REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG Az északi határrégió ipari vonzáskörzete a Vajdaságban húzóágak, intenzitásövezetek meghatározása a régióban Kovács Krisztina - Takács Zoltán MRTT V. Vándorgyűlése Miskolc, 2007. október 25-26. REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG Szabadka

A Vajdaság iparának alakulása – rövid helyzetelemzés ’80-as évek végéig folyamatos növekedés 1989-ben maximális termelési terjedelem Ezt követően mély recesszió 2000-2002 lassú, bizonytalan növekedése (1990-es évi termelés 47,4%-a) Az átmeneti időszak iparának jellemzői: erőforrás-intenzívtermelés alacsony technikai-technológiai tartalommal fókuszban a hazai piac szükségletei ipari termelés 1/3-a szerb piacokra került, 1/3-a a JSZSZK tagköztársaságainak piacára, 1/3 kivitel versenyképességi, intézményi és egyéb társadalmi-gazdasági- és politikai problémák (krízishelyzetek, szankció, alacsony gazdasági aktivitás, tőke-és beruházáshiány, szociális problémák, stb.) A terhek alatt „nyűglődő” gazdaság 2002-től stabilitást mutat. Kirajzolódni látszik az ipar versenyképességét szavatoló szerkezet, élen az élelmiszeripar, ital- és dohánytermeléssel. Tina

A Vajdaság iparának alakulása – rövid helyzetelemzés (2) A Vajdaság esetében, a más gazdasági tevékenységekkel összehasonlítva az agrárüzemi komplex számos komparatív előnnyel rendelkezik: megfelelő természeti adottságok (jó minőségű föld, vizek) a mezőgazdaság magas fokú tudományos- és technikai progressziója tradíció kvalifikált munkaerő megfelelően kiépített feldolgozói kapacitások Tina

A Vajdaság jelentősebb iparágainak részvétele a bruttó hazai termékben 1990-ben és 2001-ben Tina

Élelmiszeripar és agrárüzemi komplex Vajdaság esetében a mezőgazdaság és élelmiszeripar közti szoros kapcsolat évtizedes hagyományokra tekint vissza. A legkorábbi ipari létesítmények a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódtak, és kapcsolódnak ma is. A tartomány területén 1,78 millió hektár kitűnő minőségű termőföld van. A föld, mint a térség kimagasló természeti kincsének racionális felhasználásával, megfelelő agrotechnikai eljárásokkal, öntözéssel, helyes fajtaválasztással Vajdaság jelentősen megalapozhatja gazdasági fejlődését a jövőben is, ugyanis mindenfajta haszonnövényt európai szinten termeszthetünk. A megművelhető földterületeken elsősorban gabonafélét termelnek (összterület 57,3%-án) kukorica (34,8%) és búza (18,6%) napraforgó (7,4 %) lucerna (3,3%) és cukorrépa (2,3%) Zoli

Élelmiszeripar és agrárüzemi komplex (2) További komparatív összehasonlítások: A DKMT Eurorégió térségei között jóval kimagaslik Vajdaság a vörös here széna, lucerna és repcemag hektáronkénti termésátlagával. A napraforgómag, cukorrépa termésátlaga szintén „versenyképesnek” mondható. A burgonya termesztése nem csak a DKMT Eurorégió átlagától marad el, hanem a romániai és magyarországi szomszédok termelésétől is. A gyümölcstermesztésben jelentősek az országon belüli minőségbeli eltérések (Közép-Szerbiát és Vajdaságot összehasonlítva). Magasabb hozamok: alma 40%, kajszibarack 27%, őszibarack 26% és birs 20%-a az országos termesztésnek. Az állattenyésztés: minden mezőgazdasággal foglalkozó család rendelkezik jelentősebb jószágállománnyal (szarvasmarha-, és sertéstenyésztés jellemző). Vajdaság elmarad a szarvasmarha és sertés állományát illetően a DKMT magyarországi régióitól. Viszont a romániai állattenyésztés-sertéstenyésztésnél jelentős fejlettség tapasztalható.

Vajdaság AT Regionális Fejlesztési Terve alapján a mezőgazdaság SWOT elemzése (2003) Erősségek - Előnyök Gyengeségek - Jó természeti feltételek - Apró birtokok és a falusi gazdaságok gyenge szervezettsége - Tradíció, hagyományok - Társadalmi tulajdon és nagyszámú mezőgazdasági foglalkoztatott - Fejlett élelmiszeripar - A termelés hatékonyságából fakadó hiányosságok - Szakképzett és olcsó munkaerő - Extenzív termelés - Fejlett kutatás-fejlesztési gyakorlat - Gyenge technikai felszereltség és elöregedett termelési eszközök Lehetőségek Veszélyek - Korlátok - A termelés intenzitásának növelése, hozamnövekedések a szerkezetváltás következményeként - Külföldi piacok – védőintézkedések, hazai piac – alacsony fizetőképes kereslet - A termelés hatékonyságának növelése társulások, földműves-szerveződések által - Forgóeszköz- és egyéb beruházásokhoz szükséges tőke - Mikroregionális szerveződés a szőlő- és gyümölcstermesztésben - Állami mezőgazdasági (fejlesztési) szolgálat létezésének hiánya - Az össztermelés, kivitel növelése a magánosítás által, és külföldi partnerekkel történő kapcsolatteremtés - Nem megfelelő oktatás, képzés, ismeretek a farm menedzsment területén - Elégtelen állami szubvenció, pénzügyi juttatás a mezőgazdaság fejlesztésére - Törvényes rendelkezések hiánya

