2011. június 21. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár A Wikipédia története 2011. június 21. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 2011. június 21. Damokos Bence

Bemutatkozás Damokos Bence 2006. óta wikipédista 2008. óta a Wikimédia Magyarország elnökségi tagja Háttér: anglisztika / nemzetközi tanulmányok E-mail: damokos.bence@wikimedia.hu Jó reggelt kívánok! Röviden bemutatkoznék: Damokos Bence vagyok, 2006. óta szerkesztem a Wikipédiát és 2008. őszén az egyik alapító tagja voltam a magyarországi Wikipédia-közösséget és a szabad kultúrát, a szabad tudáshoz való hozzáférést támogató és népszerűsítő Wikimédia Magyarország Egyesületnek. Mint az előadásomban röviden rátérek majd, a legkülönfélébb emberekből lesznek Wikipédia-szerkesztők, az én hátterem, az anglisztika és a nemzetközi tanulmányok. 2011. június 21. Damokos Bence

Áttekintés A világenciklopédia gyökere Nupedia A Wikipédia: a szerény kezdetektől A Wikipédia: 10 év elteltével Hova tovább? Előadásomban a januárban 10. születésnapját ünneplő Wikipédia történetét fogom bemutatni. Először röviden kitérek a Wikipédia, mint világenciklopédia előzményeire, felvillantva az ókort, majd óriásit ugorva a felvilágosodás korába, majd a 20. században az események felgyorsulásával rátérve a Wikipédia 10 évvel ezelőtti szerény kezdeteire, az elmúlt 10 év eredményeire és arra, hogy mit hozhat a jövő. 2011. június 21. Damokos Bence

A világenciklopédia gyökerei Alexandriai könyvtár Mint szinte bármilyen sikeressé váló termék, így a Wikipédia története és az azt megalapozó ötlet sokkal korábbra vezethető vissza és rengeteg tévút és sikertelen próbálkozás előzi meg. Emiatt a Wikipédia története is jóval korábbra vezethető vissza, mint a 21. századi elindulása. A világ összes tudásának egy helyre gyűjtésének gondolata visszavezethető egészen az alexandriai könyvtárig (isz. e. 3. sz. is. e. 30.). 2011. június 21. Damokos Bence

A világenciklopédia gyökerei Alexandriai könyvtár Diderot enciklopédiája A világ összes tudásának egy helyre gyűjtésének gondolata visszavezethető egészen az alexandriai könyvtárig (isz. e. 3. sz. is. e. 30.). Ugyanakkor az általános célú, szélesen elterjedt, nyomtatott enciklopédia ötletével várni kellett a könyvnyomtatás megjelenéséig és a 18. századi enciklopédistákig, mint Denis Diderot. 2011. június 21. Damokos Bence

A világenciklopédia gyökerei Alexandriai könyvtár Diderot enciklopédiája A világagy Kis ugrással rátérünk a 20. századra, amikor különböző, az adott korban még science fictionnek tekinthető koncepciók születnek az enciklopédiák jobbá tételére. Ebbe az irányvonalba sorolható H.G. Well Világagy című esszégyűjteménye, melyben felvázolja egy világenciklopédia tervét, melyhez a felhasználók a számítógép termináljaikon keresztül férhetnének hozzá. 2011. június 21. Damokos Bence

A világenciklopédia gyökerei Alexandriai könyvtár Diderot enciklopédiája A világagy Compton's Multimedia Encyclopedia 1989-ben megjelent az első „multimédiás enciklopédia” a Compton's Multimedia Encyclopedia, melyet CD-ROM-on adtak ki. (A képen a 99-es kiadás látható.) Ennek és a hasonló enciklopédiáknak a sikerére alapozva kezdte el a Microsoft fejleszteni és kiadni 93-tól a Microsoft Encartát, melynek érdekessége az volt, hogy az egyes bejegyzések össze voltak kötve egymásra mutató hiperlinkekkel. 2011. június 21. Damokos Bence

A világenciklopédia gyökerei Alexandriai könyvtár Diderot enciklopédiája A világagy Compton's Multimedia Encyclopedia Korai internetes enciklopédiák A 90-es évek elején több elképzelés is született internetes enciklopédiákra, ezek, mint a Rick Gates által felvázolt, de már a tervezési fázisban megragadt Interpedia, azonban ekkor még nem tudtak elindulni és gyökeret verni. 2011. június 21. Damokos Bence

