Bedekovics István, KSH 2006. november 2. Az államháztartás statisztikai elszámolása különös tekintettel a PPP projektekre Bedekovics István, KSH 2006. november 2.

Az előadás szerkezete Az államháztartás statisztikai fogalma, elszámolása Az EDP jelentés A PPP projektek statisztikai története A statisztikai elszámolás elvei Hazai tapasztalatok Bevezető

A költségvetési hiány és az államadósság alakulása 2002 2003 2004 2005 2006 PM előrejelzés Költségvetési hiány, md Ft 1415,9 1196,3 1097,9 1434,0 2006,7 A GDP százalékában 8,2 6,3 5,3 6,5 8,6 A GDP százalékában mnnypénztárak nélkül 9,0 7,2 7,8 10,1 Államadósság a GDP százalékában 55,6 58,0 59,3 61,6 68,4

A költségvetési hiány és az államadósság alakulása az Európai Unióban A legmagasabb költségvetési hiány 2005-ben: Magyarország 6,5%(7,8), Portugália 6,0%, Görögország 5,2%, Olaszország 4,1% 9 ország volt a 3%-os küszöb felett 15 országban javult, 9 országban romlott, 1 országban változatlan a ráta 2004-hez viszonyítva A legmagasabb államadósság 2005-ben: Görögország 107,5%, Olaszország 106,6%, Belgium 93,2%, Málta 74,2% 9 ország volt a 60%-os küszöb felett 12 ország mindkét mutatója a küszöbérték alatt van

Az államháztartás statisztikai fogalma Jogi államháztartás – ÁHT 1.§ 1. bek. Statisztikai államháztartás – nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása és/vagy nem piaci termelők nem-piaci termelés fogalma – 50%-os szabály besorolt vállalatok: ÁPV Rt, NA Rt, Állami médiák, MTI, MÜPA, ÁAK Rt (2006-tól) non-profit intézmények: mintegy 180 szervezet magánnyugdíj-pénztárak (2007 márciusig)

Elszámolási elvek elszámolási konzisztencia eredményszemléletű elszámolás időtényezővel korrigált pénzforgalmi elszámolás gazdasági konzisztencia „Ha a gazdasági műveletek oly módon kerülnek számbavételre a hivatalos elszámolásokban, hogy a jog szerinti elszámolás ellentmond a gazdasági műveletek valós gazdasági tartalmának, akkor a nemzeti számlák a valós gazdasági tartalom elszámolását részesítik előnyben.” speciális tranzakciók: privatizáció PPP

Az államháztartással kapcsolatos statisztikai jogszabályok Magyarországon nincs, csak a Statisztikáról szóló 1993. évi tv. ÁHT, költségvetési törvény EU: ESA 95 (2223/96 Tanácsi Rendelet ESA kézikönyv a kormányzati hiányról és az államadósságról EDP jogszabályok

EDP jelentés Évente kétszer (március és szeptember végén) kell az Eurostatnak benyújtani Részletes adatok az államháztartás hiányáról és az államadósságról A 2005. decemberi jogszabály alapján részletes háttéradatok szolgáltatása (többek között részletes lista a PPP projektekről) Többhetes ellenőrzési procedúra (Eurostat) Rendszeres és rendkívüli helyszíni ellenőrzés (Eurostat)

Az EDP jelentés összeállítása Magyarországon Három intézmény vesz részt benne: KSH, MNB, PM KSH: államháztartási hiány MNB: államadósság PM: prognózis A három intézmény együttműködését egy megállapodás szabályozza Munkacsoport a három intézmény szakértőiből, amely rendszeresen ülésezik módszertani kérdések megvitatására

Publikálás Eurostat: sajtóközlemény kb. három héttel a beadás után a főbb mutatókból Eurostat honlap fejlesztése: 2006 május - külön rész a kormányzati statisztikáról – folyamatosan bővül a tartalom Az összes tagország legutóbbi 4 jelentése hozzáférhető Magyarország: 2006 októberig az Eurostat sajtóközlemény magyar változatát publikáltuk 2006 októbertől a KSH is publikálja a teljes jelentést

A PPP projektek statisztikai története ESA95 EDP kézikönyv Eurostat sajtóközlemény 2004 február Módszertani útmutató – a kormányzati hiányról és államadósságról szóló EU kézikönyv kiegészítő fejezete 2004 október

A KSH tevékenysége a PPP projektekkel kapcsolatban Előzetes állásfoglalás kiadása Közvetlenül, jogszabály alapján: felsőoktatás-fejlesztési program Közvetve, a PPP Tárcaközi Bizottság tagjaként

PPP Tárcaközi Bizottság A 2093/2003 (V.29) kormányhatározat alapján a Kormány hozta létre Feladata: PPP projekttervek véleményezése, a projektek megvalósulásának nyomon követése Tagjai: GKM(elnök), PM, IRM, Miniszterelnöki Hivatal, KSH

