Lehet-e sikeres gazdaságunk jól működő bankrendszer nélkül? Simor András Horgony december 8.

I.A pénzügyi közvetítés és a reálgazdaság kapcsolata II.Hogyan tudott a magyar bankrendszer megfelelni a pénzügyi közvetítő rendszertől elvárt alapvető funkcióknak? (1995 – 2008) III.Hogyan hatottak a válság óta tett kormányzati lépések a bankszektorra? Tartalom

A pénzügyi közvetítő rendszer fő feladatai Megtakarítások mobilizálása A gazdasági tranzakciók költségének csökkentése Ellenőrzés és monitorozás Az erőforrások optimális allokációjának elősegítése Kockázatmegosztás, kockázatok diverzifikálása, likviditás menedzsment BankrendszerTőkepiac 3

A pénzügyi közvetítő rendszer pozitív hatással van a gazdasági fejlettségre • 1 százalékos hitel/GDP arány növekedés a reál GDP növekedési ütemét 1,8 százalékkal növeli. • 1 százalékos értékpapírpiac likviditási indikátor növekedése a reál GDP növekedési ütemét 0,3 százalékkal emeli. • A pénzügyi fejlettség magyarázza a növekedést és nem fordítva. • Minél fejlettebb a pénzügyi rendszer, egy adott ütemű gazdaság növekedés annál kisebb kilengésű ciklusok mellett valósul meg. 4

A pénzügyi közvetítés hozzájárul a gazdasági növekedéshez Forrás: Levine, Loayza és Beck (2000) 5 A gazdasági növekedés és a pénzügyi rendszer fejlettsége között pozitív a kapcsolat:

A pénzügyi deregulációnak és innovációnak pozitív a hatása • Az Egyesült Államokban például a tagállami korlátozások leépítése pozitívan hatott az egyes tagállamok GDP-jének növekedésére. • A technológia innovációk elterjedéséhez szükség van a pénzügyi rendszerre, illetve a pénzügyi rendszer folyamatos innovációjára is. • A pénzügyi innovációk ugyanakkor egyes esetekben túlzott kockázatvállalásra ösztönöznek. • Ex ante nehéz eldönteni, hogy melyik innováció lesz toxikus. 6

Miért van szükség a pénzügyi közvetítő rendszer speciális szabályozására? A pénzügyi rendszer nem mindig látja el a feladatait megfelelően: • „a szabályozás a betétesek ombudsman-ja” • a pénzügyi akceleráció kialakulása Mikroprudenciális szabályozás: • stabil tőkehelyzet • kockázatvállalás korlátozása • fogyasztóvédelmi rendelkezések Makroprudenciális szabályozás: • rendszerszintű kockázatok csökkentése • a bankrendszer sokktűrő képességének növelése • a prociklikus viselkedés tompítása 7

Az állami beavatkozásból adódó problémák • Az állam nem képes rá, hogy átvegye a pénzügyi közvetítő rendszer funkcióit. • El kell kerülni a félreszabályozást. • A szabályozás nem tud lépést tartani a pénzügyi innovációk fejlődésével. • Jelenlegi válság: egyes pénzügyi szabályozó hatóságok tevékenysége nem volt összehangolva. 8

I.A pénzügyi közvetítés és a reálgazdaság kapcsolata II.Hogyan tudott a magyar bankrendszer megfelelni a pénzügyi közvetítő rendszertől elvárt alapvető funkcióknak? (1995 – 2008) III.Hogyan hatottak a válság óta tett kormányzati lépések a bankszektorra? Tartalom

10 A pénzügyi közvetítés mélyülése a régióban is pozitívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez

11 A hazai pénzügyi közvetítő rendszer teljesítménye a válságot megelőző időszakban Az erőforrások optimális allokációjának elősegítése Ellenőrzés és monitorozás Kockázatmegosztás, kockázatok diverzifikálása, likviditás menedzsment A gazdasági tranzakciók költségének csökkentése Megtakarítások mobilizálása

12 Jelentősen emelkedett a bankrendszer penetrációja

13 Hatékony vállalati hitelpiacok kiépülése

14 A KKV szektor hitelezésén keresztül a hazai bankrendszer támogatta az üzleti aktivitás bővülését

15 Intenzív verseny, KKE összehasonlításban alacsony felárak a hazai vállalati szektorban

16 A banki szolgáltatások széles körű elterjedésével jelentősen csökkentek a tranzakciós költségek

17 A pénzügyi közvetítő rendszer teljesítménye a válságot megelőző időszakban Az erőforrások optimális allokációjának elősegítése Ellenőrzés és monitorozás Kockázatmegosztás, kockázatok diverzifikálása, likviditás menedzsment A gazdasági tranzakciók költségének csökkentése Megtakarítások mobilizálása