Nupedia 2000-ben, Jimmy Wales, Larry Sanger segítségével és az akkor még sikeres, internetes cégére, a Bomisra alapozva megalapította a saját internetes enciklopédiáját, a Nupediat. Ezt a szakértők köréből gyűjtött önkéntesek írták volna, és mindegyik cikk egy hosszadalmas, körülbelül 7-körös szerkesztési és ellenőrzési folyamaton ment keresztül. Ekkortájt ismerkedett meg Sanger és Wales (hogy pontosan melyiküké volt az ötlet, arról mai napig vitatkoznak), a wiki nevű szoftverrel, mely egy szabadon, gyorsan, bárki által szerkeszthető honlapot jelent. 2011. június 21. Damokos Bence

Wikipédia Ekkor született az ötlet, hogy hozzanak létre egy wikioldalt, ez lett a Wikipédia, mely betápláló projektként szolgált volna a Nupediának. 2001. Január 15-én el is indult a wikipedia.com oldal, azzal, hogy Jimmy Wales beírta, hogy „Helló világ!” Az oldalt szabadon lehetett szerkeszteni és 2001. márciusára már közel 3000. oldala volt. A szoftver és így az oldal kinézete természetesen legalább olyan hosszú útat tett meg, mint maga a tartalom. A történetét nehéz tökéletesen, egy nagy narratívába helyezve összefoglalni, mert még hiányzik a történeti távlatunk és a különböző nyelvi változatok mind másként fejlődtek; így csak a fontosabb eseményekre és motívumokra térek ki. 2011. június 21. Damokos Bence

Szerény kezdetek Svédország: „Ország Észak-Európában. A lakói a svédek. Svédül beszélnek. A főváros Stockholm.” Valahol el kellett kezdeni, a semmiből felépíteni az enciklopédiát; a nyomtatott enciklopédiákkal és a kész szócikkek beküldésén alapuló egyéb kiadványokkal ellentétben a Wikipédia esetében már a legelejéről végig lehet követni a folyamatot. A kezdetek természetesen szerények voltak, Svédországról például csak ennyit lehetett kezdetben megtudni: CountrY in NortherN EuropE. Inhabitants are called SwedeS. Language spoken i SwedisH. Capital is StockholM. http://grey.colorado.edu/wikipedia_2001/articles.html 2011. június 21. Damokos Bence

Fizika: „A fizika egy nagyon tág téma…” Szerény kezdetek Fizika: „A fizika egy nagyon tág téma…” Vagy például a fizikáról: „Physics is a very broad subject...” 2011. június 21. Damokos Bence

A Wikipédia növekedése töretlenül folytatódott. A szerény kezdetek ellenére a Wikipédia gyors növekedésnek indult, és 2003. januárjában átlépte a 100 000 szócikkes mérföldkövet. Ez volt az a pont, ami után az ekkor még működő Nupediát megszüntették. Utóbbin 24 szócikk ment keresztül a 7 körös ellenőrzési folyamaton. A Wikipédia növekedése töretlenül folytatódott. 2011. június 21. Damokos Bence

Nemzetközi kiadások 2001: német, katalán, holland, héber, olasz, magyar, lengyel … 2002: szlovén, cseh, koreai, török, görög … 2003: szerb, litván, román, magyar, arab, hindi, szlovák… 2004: kurd, ukrán, urdu, klingon, … 2005: örmény, nápolyi, waray-waray… Σ: több, mint 270 nyelv 2011-re A projekt igen hamar többnyelvűvé vált. Pár hónappal az angol változat indulása után elindult a német, katalán, a holland változat. Mára már több, mint 270 különböző nyelvű kiadás van. Valamikor 2001. május és szeptember között egy magyar változat honlapját is létrehozták, ez azonban nem volt sikeres, nem született semmi hasznos tartalom sem, ekkor még. A mai magyar Wikipédia elindulásáig így 2003. július 8-ig várni kellett, amikor Gervai Péter kezdeményezésére tiszta lappal elindult újra a magyar kiadás. Ez szerencsére sokkal sikeresebb lett, mint az elődje, mára már 190 ezer szócikket is tartalmaz. 2011. június 21. Damokos Bence

Ez az ábra azt mutatja, hogy az angol (piros), illetve a tíz legnagyobb Wikipédia (kék vonal) milyen arányban részesedik az összes Wikipédiából szócikk szám alapján. Látszik, hogy mára a Wikipédia tartalom nagy része nem angolul van, így idővel egyre több embernek lesz lehetősége a saját nyelvén hozzáférni az őt érdeklő információhoz. 2011. június 21. Damokos Bence

