Szalay Sándor Eötvös L. Tudományegyetem, Budapest és Johns Hopkins University, Baltimore Az Univerzum téridő térképei a Sloan Digital Sky Survey
Az ég első térképei Kinai, 940 A.D.
Tycho Brahe 1600 A.D. Uranometria, Johannes Beyer, Tycho Brahe csillagtérképéből
USNO Palomar és UK Schmidt lemezek alapján
COBE, 1990 A mikrohullámú háttér fluktuációinak felfedezése
Astrophysical Research Consortium (ARC) Célunk az északi égbolt minden eddiginél részletesebb térképe, 5 év alatt, kb. $80M USD költséggel 40 Terabyte nyers adat, kb. 3 Terabyte a feldogozás után Célunk az északi égbolt minden eddiginél részletesebb térképe, 5 év alatt, kb. $80M USD költséggel 40 Terabyte nyers adat, kb. 3 Terabyte a feldogozás után The University of Chicago Princeton University The Johns Hopkins University The University of Washington Fermi National Accelerator Laboratory US Naval Observatory The Japanese Participation Group The Institute for Advanced Study New Mexico State University Max Planck Institute für Astrophysik Max Planck Institute für Astronomie SLOAN Alapitvány, NSF, DOE, NASA The University of Chicago Princeton University The Johns Hopkins University The University of Washington Fermi National Accelerator Laboratory US Naval Observatory The Japanese Participation Group The Institute for Advanced Study New Mexico State University Max Planck Institute für Astrophysik Max Planck Institute für Astronomie SLOAN Alapitvány, NSF, DOE, NASA A Sloan Digital Sky Survey
Motiváció Az Univerzum “végső” térképe: a Kozmikus Genóm Projekt! A galaxisok térbeli eloszlása: Mi a fluktuációk eredete? Mi az eloszlás topológiája? Mit tartalmaz az Univerzum? Mennyi a sötét anyag? Népszámlálás az Univerzumban: Hogyan kelekeztek a galaxisok? Az Univerzum idősebb objektumai: Hol vannak a legtávoabbi kvazárok?
A táguló Univerzum v = H o r Hubble törvény v = H o r Hubble törvény Az Univerzum tágul: a galaxisok távolodnak, mérhető a spektrumvonalak vöröseltolódásából = sűrűség /kritikus = sűrűség /kritikus ha <1, örökké tágul Az Univerzum sorsát a tágulási és a gravitációs energia aránya dönti el
Az Univerzum elemei A galaxisok térbeli eloszlása jól meghatározott szerkezetet mutat, amely a korai Univerzumból származik. P(k): P(k): fluktuáció spectrum d > * > Az Univerzum tömegének legnagyobb része sötét anyag, valószinűleg hideg. > d Az Univerzum gravitációs energiájának legnagyobb része un. sötét energia, vagy kozmológiai konstans.
Az Univerzum paraméterei H 0 Hubble konstans55-75 km/s/Mpc 0 a sűrűségi paraméter t 0 az univerzum életkora13-15 Gév 0 az univerzum görbülete m az anyag sűrűsége a kozmológiai konstans B / 0 a barion-tartalom a neutrinók sűrűsége? Még mindig sok a bizonytalanság, habár sokkal kisebb mint egy évvel ezelőtt... Cél: néhány százalékos pontosság 2 éven belül H 0 Hubble konstans55-75 km/s/Mpc 0 a sűrűségi paraméter t 0 az univerzum életkora13-15 Gév 0 az univerzum görbülete m az anyag sűrűsége a kozmológiai konstans B / 0 a barion-tartalom a neutrinók sűrűsége? Még mindig sok a bizonytalanság, habár sokkal kisebb mint egy évvel ezelőtt... Cél: néhány százalékos pontosság 2 éven belül Preciziós kozmológia!