18 A lakossági devizahitelezés támogatta a gazdasági növekedést, ugyanakkor jelentős mértékű kockázatok felépüléséhez vezetett

• Az árverseny hiányát kínálati oldalról a piac koncentrációja, keresleti oldalról pedig a lakosság alacsony árérzékenysége magyarázza. • A bankok a lakossági hitelezés beindulásakor inkább költség, később pedig kockázat alapon versenyeztek egymással. • A kockázat alapú verseny az egyre kockázatosabb termékek megjelenésében (CHF, JPY alapú hitel), illetve a hitelezési feltételek fellazulásában (alacsony önerő, jövedelemigazolás hiánya) nyilvánult meg. • A magas felárú, rövid kamatperiódusú, változó kamatozású hitelek segítségével a bankrendszer a lakosság hárította a devizahitelezésből származó kockázatokat. 19 A lakossági piacon az árverseny helyett a kockázat alapú verseny dominált

20 Az árverseny hiánya régiós összehasonlításban magas lakossági kamatfelárat eredményezett

21 Az egyre kisebb önerő-követelmény erősödő kockázati versenyre utal

22 A túlzott devizahitelezés miatt jelentősen növekedett a külső forrásokra való ráutaltság

I.A pénzügyi közvetítés és a reálgazdaság kapcsolata II.Hogyan tudott a magyar bankrendszer megfelelni a pénzügyi közvetítő rendszertől elvárt alapvető funkcióknak? (1995 – 2008) III.Hogyan hatottak a válság óta tett kormányzati lépések a bankszektorra? Tartalom

Hogy hatottak a kormányzati lépések a válság kitörése óta? • Kamatadó 5 éven túli eltörlése • Állami garancia-szervezetek megerősítése • Kilakoltatási és árverezési moratórium vége • Referencia-alapú árazás kötelezővé tétele • Teljes körű adósnyilvántartás bevezetése • Kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása • Devizahitelezés teljes betiltása • Bankadó • Végtörlesztés • Alacsony kilakoltatási és árverezési kvóták

Milyen pontokon lehet szükség kormányzati beavatkozásra? Vállalati hitelezés ösztönzése • Kínálati korlátok dominálnak • kiszámítható gazdaságpolitika • állami garanciavállalás lehetőségeinek szélesítése szükséges • Meg kell állítani a banki források erózióját • Ösztönözni kell a bankok közötti versenyt • Transzparens árazással, a bankváltás költségeinek csökkentésével 1. A lakossági devizahitel-állomány problémáinak megoldása • A rendszer-szintű sérülékenység ne növekedjen • A legrászorultabbakat célozza • Tehermegosztás • Fokozatosság • Költség-tudatosság

4. A bankrendszer gazdaságban betöltött funkciójának helyreállítása Milyen pontokon lehet szükség kormányzati beavatkozásra? • A bankrendszer versenyképességének helyreállítása • bankadó eltörlése • végtörlesztés befejezése • A hitel- és betéti piacokon egészséges verseny kialakítása • Egy új, stabilabb banki működési modell kialakításának elősegítése Likviditási kockázatok mérséklése • Rövid távú likviditás támogatása: • likvid-eszköz szükséglet meghatározása • Külföldi források hosszításának elérése szabályozói eszközökkel: • deviza-megfelelési mutató (DMM) • Hosszú lejáratú forrásbevonási formák ösztönzése: • jelzáloglevél-alapú finanszírozás lehetőségének kibővítése („univerzális modell” a mostani specializált jelzálogbankok helyett), • értékpapírosítás: törvény szükséges

Milyen legyen az új magyar banki modell? • A saját forrásokra támaszkodó növekedés előtérbe helyezése 100% körüli Hitel/Betét arány elérése • A bankok finanszírozási szerkezetében a hosszú lejáratú források arányának emelése, első lépésként a jelzáloglevél-kibocsátások ösztönzése • Prociklikusság-csökkentő eszköztár kialakítása: • anticiklikus tőkepuffer • túlzott hitelkiáramlást megakadályozó lépések • túlzott likviditási kockázatok felépülésének megakadályozása 27

„…mi magyarok pontosan tudjuk, hogy jól működő pénzügyi intézményrendszer nélkül nincs jól működő gazdaság, nincs gazdasági biztonság és nincs jó életszínvonal az emberek számára.” Orbán Viktor (Kossuth Rádió: Vasárnapi Újság, október 23.)