Közös elvek A Wikipédia egy enciklopédia A Wikipédia cikkei elfogulatlan nézőpontból íródnak A Wikipédia szabad enciklopédia A Wikipédia szerkesztői a wikikett szellemében dolgoznak A Wikipédiának nincsenek kötött szabályai A különböző nyelvi kiadások mind önnálló fejlődési pályára álltak, van amelyik sikeresebb lett, van amelyik kevésbé, és innentől kezdve legalább 270 különböző történetről beszélhetünk, ugyanakkor vannak közös vonások. A különböző nyelvű kiadásokat az eredeti Wikipédiától örökölt 5 alapelv, az úgynevezett öt pillér köti össze. Ezek fokozatosan alakultak ki, részben a Nupediából kinőve, részben a kialakuló szerkesztői konszenzust mutatva. A Wikipédia egy enciklopédia, amely általános enciklopédiák, szaklexikonok és almanachok tartalmi elemeit egyesíti. A Wikipédia nem szótár, nem elsődleges források . Nem is a saját véleményed, tapasztalataid, vagy érveid közzétételének helye; a saját kutatásoknak nincs helye a Wikipédiában. A szerkesztőknek törekedniük kell a pontosságra és a tényszerűségre. A Wikipédia cikkei elfogulatlan nézőpontból íródnak, ami azt jelenti, hogy olyan cikkekre törekszünk, amelyek nem kötelezik el magukat egyik álláspont mellett sem. Ez általában azt jelenti, hogy számos különböző nézőpontot kell megjeleníteni; mindegyiket minél pontosabban kell bemutatni; az álláspont hátterét is meg kell világítani, hogy az olvasó pontosan érthesse, kinek az álláspontjáról van szó; és nem szabad egyik nézőpontot sem az igazságnak vagy a legjobbnak beállítani. A Wikipédia szabad enciklopédia, amely a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 alapján használható fel, és annak megfelelően terjeszthető vagy hivatkozható. Ne tégy közzé a szerzői jogot sértő tartalmat.  eredetileg is ingyenesnek indult, Wales nem gazdagodott meg belőle, már alapból az volt A Wikipédia szerkesztői a wikikett szellemében dolgoznak. Tiszteld a többi wikipédistát, akkor is, ha éppen nem értesz velük egyet. Viselkedj civilizáltan. Kerüld a személyeskedést és az elhamarkodott általánosításokat.  Cselekedj jóhiszeműen, és másokról is tételezd fel mindezt, amíg nincs egyértelmű bizonyítékod az ellenkezőjére. Légy nyitott, barátságos és befogadó. A Wikipédiának nincsenek kötött szabályai, az itt felsorolt öt ponton kívül. Ne légy szégyenlős a szerkesztésben – a szerkesztés élményét pont az adja, hogy a tökéletesség, bár törekszünk rá, nem követelmény. És ne félj a hibáktól. A szócikkek minden korábbi változata tárolásra kerül, így nem fordulhat elő, hogy véletlenül kárt teszel a Wikipédiában, vagy visszaállíthatatlanul elrontasz valamit. Azt se felejtsd el, hogy amit leírsz, lehet, hogy az örökkévalóságnak szól. 2011. június 21. Damokos Bence

A wikipédia közösség A Wikipédiákat bárki szerkesztheti és az évek során az aktív, visszatérő szerkesztők száma elérte a 100 000-et. Az első szerkesztői találkozót 2003-ban tartották Műnchenben, mely lehetőséget biztosított arra, hogy az addig csak a virtuális térben együttműködő szerkesztők a való életben is találkozhassanak egymással. A különböző országokban tartott találkozókra hasonló emberek mentek el. Fiatalok és öregek, nők és férfiak. 2011. június 21. Damokos Bence

A Wikipédiákat bárki szerkesztheti és az évek során az aktív, visszatérő szerkesztők száma elérte a 100 000-et. Az első szerkesztői találkozót 2003-ban tartották Műnchenben, mely lehetőséget biztosított arra, hogy az addig csak a virtuális térben együttműködő szerkesztők a való életben is találkozhassanak egymással. A különböző országokban tartott találkozókra hasonló emberek mentek el. 2011. június 21. Damokos Bence

A Wikipédiákat bárki szerkesztheti és az évek során az aktív, visszatérő szerkesztők száma elérte a 100 000-et. Az első szerkesztői találkozót 2003-ban tartották Műnchenben, mely lehetőséget biztosított arra, hogy az addig csak a virtuális térben együttműködő szerkesztők a való életben is találkozhassanak egymással. A különböző országokban tartott találkozókra hasonló emberek mentek el. 2011. június 21. Damokos Bence

A Wikipédiákat bárki szerkesztheti és az évek során az aktív, visszatérő szerkesztők száma elérte a 100 000-et. Az első szerkesztői találkozót 2003-ban tartották Műnchenben, mely lehetőséget biztosított arra, hogy az addig csak a virtuális térben együttműködő szerkesztők a való életben is találkozhassanak egymással. A különböző országokban tartott találkozókra hasonló emberek mentek el. 2011. június 21. Damokos Bence