Az északi határrégió ipari vonzáskörzete Az élelmiszeripar feldolgozó-képessége a legjelentősebb: 50 malom, tésztagyár, mészárszék, tejüzem, gyümölcs – és zöldségfeldolgozó gyár, valamint több cukorgyár, olajfeldolgozó és édességet előállító vállalat működik. А szerbiai terület- és gazdaságfejlesztési koncepció elismeri Vajdaság (Újvidék – Szabadka - Becskerek háromszög) iparfejlesztési potenciáljait – azonban e Régiót iparfejlesztési szempontból nem tekinti kiemelt területnek. A számadatok viszont arról tanúskodnak, hogy a határrégió agrárüzemi- és élelmiszeripari húzóágat képez. Leellenőrizni vállalatokat!

A határzóna részaránya Vajdaság élelmiszer-feldolgozói kapacitásaiban Zoli

A kis- és középvállalkozások jelentősége Vajdaság iparában Vajdaság gazdaságának legjelentősebb szereplői a kis-és középvállalkozások Kis-és középvállalkozások (2002-ben): a vállalkozói kör 98,8%-át képezték, az aktív lakosság 56,3%-át foglalkoztatták, az összjövedelem 40,1%-át termelték meg. A határrégióban hiányzik az erős nagyvállalati kör, a multinacionális, transznacionális cégek vállalatai – amelyek megadhatnák a hiányzó tőkeinjekciót. Az európai régiók tapasztalatai bizonyítják, hogy a piramis alakú, teljes vállalati struktúra a nagyobb gazdasági teljesítmény feltétele. Vajdaság határövezeti vállalkozói szektora e tekintetben rendelkezik a megfelelő fejlődési potenciállal. tina

Fejlesztési irányvonalak, prioritások meghatározása A versenyképes termelés alapja: a határrégiót élelmiszeripari és agrárüzemi intenzitásövezetként, húzóágazatként elismerő stratégia megfogalmazása Objektív helyzet jellemzés: globális feltételek között jelentősen csökken a mezőgazdasági termelés terjedelme fontos szerkezetbeli változások mennek végbe kiéleződik a versenyhelyzet a hazai termelés állandó exportkorlátozásokba ütközik (EU mezőgazdasági támogatási rendszere, szabványok, minőségi korlátok, kiviteli kvóták) Eredményes fejlesztési alternatíva a Régió mezőgazdasága számára: a tömegtermelés helyett a munkaigényes kultúrák termesztése és a piacképes végtermékek előállítása tina

Fejlesztési irányvonalak, prioritások meghatározása (2) Ehhez azonban a következő stratégiai célok – feladatok konzisztens lekísérése, menedzselése szükséges: A magánosítás , vagyon-visszaszármaztatás problémáinak mielőbbi rendezése, Vidék- és agrárfejlesztési program kialakítása, Tudatos, a meglévő körülményeknek megfelelő termelési és gazdálkodási feltételek megteremtése, A környezetgazdálkodás, élelmiszerbiztonságot javító fejlesztések kezdeményezése Olyan fejlesztési modell kialakítása, amely képes a fenntartható fejlődés határai között mozogni, erőforrásainkat, előnyeinket, erősségeinket ezen koncepció által érvényesíteni, Integrációs folyamatok generálása (kis-és felaprózott birtokok, értékesítés és közös piaci fellépés) Mechanizáció és korszerű technológiák bevezetése (szintén integrált érdekérvényesítés által), A horizontálisan integrált mezőgazdaságra egy vertikálisan ráépülő élelmiszeripar Határokon átnyúló kapcsolati tőke és szubregionális együttműködések megalapozása Tudás – edukáció – ismeretek, tapasztalatok gyűjtése, A termelőket ösztönző, megfelelő támogatási rendszer kiépítése, források biztosítása az önálló, önellátó, piacra termelő, ill. minden gazdálkodó egység számára, KKV élelmiszeripari tevékenységeik támogatása az állam részéről, A fejlődést meghatározó lokális és regionális infrastruktúra-rendszerek fejlesztése, karbantartása, Logisztikai tevékenység - szervezés, termékraktározás, szállítás, forgalmazás, Az élelmiszeripari termékek marketingtevékenységének koordinálása, és tudatos építése (piackutatás, igényfelmérés, promóció, stb.)

Konklúziók Az új gazdasági szerkezetben a versenyképesség kérdését kell minden szereplőnek tudni megválaszolni. Új, a társadalmi tulajdonban lévő, hatalmas agrárüzemi kombinátos gazdálkodási koncepciónak hátat fordító, a magánosítás és a KKV, mikro-vállalkozások fejlesztésén alapuló stratégia kap szerepet. A régió elsődleges húzóágát - fejlesztési potenciálját képezi az északi határrégió agrárüzemi és élelmiszeripari kapacitása, a megfelelő természetgazdasági tényezőknek köszönhetően, valamint társadalmi jelentősségéből fakadóan is. A régió elhelyezkedése, geo-stratégiai pozíciója, kiváló infrastrukturális és logisztikai adottságai mellett, az olcsó, ugyanakkor képzett és elkötelezett, többnyelvű, az európai gazdasági környezetben otthonosan mozgó, dinamikus és rugalmas munkaerő – mind hozzájárulnak a térség iparának fölzárkózásához, a konkurenciával, globalizációval szemben vívott harc sikeres kimeneteléhez. Tina