NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS A VIDÉK FELEMELKEDÉSE Magyar Tudományos Akadémia Észak-magyarországi Ökoenergetikai és Környezetipari Társult Kutatócsoportja NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS A VIDÉK FELEMELKEDÉSE Dr. Gergely Sándor CSc. c. egyetemi tanár „A vidék fejlesztésének titka,a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon” c. Konferencia Győr, 2009. április 27-28.

TARTALOM A vidék helyzete 1990 után Nemzeti stratégia Társadalmi tőke, természeti tőke Vidékstratégia alapjai Magyar Zöldenergia Program - Kistérségi/települési energiarendszer

A VIDÉK HELYZETE 1990 UTÁN 1. Agrárösszeomlás (60%-ra süllyedt produktum) (Sertés 10,5 3 m vágás Dánia 7-27 m; Kína húsfogyasztás/fő 25 50 kg; tej 2,7m t 1,5 m t; gyümölcs zöldség 2,7 2,1) Kiegészítő tevékenység megszűnt az agrár üzemekben (800 ezer agrárfoglalkoztatott fele) Kisipari Termelő Szövetkezetek tönkrementek Könnyűipar megszűnt Hazai KKV-k védelmének teljes hiánya bedolgozás, beszállítás Nincs kisvállalkozói érdekű tanácsadás 1,5 millió munkahely megszűnt (0,5 millió kényszer nyugdíj; 0,5 millió munkanélküli; 0,5 millió kényszer vállalkozó; 1990-be 5,3 millió foglalkoztatott, 2003-ban 3,8 millió)

A VIDÉK HELYZETE 1990 UTÁN 2. Stratégia nélküli privatizáció EU foglalkoztatási átlag 70%, Magyarország 56%, Svédország 74% (15-65 éves korosztály) Nyugat-Kelet-, Délnyugat-Északkelet/ tengely Nincs stratégiai terv és tervező intézet (Franciaország, D-Korea, Japán) Nincs pénzügyi szolgáltatás a városokon kívül Nincs agrár- élelmiszeripar, fejlesztési stratégia Nincs iparosítási stratégia Mélyszegénység gócok munka alkalom, munka motiváció

A vidékfejlesztés sémája Vidékpolitika Koncepció Stratégia Program Al-program Project

ERŐFORRÁSOK - víz - levegő - nyersanyagok - energia források - kultúra TERMÉSZETI TÁRSADALMI - termőföld - víz - levegő - nyersanyagok - energia források - kultúra - tudás - munka - ember által alkotott tárgyak és létesítmények

Társadalmi tőke természeti tőke Fukuyama nyomán: az emberek közti társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő, „mozgósított” informális társadalmi normák és értékek együttese, a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig. Két kulcsszó: együttműködés és mozgósítás. Kopp Mária definiciója: „az egyének számára a társadalomban a polgári részvétel révén hozzáférhető javak köre, amely egyúttal a népesség egészségi állapotának erőteljes meghatározójának látszik.”. Indikátorai, „a másokba vetett bizalom, kölcsönösség, a polgári szervezetekben való tagság, a kollektív hatékonyság, a vallásos élet és a versengő magatartás”.

Társadalmi tőke összetevői I. Robert D. Putnam (2000) a társadalmi tőkét a következő összetevőkre bontotta: Átfogó vagy áthidaló: (bridging) társadalmi tőke, amely osztálybeli etnikai, vallási stb. különbségeket képes áthidalni. Olyan különbségeken, feszültségeken is felülemelkedik, amelyek egyébként tipikusan megosztják a társadalmat. Összekötő: (bonding) társadalmi tőke, amely homogén egymáshoz hasonló személyeket köt össze. Megerősítheti a csoportot, ugyanakkor a kívül rekesztettek körében feszültséget is indukálhat.