A Kozmikus Genóm projekt Az SDSS lesz az Univerzum minden eddiginél részletesebb térképe Gregory and Thompson 1978 deLapparent, Geller and Huchra 1986 daCosta etal 1995 SDSS Collaboration 2002
Galaxis katalógusok
A galaxisok eloszlása Egészen nagy skálákon is megmérjük a galaxisok eloszlását A fluktuácók amplitudójának hibája 1970x x ± ± ± ±0.05 A fluktuácók amplitudójának hibája 1970x x ± ± ± ±0.05
Releváns hossz-skála Távolságokat Megaparszekben mérünk: 1 Mpc = 3 x cm 5 Mpc = a galaxisok közti távoság 3000 Mpc= az Univerzum mérete ha >200 Mpc a fluktuációk alakja PRIMORDIÁLIS ha <100 Mpc a gravitáció hatására éles strukturák, falak és üregek keletkeznek Biasing galaxisok nem mindenütt keletkeznek: a legtöbb galaxis a nagy sűrűségű helyek közelében található, ezért az Univerzumban a fény eloszlása jobban strukturált mint a tömegé.
Az Univerzum topológiája Milyen a galaxisok eloszlása? Falakon vannak-e főleg a galaxisok, vagy inkább majdem véletlenszerűen helyezkednek el?
A legtávolabbi objektumok Közeli és távoli kvazárok több szinben tudunk kvazárokat keresni igy jobban szétválnak a csillagoktól Milyen messze vannak a legtávolabbi kvazárok? Mikor keletkeztek a galaxisok? Közeli és távoli kvazárok több szinben tudunk kvazárokat keresni igy jobban szétválnak a csillagoktól Milyen messze vannak a legtávolabbi kvazárok? Mikor keletkeztek a galaxisok?
Speciális 2.5m távcső, Apache Point, NM 3 fokos látószög Lapos fókuszsik Két, egymást kiegészitő kisérlet: Nagy felbontású képek öt szinben Spektrumok felvétele Óriási CCD mozaik 52 CCD, 120 millió pixel, jelenleg a világ legnagyobb kamerája Két nagy felbontású spektrográf 640 fényvezető üvegszál, 3900Å-től 9200Å-ig terjedő spektrumok Automatizált adatfeldolgozás 130 emberévnyi szoftver fejlesztés Óriási adatmennyiség Több mint 40 Terabyte nyers, kb. 3 Terabyte feldolgozott adat. Az eddigi adatok nyilvánosak (2001 junius 5) Az SDSS elemei
Apache Point Obszervatórium Apache Point, Új Mexikó, a White Sands National Monument közelében
Az SDSS távcső
Megfigyelési stratégia A képek 2.5 fok széles sávok Elkerüljük a Tejútrendszer sikját A déli féltekén többszörös (30) expozició A képek 2.5 fok széles sávok Elkerüljük a Tejútrendszer sikját A déli féltekén többszörös (30) expozició
Az SDSS körvonalai
Több-szinű fotometria •SDSS 5 szinben készit képeket • ~1500 Å, ~5000 Å •30,000 galaxis/perc •150 milló galaxis, 150 millió csillag •10,000 négyzetfok, az ég ¼-e •`drift-scan’: a Földdel együtt forog a távcső •Másodpercenként 8MB
A galaxisok vöröseltolódása távolság A SDSS Redshift Survey: 1 millió galaxis - ebből 100,000 elliptikus (z=0.4) 100,000 kvazár 100,000 csillag Két spektrográf átfogás Å. egyszerre 640 spektrum 1.5 Å felbontás Az adatfeldolgozás teljesen automatikus A spektroszkópia
A célok kiválasztása Egyszerre 3 fok átmérő Összesen 2200 megfigyelés, egyenként 1 óráig Egyidejűleg 640 spektrum Egyszerre 3 fok átmérő Összesen 2200 megfigyelés, egyenként 1 óráig Egyidejűleg 640 spektrum
A műszerek
A kamera
A “csíkos” ég
Kalibrációk A légkör áteresztőképessége állandóan változik: kalibráció szükséges Robot-távcső: automatikusan követi a fő távcsövet A légkör áteresztőképessége állandóan változik: kalibráció szükséges Robot-távcső: automatikusan követi a fő távcsövet
Az első képek 1998 május 9
NGC 2068
