AZ AGRÁRINNOVÁCIÓ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON ÉFOSZ - SZIE Regionális Konferencia Gödöllő, 2010. május 20. AZ AGRÁRINNOVÁCIÓ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON Dr. Husti István egyetemi tanár, intézetigazgató (SZIE REMI) 2103 Gödöllő, Pf. 303. Tel.: 06 /28/ 522 044, e-mail: husti.istvan@gek.szie.hu

Felépítés Helyzetértékelés A téma aktualitása, az agrárium helyzete Innovációs modellek az élelmiszergazdaságban Az agrárinnováció egyszerűsített modellje A műszaki fejlesztés funkciója Az adaptív innováció logikai modellje Következtetések Az innovációs modellekhez Az ágazat helyzetéhez

„Változó” agrárgazdaság FELKÉSZÜLETLENSÉG: A „rendszerváltás” hatásaira Az Uniós csatlakozás következményeire A hektikus kormányzati agrárpolitikára „Piacgazdasági” viszonyokra (export – import, a korábbi piacok zömének elvesztése, alku-pozíció romlása…stb.) …stb.

Néhány – elgondolkodtató – „hozadék”: „multifunkcionális vidékgazdálkodás” méretgazdaságossági szempontok a tudásbázis + tapasztalat állapota higiénia és munkakultúra kapcsolati mechanizmusok az innovációs láncban felvásárlók, feldolgozók gyenge érdekérvényesítő képesség ágazati presztízs

Az agrárium jelenlegi helyzete Gondterhelt állapot Kibocsátások csökkenése (2009/2008) növénytermesztés: 15 %, állattenyésztés: 3 %. Termelői árak csökkenése (14, ill. 4 %) Jövedelemkiesés társas vállalkozások: 20 %, egyéni gazdaságok: 35 %. (Udovecz, 2010 adatai)

A feldolgozóipar A jövedelmezőség drámai csökkenése 2003: 70 mdFt, 2007: 20 mdFt, 2008: - 7 mdFt, 2009: - 10 mdFt. Az együttes külkereskedelmi egyenleg romlása. (Udovecz, 2010 adatai)

Élelmiszeripar, ital, dohányáru Év A mezőgazdaság részaránya (%) Élelmiszeripar, ital, dohányáru Foglalkoz-tatás GDP Beruházás Külker. egyenleg (mdFt) részarány export fogyasztás 1995 8,0 6,8 2,9 227,6 20,3 31,8 2000 6,6 4,6 4,7 302,2 6,9 27,3 2005 5,0 3,6 4,5 181,1 5,8 25,1 2006 4,9 3,5 4,2 214,8 5,5 25,6 2007 3,4 3,7 360,5 6,3 26,7 2008 373,4 6,7 27,4 2009 2,5 5,6 348,4 7,3 .. KSH, AKI

Mezőgazdasági termelők: 1 287 648 Az üzemi szerkezet – 2009. Mezőgazdasági termelők: 1 287 648 - Társas vállalkozás: 14 128 Rt: 325, Kft: 7109, Mg. Szövetkezet: 1187, Egyéb: 5832 - Egyéni gazdaság: 628 520 Egyéni vállalkozás: 374 978, Kisegítő gazdaság: 253 572 - Nem „üzemszerű”, házkörüli termelő: 645 000 KSH

KSH, AKI adatok (2009) Összes mezőgazdasági termelő: 1 287 648 14 128 gazdasági szervezet és 628 520 egyéni gazdaság Összesen 5 790 ezer ha termőterület egyéni gazdaság: ~ 35 %; gazdasági szervezet: ~ 45 %; egyéb: ~ 20 %.

A fő szerkezeti jellemzők 0-1 ha 1-50 ha 50-300 ha > 300 ha Egyéni gazdaság 72,2 5,3 26,7 55,6 1,1 36,5 0,0 2,6 Gazdasági szervezet 15,2 0,1 34,3 1,4 30,8 10,6 19,7 87,9 Összes gazdaság 71,6 2,1 26,8 23,4 21,1 0,2 53,4 - A gazdaságok száma alapján (%) - A termőterületi arány alapján (%)

Nagy kérdések Miképpen lehet megállítani a magyar agrárökológiai potenciál relatíve romló kihasználását, az állattenyésztési és kertészeti ágazatok leépülését, piacvesztését? Mi lesz a sorsa annak 600-650 ezer háztartásnak, amelyben a fő megélhetési forrás a nyugdíj és az alkalmi piacolás? Udovecz, 2007.

Az agrárinnováció egyszerűsített modellje Célmeghatározás TUDÁS Információ + tapasztalat MARKETING Piacvizsgálat + piacelemzés Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti fejlesztés Műszaki fejlesztés Termelés Feldolgozás Forgalmazás Értékelés

A társadalmi-politikai-gazdasági környezetbe ágyazott mezőgazdasági műszaki fejlesztés főbb elemei Biológiai innováció Kémiai Technikai Társadalmi-Politikai-Gazdasági hatások Termék Eljárás Termék Eljárás Termék Eljárás Műszaki fejlesztés Humán erőforrás menedzsment Ökológiai lehetőségek Technológia fejlesztés Termelés

Komplexitás - Minimum törvény

Az adaptív innováció logikai modellje = Adaptációs folyamat START Tudomás-szerzés - + Alkalmazás VÉGE Gondolati modell ± Célzott tájékozódás Kísérlet, fejlesztés STOP Vállalkozói hajlam Igény/kényszer, motiváltság Tapasztalat Információk Adottságok Külső „rásegítés” T-P-G hatások Versenykényszer Technológiai nyomás Keresleti szívás

Következtetések Kritikus szintre (?) jutottunk – keresni kell (?) a kiutat A hagyományos modell nem követhető Adaptív modell: különösen a kkv-knak A kérdés nem az,: hogy: innováció vagy adaptáció? hanem az, hogy: innováció és adaptáció!

Adalékok a kiút-kereséshez (1.) (gazdaságpolitika) agrárpolitika tudománypolitika fejlesztéspolitika innováció-politika a „Triple Helix” koncepció újragondolni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatrendszerét intézményes K+F gyakorlati perspektívák (kinek mi a fontos?) az adaptáció elősegítése (!kkv-k!) a kkv-k szociálpolitikai vonzata

Adalékok a kiút-kereséshez (2.) Az élelmiszerlánc szervezeti, működési erősítése Ötlethiány vs. ötletgenerálás Az integráló ernyők (tudás, marketing) javítása Oktatás, továbbképzés - másoktól sem szégyen tanulni A technológiafejlesztés intézményi háttere A „nemzeti érdek” definiálása A fejlesztési források racionális és etikus koncentrálása