szimmetrikus, ha A=-A*. Ha a D kvadratikus mátrix főátlóján kívüli valamennyi eleme nulla, akkor D átlós mátrix. Ha egy átlós mátrix főátlójában álló valamennyi elem 1, akkor annak neve egységmátrix. Jele: E A csupa nulla elemből álló mátrixot zérusmátrixnak nevezzük. Az egyetlen oszloból, ill. egyetlen sorból álló mátrix neve oszlopmátrix, illetve sormátrix. Ezeket általában kisbetűvel jelöljük.

Mátrix II. Két mátrix egyenlő, ha mindkettő ugyanolyan típusú, és a megfelelő helyeken álló elemeik egyenlők.

Köszönöm a figyelmet!