Digitális technika

A tantárgy célja: Digitális rendszertechnikai -- alapfogalmak, -- alapismeretek, -- módszerek megismertetése -- informatikai eszközök működésének megértéséhez, -- mérnöki szemlélet kialakításához

Tananyag: Logikai hálózat fogalma, logikai hálózatok csoportosítása. Kombinációs hálózatok leírási módjai. Logikai függvények, igazságtáblázat, logikai kapcsolási rajz, Karnaugh tábla. Kombinációs hálózatok vizsgálata és tervezése. Jelterjedési késési idő, kombinációs hálózatok hazárdjai. Tipikus kombináció hálózatok. Programozható kombinációs hálózatok. Sorrendi hálózat fogalma, sorrendi hálózatok csoportosítása. Szinkron és aszinkron hálózatok. Tároló alapelemek, flip-flop típusok. Szinkron hálózatok vizsgálata, állapottáblázat, állapotegyenlet, állapot-diagram. Szinkron hálózat tervezési módszerei. Tipikus egyszerű szinkron hálózatok, számlálók és regiszterek. Aszinkron hálózatok vizsgálata,

Követelmények: Heti óraszámok: 3 óra előadás Számonkérés módja: félév közben: 2 zh, 8. hét 1.zh (on-line zh, teszkérdések). 13.hét 2.zh (on-line zh, teszkérdések). A vizsgára bocsátás feltétele, hogy mindkét ZH legalább 51% -os eredményű legyen.

Követelmények: Félév végén: vizsga A vizsga módja: írásbeli · Az első részben alapkérdésekre kell válaszolni (on-line vizsga, teszkérdések). · Az első részben a kapható maximális pontszám legalább 51 százalékát el kell érni ahhoz, hogy a vizsga eredménye elégséges vagy jobb legyen. (30 perc) · A vizsga második részében példákat kell megoldani. (60 perc) · A végső pontszám az első és a második részre kapott pontok összege lesz.

Ajánlott irodalom : Kóré László: Digitális elektronika I. BMF 1121 Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése,Tankönyvkiadó, Budapest,

Segédletek: Segédletek: lásd: http://nik.bmf.hu/lkore Felhasználónév: kinfmb Jelszó: MicroCap   Egyéb segédletek: Micro-Cap 7 elektronikai szimulációs program, Student Version, winnie.nik.bmf.hu/kore Micro-Cap 9 elektronikai szimulációs program, Student Version, www.spectrum-soft.com

2. A formális logika és a Boole-algebra alapjai Kialakulása: ókori Görögország), Az emberi gondolkodás szabályainak keresése és megfogalmazása, Állítások(premisszák) összekapcsolása következtetések(konklúziók) létrehozására Egyszerűsítések: egy állítás vagy IGAZ vagy HAMIS Állítások összekapcsolása: Legalább egy állításnak igaznak kell lennie ahhoz, hogy a következtetés is igaz legyen. Másként fogalmazva: VAGY az egyik VAGY a másik VAGY az n.-edik állításnak igaznak kell lennie, hogy a következtetés is igaz legyen. (Logikai VAGY kapcsolat). Minden állításnak igaznak kell lennie ahhoz, hogy a következtetés is igaz legyen. Másként fogalmazva: az egyik ÉS a másik .....ÉS az n.-edik állításnak is igaznak kell lennie, hogy a következtetés is igaz legyen. (Logikai ÉS kapcsolat Ha egy állítás igaz, akkor a következtetés hamis, illetve fordítva, ha egy állítás hamis, akkor a következtetés igaz. (Tagadás, negálás) Matematikai megfogalmazás: George BOOLE (1845) Gyakorlati alkalmazás: az 1930-as évektől

Logikai műveletek, a logikai műveletek tulajdonságai A három logikai alapművelet: VAGY művelet (logikai összeadás) ÉS művelet (logikai szorzás) Negálás (tagadás)

VAGY művelet A művelet meghatározása táblázatos formában

Műveleti jel: „+„ A művelet meghatározása algebrai formában: Y = A + B A művelet meghatározása Veitch diagrammal:

ÉS művelet A művelet meghatározása táblázatos formában:

Műveleti jel: „„ A művelet meghatározása algebrai formában: Y = A  B A művelet meghatározása Veitch diagrammal:

Negálás (tagadás) A művelet meghatározása táblázatos formában, A művelet meghatározása Veitch diagrammal, Műveleti jel: „¯„ 1

Logikai hálózatok fogalma, főbb típusai Logikai hálózatnak nevezzük azokat a rendszereket: melyeknek bemeneti illetve kimeneti jelei logikai jelek, a kimeneti jeleket a bemeneti jelek függvényében többé-kevésbé bonyolult logikai műveletsorozat eredményeként állítják elő.

A logikai hálózatok két nagy csoportba sorolhatók: - Kombinációs hálózatok - Sorrendi hálózatok Kombinációs hálózatoknak nevezzük azokat a logikai hálózatokat, melyeknek kimeneti jelei csak a bemeneti jelek pillanatnyi értékétől függnek. Sorrendi (szekvenciális) hálózatoknak nevezzük azokat a logikai hálózatokat, melyek kimeneti jelei nemcsak a pillanatnyi bemeneti jelkombinációtól függnek, hanem attól is, hogy korábban milyen bemeneti jelkombinációk voltak.

Kombinációs hálózatok leírási módjai: Algebrai leírási mód Igazságtáblázat Karnaugh tábla (grafikus leírás) Kapcsolási rajz Idődiagram

Algebrai leírási mód: logikai függvényekkel a független változók és a függő változók is logikai jelek (csak 0 vagy 1 értékűek lehetnek), a változókkal VAGY, ÉS ill. Invertálás műveleteket végzünk.

