TRANZITFOGLALKOZTATÁS JELLEGŰ PROJEKTEK TAPASZTALATAI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Dr. Török Béla Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Foglalkoztatás és innováció – tematikus konferencia, Budapest,

FOGALMA (vitatott a pontos definíciója)  komplex tevékenység  három alapvető elem szerves összekapcsolódása, egymásra épülése o Képzés o Foglalkoztatás o Humán szolgáltatás (főként pszicho-szociális támogatás) TRANZITFOGLALKOZTATÁS

A tranzitfoglalkoztatás olyan, projektszerű körülmények között megvalósítandó komplex tevékenységrendszer, amelynek elsődleges célja a megvalósítás környezetének társadalmi, gazdasági jellemzőihez, lehetőségeihez és problémáihoz igazodva a projektrésztvevők számára minél tartósabb elhelyezkedési lehetőség biztosítása az elsődleges munkaerő-piacon. A tranzitfoglalkoztatási projektek általános szerkezetének elemei a szervezett előkészítés (gazdasági szereplőkkel való egyeztetés, toborzás, stb.), foglalkoztatási jellegű gyakorlatcentrikus szakmai képzés (nem feltétlenül OKJ-s, esetenként eredményesebb a speciális betanító képzés), illetve a tanulást, elhelyezkedést elősegítő – katalizáló – humánszolgáltatások (tréningek, pszicho-szociális, ha szükséges mentori jellegű szolgáltatások). A tranzitfoglalkoztatási projektek alapvető jellegzetessége, hogy az említett elemek egymással szerves összefüggésben, egymásra utalva, a helyi körülmények figyelembe vételével valósulnak meg. BŐVEBB DEFINÍCIÓ…

 A munkanélküliség csökkenése néhány százalékpontot jelent  A támogatási rendszer szigorodásával nőtt a,,rendszeren” kívüli munkanélküliség  Álláslehetőségek hiánya  Mobilitás hiánya az ügyfelek oldaláról  Szürkegazdaság erőteljes jelenléte ÉSZAK-MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKAERŐPIAC

KIVÁLASZTÁS  Többlépcsős módszerek mutatkoznak eredményesnek  Túljelentkezés általánosan jellemző  Toborzásra épül - Minél szélesebb körben hirdethető a projekt, annál hatékonyabb a kiválasztás, ez minden esetben időigényes tevékenység TRANZIT JELLEGŰ PROJEKTEK TAPASZTALATAI

CÉLCSOPORT  Szigorú célcsoport kategóriák - Több hasonlóan hátrányos helyzetű rétegek kiszorulnak a projektből - Felmerül a célcsoport kategóriák szükségességének problémája -Felmerül annak az igénye, hogy egy projekten belül, nem csak képzésenként, hanem képességek szerint is bontva legyenek a csoportok -Szükség van tranzit jellegű foglalkoztatáspolitikai eszközökre (differenciált szükségletek) TRANZIT JELLEGŰ PROJEKTEK TAPASZTALATAI

LEMORZSOLÓDÁS  Indikátorok -,,problémás” ügyfelek kiszorulnak a projektből, nem kerülnek kiválasztásra, veszélyeztetik az indikátorok teljesítését - túlzott projektben tartási kényszer, fegyelem fellazulása, hiányzások elnézése stb. TRANZIT JELLEGŰ PROJEKTEK TAPASZTALATAI

ELHELYEZKEDÉS  Lényeges a képzésre választott szakma munkaerő-piaci relevanciája ( helyzetelemzés, munkáltatói kapcsolati tőke jelentősége a sikeres projekt érdekében)  Fontos tényező az elhelyezkedéshez és munkában maradáshoz szükséges kulcsképességek fejlesztése  Egyes szakterületeknél problémát jelenthet a program kezdő időpontjának csúszása (pl. építőipar-téli leállás) TRANZIT JELLEGŰ PROJEKTEK TAPASZTALATAI

 KOMPLEXITÁS IGÉNYE- általánosan jellemző  SZAKMAI KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉS IGÉNYE-INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKULÁSÁT TESZI LEHETŐVÉ (tranzitprogramok legfontosabb hatása)  Projektszemélyzet tevékenysége: jellemző a feladatok elkülönülése, komplex egységben, egy céldimenzió mentén PROJEKTMEGVALÓSÍTÓ SZERVEZETEK

 Évtizedes tapasztalatok nincsenek  Szigorú szabályok szerint készült költségtervek megnehezítették a tervezést ( előre nem látható kiadás, törvénymódosítások stb. ) PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK Hatékonyság, pénzügy

 A tranzitfoglalkoztatás jellegű projekteket lebonyolító szervezetek nagy általánosságban teljesítik a kitűzött indikátorokat  Statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a programrésztvevők nagyobb százaléka hasznosnak ítélte meg a projektben való részvételét  A projektek képesek voltak stabilan, komplexen működni  A lemorzsolódás alacsony  A képzést sikeresen elvégzettek száma magas PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK

KÖVETKEZTETÉSEK ERŐSSÉGEK  A tranzit működése során kialakult néhány olyan szervezet, amely képes arra, hogy nagyobb volumenben működtessen komplex munkaerő-piaci programokat, illetve alkalmasak tudásuk átadására  Elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek,,nevelődtek ki” - tranzit szakma kialakulása  Mással nem pótolható munkaerő-piaci katalizátor- szerep  Szoros szakmai és pénzügyi kontroll, megteremthető finanszírozási biztonság  Relatíve alapos tervezés, tervezhetőség

KÖVETKEZTETÉSEK GYENGESÉGEK  Szükséges lenne a tranzit pontos definiálása és a megfelelő törvényi szabályozás (projektek v. normatív finanszírozás?)  A tranzitfoglalkoztatás ismertsége alacsony fontosságához képest ( alacsony intenzitású PR munka)  Olyan hátrányos helyzetű ügyfelek kihagyása a projektből, akik tranzitálhatók lennének - célcsoport „lefölözése” az indikátorok teljesítése érdekében  A programok egy része valóban fölöslegesen drága lehet (pl. kevésbé,,problémás” ügyfelek bevonása a teljesítés érdekében - kevesebb időt és ráfordítást igényelne a képzésük és felkészítésük)  Korlát a tranzitprogramokat működtetni tudó szakemberállomány

KÖVETKEZTETÉSEK LEHETŐSÉGEK  Nagyobb volumenű, komplex munkaerő-piaci programok lebonyolítása  Elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek tudásának összegzése, átadása  A már kialakult kapcsolatrendszerek, együttműködések továbbfejlesztése.  Gazdasági-termelői szempontból újabb, összetett tranzit jellegű projektben megvalósítható konstrukciók megjelenése

KÖVETKEZTETÉSEK VESZÉLYEK  A vállalások ( indikátorok) teljesítése előnyt élvez az elsődleges céllal szemben  A tranzit elterjedése esetén felhígul a szakma  Több, nagyjából azonos volumenű projekt lebonyolítása esetén kiégés  Tranzitálás lehetősége a helyi munkaerőpiac függvénye

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!