Társadalmi tőke összetevői II. A társadalmi tőke egyéni és közösségi oldala. Az egyénnek előnye származik a kapcsolataiból. A reciprocitás lehet különös (specific reciprocity), - akár egy csere - én segítek neked ebben, te pedig segítesz nekem másvalamiben. Másodszor, általánossá vált reciprocitásról (generalized reciprocity) is A társadalmi tőke két dimenziója : az áthidaló társadalmi tőke (bridging social capital) és a bilincselő társadalmi tőke (bonding social capital). A bilincselő társadalmi tőke, befelé tekintő, megerősíti a homogén csoportok azonosságtudatát és egymás iránt érzett szolidaritását. Az áthidaló társadalmi tőke ellenben, kifelé tekintő, kapcsolatot biztosít a különböző társadalmi szinteken élő emberek között.

KULTÚRA - Bányászat - Ipar - Szolgáltatás - Média - Oktatás - Mezőgazdaság - Bányászat - Ipar - Szolgáltatás - Média - Oktatás - Kutatás-Fejlesztés-Innováció - Egészségügy - Társadalomszervezés - Közösség szervezés - Kormányzás Környezet Munka Viselkedés Kapcsolatok Verseny Kooperáció

időhorizont 20-30 év menetrend víziók konkrét program bányászat mezőgaz- daság bányászat időhorizont 20-30 év menetrend víziók konkrét program egyéb termék- gyártás közművek energia- termelő ipar

Hálózati gazdaság Kisvállalkozások versenyképességét meghatározza A gazdaságban egyre fontosabb szerepe van az információnak→valódi erőforrás Intézmények szerepe →hasznos információhoz való gyors hozzáférés A hálózati gazdaság alapvető elemei

VIDÉKSTRATÉGIA ALAPJAI Agrár 2x állattenyésztés, 2x zöldség gyümölcs 3x agrár export Export felolgozott arány 30%-ról 80%-ra Ipar iparosítás Szolgáltatás - gyógyturizmus - pénzügy - KKV tanácsadás NEKTÁR Quaterner Fejlesztési pólusok Foglalkozatási potenciállal rendelkező városok közé szervezendő fejlesztés Hálózati gazdaság elemeinek térnyerése Mentalitás és attitűd váltás Verseny és kooperáció Tanulás élethosszig Hálózatosodás, összefogás, érdekhálók, integrációk

A magyar bankhálózat struktúrája Megnevezés Bankok száma Bankfiókok száma Összesen Budapest Vidék Jegybank 1 -  6 5 Kereskedelmi bank 30 1057 266 791 ebből OTP 420 90 330 Szakosított pénzintézet (beleértve a lakástakarék-pénztárakat) 8 31 17 14 Befektetési bank   Takarékszövetkezet 191 190 1605 35 1570 Hitelszövetkezet 9 240 42 198 2709 321 2388

A vidék bank(fiók) hiánya Lakosság száma Összes település Szolg. rendelkező Szolg. nem Nem rend. /össz. (%) -500 1064 70 994 93,4 501-600 160 54 106 66,3 601-700 174 92 82 47,1 701-800 126 84 42 33,3 801-900 120 14 11,7 901-1000 94 Összesen 3152 1914 1238 39,3

NEKTÁR A duális gazdaság kialakulásának okai és ellenszerei OKOK A kényszerűen megszakított szerves fejlődés A gazdasági átmenet buktatói és a nemzeti stratégia hiánya A kisvállalkozói érdekérvényesítés gyenge volta A kisvállalkozói szellemi-logisztika hiánya Integrációk, kooperációk, klaszterek hiánya, a hálózati gazdaság fejletlen volta Téves gazdaságpolitikai koncepciók, szemléleti hiányosságok A duális gazdaság kialakulásának okai és ellenszerei ELLENSZEREK Nemzeti stratégia A kisvállalkozások hatékony nemzeti menedzsmentje Kisvállalkozási erőegyesítés, kooperáció és integráció Aktív részvétel a hálózati gazdaságban A kisvállalkozások vezetési-, műszaki- és termékmodernizációja A kisvállalkozások hatékony szellemi-logisztikai rendszere ( ) Szemléletváltoztatás NEKTÁR