PPP TB működése Eddig közel 100 projekttervet véleményezett Túlnyomó többségük előkészítés alatt illetve közbeszerzési szakaszban tart OM és NSH projektek, börtönprojektek, Nemzeti Múzeum mélygarázs, Erkel Színház, autópályák, MTV székház, Kongresszusi központ, Ferihegyi vasút Jelenleg a kötelezettségvállalás éves összege mintegy 54 milliárd Ft, a költségvetés kiadási főösszegének 0,7%-a

PPP projektek előnyei közcélú feladatok ellátására lehet általa megoldást találni úgy, hogy a költségvetési deficit nem növekszik (a költségvetési hiány csak az adott évben fizetendő szolgáltatási díjjal nő); a magánszféra bevonásával a beruházás hatékonyabban valósítható meg, mint állami beruházásként; az állam kockázata ilyen megoldásoknál alacsonyabb, mint az állami beruházásoknál; az állam az igénybe vett szolgáltatással arányos díjat fizet (minőség, mennyiség), így a várható kiadások jól tervezhetőek „PPP used to describe arrangements where the public sector contracts to purchase quality services on a long-term basis as to take advantage of private sector management skills incentivised by having private finance at risk.” HM Treasury, UK 2000

PPP projektek kockázatai a projekt nem megfelelő definiálása esetén a projektet az Eurostat átminősíti, így az azonnali hiánynövelő tényezővé válik (a projekt az ESA’95 szerint rejtett állami hitelfelvételnek bizonyul, és a beruházás teljes összege megjelenik az állami kiadások között); a közbeszerzés során a PPP specifikus szakmai tapasztalatok hiánya miatt az állami érdekérvényesítés nem elég erős, így végsősoron a megvalósítás nem lesz hatékonyabb, mint állami beruházásként lenne; a kockázatok pontatlan definiálása és megosztása miatt az állami kockázatvállalás nagyobb lesz a szükségesnél; a szolgáltatási díjra vonatkozó tárgyalásoknál a PPP specifikus szakmai tapasztalatok hiánya miatt az állami érdekérvényesítés nem elég erős, így végsősoron az állam többet fizet a szükségesnél; a monitoring és a visszacsatolások hiánya miatt az állam számára optimális megoldástól való eltérés nem, vagy csak lassan kerül korrigálásra

A PPP beruházások két változata A magánpartner egy teljesen új eszközt hoz létre Az állami partner egy már meglévő eszközt ad át a magánpartnernek, aki azt lényegesen felújítja

A statisztikai elszámolás elvei A kockázatok viselése A szerződő partner szektorbesorolása: Magán vagy állami piaci vállalat (50%-os kritérium) Az eszközök besorolása

Elsődleges elemzés: A kockázatok fajtái Építési kockázat Rendelkezésre állási kockázat Keresleti kockázat

A kockázatok viselése Alapszabály: A kockázatok közül az építési kockázatot és a másik kettő közül legalább az egyiket a magánpartnernek kell viselni Egy adott kockázattípust akkor visel a magánpartner, ha az odatartozó kockázati elemek döntő részét viseli

Építési kockázat(1) Építési többletköltségek Késve teljesítés Hibás tervezés Szabványok figyelmen kívül hagyása Műszaki hiányosságok Alvállalkozó hibás teljesítése Finanszírozási kockázat

Építési kockázat(2) A szolgáltatási díjfizetést csak a beruházás elkészülte után lehet megkezdeni A szerződésnek tartalmaznia kell a beruházó hibájából fakadó késedelem esetén alkalmazott szankciókat A beruházási többletköltségek a szolgáltatási díjban nem jelenhetnek meg

Rendelkezésre állási kockázat Rendelkezésre állási díjstruktúra a futamidő teljes hosszára rögzített Rendelkezésre állási díj a futamidő során reálértékben konstans A szolgáltatási színvonal romlása automatikus szankcionálást von maga után Monitoring rendszer: a díjlevonás arányos a színvonal csökkenéssel

Keresleti kockázat A közcélú igénybevétel aránya legalább 50% A díjfizetés a közcélú igénybevétellel arányos Szabad kapacitás hasznosításból származó bevételeknek összhangban kell lenni a díjfizetéssel

Másodlagos elemzés Akkor fontos, ha a kockázatvállalás szerint nem egyértelmű a megítélés A legfontosabb kritérium, hogy mi lesz az eszközzel a szerződés lejártakor Az állami partnernek csak opciója lehet a megvásárlásra A szerződés lejártakor az ár nem lehet sem túl magas, sem túl alacsony

Speciális esetek Az állam 100%-os állami tulajdonú vállalattal szerződik Nem kizáró ok, de fontos, hogy piaci alapon szerződjenek Állami garanciák Csak a beváltáskor érdekes – az eszköz általában átsorolódik

Hazai tapasztalatok Jogi és intézményi háttér nem rendezett Magánpartnerek és bankok nem értik az ügylet specifikumait Szolgáltatási díj elemekre bontása – költségtérítés - nincs tényleges gazdálkodás Devizahitel a finanszírozáshoz – árfolyam- és kamatkockázat Szolgáltatási díjfizetés technikája

Bedekovics István istvan.bedekovics@ksh.hu KSH, 1024 Bp. Keleti Károly u. 5-7