UGC 3214
NGC 6070
A spektrogáfok
Az üvegszálak •A galaxisok fényét vezetik a spektrográfba •Összesen 640 üvegszál •A galaxisok fényét vezetik a spektrográfba •Összesen 640 üvegszál
Az első spektrumok
Elliptikus galaxis (E)
Spirál Galaxis (Sc) Spirál galaxis (Sc)
Irreguláris galaxis (Irr)
Kvazár
Adatáramlás
Automatikus adatfeldolgozás
Katalógus800 GB 300 millió csillag és galaxis, 400 paraméter Távolságok 1 GB 1.2 millió galaxis és kvazár Kivágott képek 3 TB 5 szinű kivágás x 300 millió Spektrumok 60 GB 1 dimenziós alakban Egyéb katalógusok 20 GB - galaxishalmazok - kvazár abszorpciós vonalak Katalógus800 GB 300 millió csillag és galaxis, 400 paraméter Távolságok 1 GB 1.2 millió galaxis és kvazár Kivágott képek 3 TB 5 szinű kivágás x 300 millió Spektrumok 60 GB 1 dimenziós alakban Egyéb katalógusok 20 GB - galaxishalmazok - kvazár abszorpciós vonalak A processzált adatok
A legtávolabbi kvazárok A hét legtávolabbi kvazárt az SDSS találta! 2000 tavasza: 5.3 és 5.8 vöröseltolódás 2001 tavasza: 6.0 és tavasza: 5.3 és 5.8 vöröseltolódás 2001 tavasza: 6.0 és 6.28
Barna törpék SDSS & 2MASS SDSS T-dwarf (June 1999)
Az első 35,000 távolság
Fluktuációspektrum •Az eddigi legpontosabb mérése az Univerzum fluktuációspektrumának (Szalay etal 2001) – hiba 5% •Első alkalom, hogy a mikrohullámú háttér mérései és a galaxiseloszlás átfednek –Pontos mérése az amplitudónak és a csúcs helyének –Az Univerzum görbülete 0 közelében –Konzisztens a kozmológiai konstans 0.7 körüli értékével •Ez a teljes SDSS adatoknak csak 2%-a, és csak az égen mért poziciót használtuk •Ha távolságokat is figyelembevesszük, várható pontosság kb. 1-2%
Jelenlegi helyzet •Mintegy 2000 négyzetfokról elkészültek a képek •200,000 spektrum készen •Nyilvános adatok: –600 négyzetfok, 15 milló objektum –50,000 spektrum •Több nyelvű honlap (angol, német, japán), amely iskolások számára készült, tele érdekességekkel (Microsoft/Compaq segitségével) •A következő év folyamán mindenféle feladatokat készitünk, amelyben a gyerekek maguk megismételhetik Hubble méréseit •Szeptember végére az ELTE-n saját kópia
Merre tovább? •Távcsövek felülete csak lassan növekszik •Spektroszkópia 18 havonta duplázódik •CCD pixelek évente duplázódnak •Egyre több az adat... •Hogyan tudjuk ezeket elérni és analizálni?
• A következő generáció térképei teljesen megváltoztatják a mai csillagászatot az ég nagy részét lefedik homogén, jól kalibrált katalógusok 5 éven belül 11 hullámhosszon készül térkép - SDSS + FIRST, GALEX, PRIME • A technológia az adatok kezelésére már elérhető és egyre jobb lesz • Adatbányászat (“Data mining”) rengeteg új felfedezéshez vezet majd • A katalógusok integrálása a következő nagy feladat: => Virtuális Obszervatórium Az Univerzum Mega-Térképei
Magyar hozzájárulások Budavári Tamás (JHU/ELTE) Csabai István (ELTE) Szapudi István (U. Hawaii) Szokoly Gyula (Potsdam) Szalay Sándor (JHU/ELTE)
Összefoglalás Az SDSS projekt ötvözi a csillagászat, fizika, számitástudomány eszközeit Máris lényegesen befolyásolja az Univerzumról alkotott képünket Megméri, hogyan keleteztek az Univerzum legnagyobb képződményei A‘virtuális univerzum’ nem csak csillagászok számára lesz érdekes Évtizedekig ez lesz az egyik fő csillagászati referencia-térkép Alapjában változtatja meg a csillagászat szociológiáját
skyserver.fnal.gov