Multinacionális óriásvállalatok betelepítése―hatásuk Hátrányok Alkutúlerő Túltámogatás Aránytalan közteherviselés Szakszervezeti jogok Bedolgozás Beszállítás „sátorfa effektus” Szervesülés? Előnyök Élenjáró technika Élenjáró technológia Élvonalbeli termék Úttörő tervezés–szervezési megoldások Nemzeti stratégiabedolgozás beszállítás  K+F+I Kutatás, fejlesztés, innováció (K+F+I)

A magyar gazdaság gyenge összteljesítményének okai Túl kevés foglalkoztatott Túl kevés hozzáadott érték Szervező, szolgáltató állam helyett osztogató Irreálisan magas elvonások és magas közteherviselés-elkerülési arány együttes jelenléte Jogi túlszabályozottság Termelési tényezők súlyos terhei A bürokrácia és bürokrata jogi felelősségre vonhatósága Államháztartás forráséhsége, krónikus hiánya A kiemelkedő szorgalom hiánya Felesleges feszültségek a munkahelyi kapcsolatokban Hiányos innovációs lánc Egyenetlen fejlettségű infrastruktúra A kölcsönös szolgálatok etikájának fejletlensége Összefogások, kooperációk hiánya, gyengesége A hálózati gazdaság fejletlen volta

Magyarország különleges vonzerejének lehetséges tényezői Minőségközpontú szemlélet Tisztaság, rend és munkaszeretet Különlegesen szorgalmas munkavégzés Hatékonyan felhasznált személyes és csoportos tudás, valamint kreativitás Átlátható, szigorú, egyértelmű jogi és hatósági szabályozás Reális, kivételeket nem ismerő közteherviselés Takarékosabb, a fontos teendőket hatékonyabban ellátó állam Szolgáltató szemléletű teljesítményorientált bürokrácia Kisvállalkozásokat hatékonyan menedzselő állam Kiváló mezőgazdasági adottságok kiaknázása Tiszta ország, gyógyfürdő és wellnessturizmus Tranzit szerep kiaknázása, Duna, Tisza energia+víziút A magyar lelemény és a hatékony szervezés előnyeinek egyesítése Tanuló ország, tudás társadalom (műszaki, természettudományi)

Az iparosítás céljai 1. Területi kiegyenlítés 2. Szerkezeti váltás Kevésbé képzettek foglalkoztatása Elmaradott, stagnáló területek fejlesztése Foglalkoztatási, oktatási, regionális szakpolitikákat összehangolni az iparpolitikával Helyi erőforrások versenyképes feldolgozása 2. Szerkezeti váltás Ágazati szerkezetváltást hatékony, nagyobb növekedésű ágazatok támogatásával, speciális, de nem bonyolult szabályozással. A egyágazatú ipari térségekben tevékenység diverzifikációt állami, önkormányzati szervezéssel, beruházással + magántőkével 3. Új gazdasági szereplők és együttműködés: Az FDI (Foreign direct investment – külföldi működő tőke beáramlás) vonzás feltételeinek kialakítása (bedolgozás, beszállítás, K+F+I); A kis-és középvállalatok támogatása helyett NEKTÁR Hálózati gazdaság, Kooperáció: vállalkozások+felsőoktatás+ K+F+I intézmények 4. Leszakadó lakossági csoportok visszavezetése a munka világába - Segély függés munka motiváció (mentális és anyagi) - Segély függés adófizető állampolgár - Kiszolgáltatottság civil öntudat

Pénzügyi szolgáltatások (ahol nincs szolgáltatás oda az állam szervez) Tercier szektor Gyógyító ország Egészségügy Utazás Szállás Kulinária Fürdőkultúra Kulturális programok Életmód Software NEKTÁR Hálózati gazdaság Logisztika Pénzügyi szolgáltatások (ahol nincs szolgáltatás oda az állam szervez)

