Tapasztó Dénes, szakmai vezető A KEVÉSBÉ FEJLETT ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK BEAZONOSÍTÁSA ÉS TÁMOGATÁSI, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK Tapasztó Dénes, szakmai vezető CODEX workshop Novi Sad, 2014. március 19.

Tartalom A kérdés szabályozása Magyarországon a „311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról” alapján A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei Fókuszban a járások: formálódó új megközelítés

311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról Kedvezményezett kistérség: a hátrányos helyzetű kistérség és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérség Cél: megfelelő módszerrel kiválasztani és megkülönböztetett támogatások révén elősegíteni a hátrányos helyzetű térség fejlődését, felzárkózását A jogszabály hátrányos helyzetű kistérségeket emel ki, míg egy másik hátrányos helyzetű településeket is megkülönböztet A hátrányos helyzet oka lehet: A térség társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott A térségben jelentős a munkanélküliség

A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása A kistérségek besorolását egy bonyolult számításon alapuló komplex mutató segítségével oldották meg a szakemberek. A komplex mutató számításához kapcsolódóan használt adatok körét és vonatkozási évét a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat 3. sz. melléklete határozta meg: I. Gazdasági mutatók (pl. működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db; A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, éj; A működő gazdasági szervezetek számának változása, %, stb. II. Infrastrukturális mutatók (pl. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %; A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %; A hétköznapi elérés mutatója, perc; A szélessávúinternet-előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő; A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója, perc; stb.)

A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek besorolása III. Társadalmi mutatók (pl. Az épített 3 és annál több szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %; Vándorlási különbözet: időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő; Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db; Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2- nél nagyobb népsűrűségű településen), %; stb). IV. Szociális mutatók (pl. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 éves és idősebb népesség százalékában), %; A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %; Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma, 1000 lakosra, fő; stb.) V. Foglalkoztatási mutatók (pl. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, %; Tartósan – legalább 12 hónapja folyamatosan – nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, %; Aktivitási ráta, %; stb.)

A hátrányos helyzetű térségek Magyarországon Országos viszonylatban ki kell emelni, hogy az ország kelet-nyugati megosztottsága e területen is megmutatkozik. A hátrányos helyzetű térségek számának 68%-a, népességüknek mintegy 76%-a a keleti régiókban van. A Dél-alföldi régió országos viszonylatban a kedvezőtlenebb helyzetű térségek közé sorolható A dokumentum szerint a régió 25 kistérsége közül 19 beletartozik valamelyik hátrányos helyzetű kategóriába

A hátrányos helyzetű térségek Magyarországon 5 Dél-alföldi kistérség a „Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek” közé került besorolásra: - Sarkadi kistérség (Békés megye) - Mezőkovácsházi kistérség (Békés megye) - Kisteleki kistérség (Csongrád megye) - Bácsalmási kistérség (Bács-Kiskun megye) - Jánoshalmi kistérség (Bács-Kiskun megye) Az öt kistérség közül 3 (vastag betűvel szedett) a programterületen található. Az felsorolt 5 kistérség közül 3 (dőlt betűvel szedett) közvetlenül határszakasszal érintkező terület.

A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei A 2007-2013-as időszakban LHH komplex felzárkóztató program A program az úgynevezett komplex programmal támogatandó kistérségeket támogatta (országosan 33 térséget) A program keretein belül tervezett forrás a Dél-alföldi régióban 9 milliárd forint volt, 5 kistérséget érintett A forrás több regionális és ágazati operatív program forrásait használta komplex módon A 2007-2013-as időszakban az LHH komplex felzárkóztató program keretein belül tervezett forrás a Dél-alföldi régióban 9 milliárd forint volt a regionális OP keretéből A forrást gazdaságfejlesztésre, közlekedésfejlesztésre, humán infrastruktúra fejlesztésre, városfejlesztésre lehetett fordítani

A kedvezményezett (hátrányos helyzetű) térségek támogatásának lehetőségei A térségek előre megírt program szerint vehették igénybe a forrásokat A program lebonyolítása két pályázati körben történt Kiemelt szerepet kapott az úgynevezett projektfejlesztés: az előre nevesített programelemek kidolgozása A projektek nem versenyeztek más projektjavaslatokkal Könnyebben ment a közlekedési és humán infrastruktúra fejlesztési források felhasználása, nehezebben a gazdaságfejlesztésé Egyes területek hiányoztak: pl. turisztika, mezőgazdasági fejlesztések támogathatósága Kedvezőbb támogatási feltételek igénybe vételének lehetősége pályázatos projekteknél

Fókuszban a járások: formálódó új megközelítés Megszületett a Kormány 1058/2014. (II. 11.) Korm. Határozata a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról Cél: Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program kidolgozása, ezen túl: elmaradott térségek további leszakadása lassuljon, egyes térségekben a leszakadás megálljon, továbbá a térségen belüli nagy fejlettségbeli különbségek csökkenjenek az érintett térségek foglalkoztatási szintje nőjön A feladatként határozza meg a hátrányos helyzetű térségekhez kapcsolódó feladatok, intézkedések kidolgozását

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!