Algebrai leírási mód: logikai függvényekkel

Algebrai leírási mód: logikai függvényekkel Univerzális műveletek (függvények): (minden más logikai fv. felépíthető belőlük) NEM-ÉS (NAND) NEM-VAGY (NOR) Kizáró-VAGY (EXOR, EXclusive-OR)  

Példa: Szavazatszámláló A bizottság 3 tagból áll, többségi szavazással döntenek. A szavazás eredménye IGEN, ha legalább 2 tag IGEN-nel szavaz.

A működés táblázatos leírása: igazság-táblázat

Algebrai leírási mód

Logikai kapuk jelképi jelölései

A megtervezett logikai hálózat kapcsolási rajza:

Másik példa: Digitális Komparátor Feladata: az A1A0 és B1B0 két kétbites bináris szám összehasonlítása

Digitális Komparátor

Kombinációs hálózatok sebessége, a jel terjedésének ideje A kombinációs hálózatok sebessége két dologtól függ alapvetően: A szintek számától, azaz hány kapun kell áthaladnia egy jelnek a bemenettől a kimenetig Az egyes kapuk jelterjedési késési idejétől

Jelterjedési késési idő, propagation delay time(tpd):

Mekkora ez az idő a gyakorlatban Mekkora ez az idő a gyakorlatban? 10ns (ez ma már lassúnak számít)………………....50ps (Összehasonlítva a fény terjedési sebességével: a fény 50 ps alatt kb.15 mm utat tesz meg)  

Kombinációs logikai hálózatok gyakorlati megvalósítása * kapuk, * funkcionális egységek kódolók, dekóderek, multiplexerek, demultiplexerek, aritmetikai egységek., ALU  

Funkcionális egységek: Kódolók: Bináris-BCD Paritásbit generálás stb. Dekódolók: BCD-decimális BCD-7 szegmens meghajtó Multiplexerek: több (2,4,8,16) vonalról egy vonalra, mint egy sokállású választókapcsoló Demultiplexerek: egy vonalról több vonalr, (lásd dekódolók) Aritmetikai egységek (összeadók, teljes összeadók 1, 4, stb bitre) ALU (aritmetikai-logikai egység)

BCD decimális dekódoló

7. Sorrendi hálózat fogalma, sorrendi hálózat fajtái, modellje Sorrendi hálózat: a kimeneti jelek nemcsak a bemeneti jelek aktuális értékétõl függnek, hanem a bemeneti jelek korábbi, véges hosszúságú jelsorozatától. A sorrendi hálózatnak tehát emlékeznie kell ezekre a bemeneti jelkombinációkra, bár általában elegendõ korlátozott mennyiségû korábbi jelkombinációt megjegyeznie. Az emlékezéshez a sorrendi hálózatnak külön „memóriával”, tárolóegységgel kell rendelkeznie. Éppen a tárolási feladat, tárolóegység léte miatt a sorrendi hálózatok lényegesen bonyolultabbak a kombinációs hálózatoknál. A sorrendi hálózat leglényegesebb és legbonyolultabb része a tárolóegység. A tárolóegység tárolóelemekbõl áll. Egy tárolóelem 1 bit információ tárolását végzi.

Sorrendi hálózatok két csoportja: Szinkron sorrendi hálózatok: a tárolóelemek csak egyszerre (szinkronizálva) változtathatják meg állapotukat Aszinkron sorrendi hálózatok: a tárolóelemek a bemeneti jel változásának hatására bármikor megváltoztathatják állapotukat

Szinkron sorrendi hálózatok Modellezése: Moore-modell

Szinkron sorrendi hálózatok Modellezése: Mealy-modell

A tárolóelem (flip-flop, FF) Egyszerű aszinkron FF

Órajeles FF

Nem átlátszó órajeles FF-ok: 1. Kétfokozatú tároló (Master-Slave FF)

  2. Élvezérelt FF

8. Tárolóelemek tulajdonságai, alaptípusai 8.Tárolóelemek tulajdonságai, alaptípusai Sorrendi hálózat leirási módszerei Szinkron sorrendi hálózatban használható tárolóelemek típusai: RS FF JK FF T FF D FF

1. RS FF

1. RS FF

2. JK FF

2. JK FF

3. T FF

3. T FF

4. D FF

Sorrendi hálózat leirási módszerei Állapottáblázat Állapot-diagram (állapotgráf) Állapotegyenlet Idődiagram

Egyszerű sorrendi hálózatok I Egyszerű sorrendi hálózatok I. (számlálók) Egyszerű sorrendi hálózatok II. (regiszterek) Példák sorrendi hálózatokra Számlálók: Feladatuk: a bemenetükre érkező impulzusok leszámlálása, a kapott számérték tárolása. (a bemeneti jel sok esetben csak az órajelet jelenti). Gyakorlati példa: pl. digitális kijelzésű kvarcórákban a másodpercek, percek, órák értékének meghatározásához. Csoportosításuk: számlálási kód szerint (leggyakoribb a bináris és a BCD) számlálási irány szerint ( felfele ill lefele számlálás) Alkalmazásuk számítógépekben, beágyazott mikrogépekben: Számláló/időzítő egységek (lásd. 17. ill 18. rész)

Regiszterek: Tipikus feladatuk: átmeneti tárolás (latch) léptetések (léptetõ, shift regiszterek) Jellemzőik: bitszám van-e kapcsolat az egyes tárolócellák között tárolási mód (statikus vagy dinamikus léptető regiszter) Speciális léptető regiszter: CCD (Charge Coupled Device, töltéscsatolt eszköz)

Állapotgép / State machine http://en.wikipedia.org/wiki/Finite_state_machine

Állapotgép / State machine