Geotermikus vízkészlet Kedvező hazai adottságok (1000 m mélységben 60C˚) A készlet 2550 km3, MO/lakos 5. a világon Hasznosítása: termelési és kommunális célok (~1000 kútból) idegenforgalmi és gyógyászati célok (~100 kútból) Rendkívül alacsony hasznosítási arány A tárolt energiakészlet 73 milliomod részét -510 millió m3 hévizet-, valamint 50 millió m3 gyógyvizet használnak fel a 21. század elején. Ennek a mennyiségnek a hőegyenértéke = 1 millió tonna kőolaj. Műszaki lehetőség: 63 PJ, hasznosítva 3,6PJ

Autóbusz- és TV-készülék-gyártás 1950-2006 (db)

A megújuló energiahordozók felhasználása 2007-ben, PJ

A termőföld hasznosítás változatai Bányászat Település Vízgazdálkodás (csatornázás, víztározás) Aqvakultúra Élelmiszer termelés (étel, ital) Gyógynövény termelés (gyökér, szár, levél, termés) Ipari alapanyag termelése (len, kender, fa) Zöldenergia alapanyag termelés (tüzelési célú, biogáz, bio-hajtóanyagok) Rekreáció szolgáltatás (erdők, parkok) Természetvédelem (nemzeti parkok) Környezetfenntartás (közhasznú tevékenység) Honvédelem (gyakorlótér) Ipartelepek

Hazai mező- és erdőgazdasági melléktermék és hulladék évi mennyisége Melléktermékek Évenként betakarítható mennyiség, millió t/év Energetikai célra rendelkezésre áll PJ/év Gabonaszalma (bálás) 4-5,5 1,5 14,2 Kukoricaszár 7-10 3,5-5 42,2 Napraforgószál 0,7-0,9 0,3-0,4 3,1 Gyümölcsfanyesedék mennyisége* 0,9-1,1 0,5-0,6 4,9 Erdőgazdasági hulladék 1,1-1,4 0,6-0,7 5,8 Összesen 13,7-18,9 6,4-8,2 70,2

Magyar zöldenergia program forgatókönyvek (2007-2013) Ssz. Megnevezés Termő- terület igény, lekötés (ezer ha) Termelt Zöld energia (etoe) PJ Termelési érték/év (mrd Ft) Munka- helyek (fő) 1. Biogáz 10 200 8,4 24,0 4000 2. Bioalkohol 600 1260 52,8 151,2 25200 3. Biodízel 90 105 4,4 12,6 2106 4. Égetéses hasznosítás: Fa 500 1250 52,4 150,0 25000 5. Évelő szántóföldi 120 396 16,6 47,5 7920 6. Egyéves 50 Összesen: 1370 3411 143 409,4 68226

A szociális zöldenergia program ökonómiai jellemzői Scenárió változat Beruházás Termés (ezer tonna) Termelési érték (milliárd Ft) Termelési költség (milliárd Ft) Adózás előtti jövedelem Állandó foglal-koztatott (fő) Terme-lési érték/ Foglal-koztatott (millió Ft) előtti eredmény/ foglalkoz-tatott Zöldenergia faültetvény 1. változat: 200e ha 200e ha Össz: 140md Ft Se: 70md Ft Tám**: 70md Ft 1600 240 210 30 30.000 8 1 2. változat: 400e ha 400e ha Össz: 280md Ft Se: 140md Ft Tám: 140md Ft 3200 480 420 60 60.000

Komplex Zöldenergia Program elemei Vegyes hasznú kiserőmű Helyi faapríték Helyi szemét Helyi szennyvíziszap INPUT OUTPUT Elektromos energia Hulladékhő Helyi felhasználásra Országos hálózatba MEGA Zöldség Program Zöldség termékek Belföldi értékesítés Export Főként hazai technológia alkalmazása