A Wikipédia Közösség Összességében a szerkesztők körülbelül fele 30 év alatti. A koruknak megfelelően sokan egyetemisták vagy nemrég fejezték be az egyetemet. A szerkesztők 55%-a szingli, és 90%-a férfi, 9%-a nő és 1% egyéb. 2011. június 21. Damokos Bence

A 10 év eredménye 270 nyelvi kiadás 17.9 millió szócikk (ebből 193 000 magyar) 414 millió egyedi látogató 12 milliárd lapletöltés havonta (ebből 44millió a magyar Wikipédián) A Wikipédia közössége 10 év munkával létrehozott 270 különböző nyelvi kiadást, 18 millió szócikket melyet havonta 414 millión látogatnak és ők kb. 12 milliárd oldalt olvasnak el. 2011. június 21. Damokos Bence

Hova tovább? Még több nyelv Offline és fejlődő világ Technikai fejlődés Felmerül a kérdés, hogy mit hoz a jövő a Wikipédia esetében. 2011. június 21. Damokos Bence

Több nyelv Több, mint 7000 nyelv a világon Sok nyelv Wikipédia nélkül: pl. madagaszkári (7 millió beszélő), akan (Ghána, 8,4 M), luba-kasai (Kongó, 6,3 M beszélő) A világon több, mint 7000 nyelv van, sok nagyon kevés beszélővel, ugyanakkor csak az 1 milliónál több beszélővel rendelkező nyelvekből is rengeteg nem rendelkezik még Wikipédiával. Soknál az alacsony írástudás és méginkább a számítógépek és az internet hiánya, esetleg a nyelvhez kialakult írásrendszer hiánya gátolja a Wikipédiák indítását. Mégis, egyes becslések szerint, kb. 1,3 milliárd ember nem fér hozzá a Wikipédiához az anyanyelvén. Egyértelmű, hogy a jövőben még több nyelvi kiadás kezdi meg útját az úgynevezett Wikimédia Inkubátorban. Ez egy ideiglenes hely az új nyelvi változatoknak, amíg nem alakul ki egy kellően nagy közösségük, és nem kerülnek ki a nagyvilágba. A célja, hogy elkerüljék az életképtelen projektek elindítását. 2011. június 21. Damokos Bence

Offline és fejlődő világ A Wikipédia igen jó helyzetben van a fejlett világban, ugyanakkor a fejlődő világban a lakosság nagy része még nem fér hozzá. Vagy mert nincs internet, vagy az illető nyelvén még nem érhető el az enciklopédia. Az elkövetkező években nagy hangsúlyt fektet pl. a Wikipédia szervereit üzemeltető Wikimédia Alapítvány a fejlődő világ elérésére, pl. offline és a mobilos hozzáférés támogatásával. 2011. június 21. Damokos Bence

Offline és a Fejlődő világ http://www.dailymotion.com/video/xby2uj_web-la-selva_tech#from=embed&start=284 Az offline hozzáférés és a Wikipédia hatását jól illusztrálja a Web című dokumentumfilm, a perui La Selvaban felvett részlete. 2011. június 21. Damokos Bence

Technikai fejlődés Jobb szerkesztőfelület (WYSIWYG) Videók, térképek integrálása Mobil Az újabb nyelvek és földrészek meghódítása mellett a Wikipédia technológiailag is fejlődni fog. Jelenleg a szerkesztőfelület és a szerkesztéshez használt kód már túl bonyolult és nehézkes, különösen a mai oldalakkal összehasonlítva. Ezért nagy energiákkal dolgoznak egy „azt látod amit kapsz” típusú szerkesztőfelület kialakításán. A remény, hogy ez hozzájárul majd a kevésbé számítógéporientált szerkesztők részvételéhez és megmaradásához. A másik irányvonal a tartalom jobbá, érdeksebbé tételére vonatkozik, egyre több és jobban beilleszkedő videót fogunk látni és valószínűleg a tartalom is interaktívabb lesz, beillesztett térképekkel és egyéb tartalommal. Végül, ahogy a számítógépek helyett egyre nagyobb szerep jut az okostelefonoknak és táblagépeknek, a jövő mindenképpen izgalmas lehetőségeket tartogat. Pl. az ember ráirányítja a mobilját egy épületre és megjelenik a hozzá tartozó szócikk. A lehetőségek szinte korlátlanok. 2011. június 21. Damokos Bence

Kérdések és válaszok Köszönöm a figyelmet! bence.damokos@wikimedia.hu Előadás: http://bit.ly/kkmk-wikimania Köszönöm a figyelmet! 2011. június 21. Damokos Bence