MEGA Zöldség Program MEGA Zöldség Program Gazdasági és társadalmi hatásai Új munkahelyek létrejötte Helyi adóbevételek növekedése Lakosságmegtartó képesség növekedése A foglalkoztatottság növekedése Versenyképesség növekedése Kiegyensúlyozottabb területi fejlődés Tőkebeáramlás Innovációk alkalmazása Település-fejlesztés Életszínvonal-növekedés Helyi szaktudás felhasználása

Kistérségi/települési energia rendszer – mai helyzet Beszerzési forrás (input) Szállítás Elosztás Fogyasz-tás Energiahor-dozó értékesítés (output) Ellátási kockázat Környezeti kockázat - import kockázat nem kezelhetően nagy - belföldi kockázat kezelhető, közepes - súlyos szennyezés: - kitermelési - szállítási - előállítási - talaj - víz - levegő - túlnnyomó-részt importból - a többi is kistérségen kívülről - jellemzően igen nagy távolságokról - szállítási veszteség nagy - szállítási költség tetemes - túlcentrali-zált - költséges - bonyolult rendszer - drága, de nem takarékos - nem hatékony - növekvő felhasználás - nincs

Kistérségi/települési energia rendszer – jövő II. Beszerzési forrás (input) Szállítás Elosztás Fogyasz tás Energiahor-dozó értékesítés (output) Ellátási kockázat Környezeti kockázat - túlnnyomó-része saját előállítás - kisebb része importól és belföldről - a távolról szállított hányadra jutó szállítási veszteség nagy - a helyben előállított rész szállítási vesztesége elenyésző - a távolról szállított rész szállítási költsége nagy - a helyben előállított rész szállítási költ-sége elenyésző Távolról szállított rész: - túlcentrali-zált - költséges - bonyolult rendszer Helyben előállított rész: - decentrali-zált - alacsony költségek - egyszerű rendszer - drága, takarékos és hatékony - nem növekvő felhasználás - van, de aránya nem jelentős - import kockázat nem kezelhetően nagy - belföldi kockázat kezelhető, közepes - a helyi előállítás kockázata közepes Import súlyos szennyezés: - kitermelési - szállítási - előállítási - talaj - víz - levegő Saját előállítás kismértékű és kezelhető kockázat: - termelési

TELEPÜLÉSI ENERGIATERMELÉS KOMPLEX RENDSZERE VI. Fa Biogáz Mezőgazdasági melléktermék +Helyi vízenergia +Földhő +Hőszivattyú +Napelem +Napkollektor +Szélerőmű Elektromosság Fűtés VHK TF Hűtés VHK = Vegyeshasznú kiserőmű, TF = Települési Fűtőmű

A NEKTÁR legfontosabb tevékenységei Tanácsadás – kisvállalkozói – önkormányzati – műszaki Cégalapítás vállalkozásba kezdeni nem vállalkozni, lebeszélés cél, termék, versenyanalízis jogi forma finanszírozás első üzleti terv Fejlesztés Cégstratégia Cégvezetés Eseti szaktanácsadás Kisvállalkozói információk gyűjtése, feldolgozása, továbbítása a kormánynak Javaslatok a szabályozók változtatására Képzés Továbbképzés Kisvállalkozói szoftver-menedzsment Kutatási kooperációk szervezése Klaszter szervezés Ipari parkok Logisztikai központok Inkubátorházak Tudásközpont Szolgáltatások Térítéses szolgáltatások – cégstratégia – beruházási feasibility study – forrásszerzés (kockázati tőke) – pályázatírás, -készítés, -követés – hitelkérelem készítés - könyvelés Válságkezelés

Liget-rend Liget-erdő Liget-tó Liget-kert Liget-piac Liget-ház Liget-bank Liget-fürdő Liget-ipar Liget-tudás Liget-szorgalom Liget-jövő

„A jövő azé a nemzeté, amelynek élelmiszere, energiája és ivóvize lesz”

Köszönöm a figyelmet!