Művelődéstörténet 1. A huszadik század kulturális központjai: Párizs, Weimar, New York, Hollywood

Párizs Bécstől hódítja el az Európa kulturális fővárosa címet Előzmények: Eiffel-torony, világkiállítás (1889) Párizs átépítése, világvárossá fejlődése Középkori utcák lerombolása, sugárutak kiépítése Földalatti, omnibusz és villamos

Párizs mítosza Baudelaire Impresszionisták Fin de siècle (Art Noveau) A flâneur—”Olyan személy, aki azért sétál a városban, hogy megtapasztalja azt.” A dandy – olyan ember, aki külső megjelenésére sokat ad, kifinomult nyelven beszél, és vannak szabadidős szokásai, amit hanyag eleganciával művel és az ént helyezi érdeklődése középpontjába. Zola Impresszionisták Fin de siècle (Art Noveau) Belle Époque (1890-1914)

Párizsi művészeti élet A párizsi iskola (École de Paris) - Párizsban élő külföldi művészek, akik nem csatlakoztak egyik izmushoz sem Picasso, Modigliani, Chagall, Dali, Mondrian, Brâncuși

Montmartre Les Nabis csoport itt alakult. Vincent van Gogh, Henri Matisse, Pierre-Auguste Renoir, Edgar Degas, Henri de Toulouse-Lautrec Moulin de la Galette század végi szórakozóhely a Montmartre-on. Elsősorban munkások jártak ide vasárnaponként szórakozni. Le Bateau-Lavoir - Pablo Picasso, Amedeo Modigliani és más szegény sorsú művészek kommuna-szerű együttélése, majd művészeti társasága volt, 1904–1909 között. Más művészeti ágak is jelen voltak: zeneszerzők (Satie, aki zongorista volt a Le Chat Noir-ban), írók (Apollinaire, Cocteau), színészek és műkereskedők is.

Montparnasse les Années Folles (az őrült évek) 1910-től a második világháború kezdetéig, művészgenerációkat nevelt ki Picasso, Apollinaire, Chagall, James Joyce, Hemingway, Modigliani, Ezra Pound, Max Ernst, Marcel Duchamp, Henri Rousseau, Giacometti, André Breton, Dalí, Beckett, Cioran. kávéházak: Le Dôme, La Closerie des Lilas, La Rotonde, Le Select, and La Coupole

A párizsi művész jellemzése Szegény külföldi Romantikusan önsorsrontó életmód De az élvezetekre is nyitott Polgárpukkasztó Közösségi lény Vad és zseniális Elkötelezett, a modernitás híve

Weimar első nagy korszaka Goethe és Schiller barátságának színhelye, 1800 körül weimari klasszika: művészettörténeti szakkifejezés, antik harmónia, összművészeti igény ÍBár Goethe udvari szolgálatban volt, a művészi önérzet megnyilvánulása

A weimari alkotmány A Német Birodalom Alkotmánya (németül Die Verfassung des Deutschen Reichs), 1919 és 1933 között ennek alapján működött a Weimari Köztársaság.sőt az alkotmány technikailag a Harmadik Birodalom bukásáig, 1945-ig érvényben maradt.

Berlin aranykora Berlin, a weimari köztársaság fővárosa A húszas évek Berlin igazi aranykora, amikor az irodalom, a zene és a képzőművészet igazi európai nagyhatalma, a progresszió kulcsfontosságú helyszíne volt.

Márai Berlinről Volt valami lebegő és dandis ebben a berlini esztendőben; a „Spleen de Berlin” ideje volt ez. Könnyen és önfeledten éltünk a nagy városban, mely sistergett ebben az időben a mesterséges élettől. A város rútságában és építészeti sivárságában is rokonszenves volt… Bódult félálomban telt el a trél, a katasztrófa felett lebegtünk, s nem éreztünk bűntudatot. Berlin, a létségbeesett és megtébolyodott Berlin, megszépült e kegyetlen télen. Az éjszakai bálok villanyfűzérei szikráztak… Mindenki „mulatott”, mint vesztét érezné Egy polgár vallomásai

A Bauhaus Szó szerint az építés háza, építészeti iskola 1919-33 között működött. Gropius vezetésével Weimarban alakult. Kézműves és összeművészeti irányultság Weimar: 1919-1925, kézművesség Dessau: 1925-1932, formatervezés Berlin: 1932-1933, építészeti iskola Igazgatói Walter Gropius: 1919-1928, Hannes Meyer: 1928-1930 Ludwig Mies van der Rohe:1930-1933

A Bauhaus művészeti felfogása Baloldali elkötelezettség, szovjet művészet hatása De Gropius apolitikus Van der Rohe 1931-ben is: „A Bauhausnak a modern kultúra megteremtésére tett erőfeszítései ellenére sem kell átpolitizált korunkban elköteleződnie valamely párt iránt”. Egyik ihletője William Morris- arts and crafts mozgalom – kézműves technikák felélesztése Nemzetközi stílus – díszítés hiánya – funkció és dizájn összefüggése

Bauhaus tanárok Kandinszkij - falfestészet Paul Klee – könyvkötészet Moholy-Nagy László - fémműhely Breuer Marcell – asztalosműhely Politikai támadások az iskola ellen, főleg a nácik részéről Berlinben is kommunista-gyanú velük szemben, a Gestapo lefoglalja az intézményt

New York A háború után a művészeti élet súlypontja Amerikába helyeződik át Okok Emigráns művészek, művészetpártolók, művészetteoretikusok Amerika gazdasági fellendülése, prosperáló művészeti szcéna Új művészgeneráció bukkan fel Amerikában

Előzmények: MoMA Museum of Modern Art – 1928-ban alapították – leginkább a Rockefeller családnak köszönheti létrejöttét Mára a világ jelentősebb modern képgyűjteménynének tartják 1935 – Van Gogh kiállítás 1939-40 – Picasso retrospektív kiállítás – a modern mávészuet legnagyobb alakjaként mutatja fel

Van der Rohe emigrál 1937-ben hagyta el szülőhazáját mert nem voltak megrendelései először Wyoming-ben dolgozik, Aztán az újonnan alapított IllinoisInstitute of Technology, Chicago építészeti tanszékét vezeti. (Második Chicagói Iskola) Új technológia a felhőkarcolók építésében

Absztrakt expresszionizmus II. világháború utáni amerikai művészeti mozgalom - New York Vanguard Először nem Európából indul el (bár létezik német expresszionizmus korábbról is) Világhírűvé válik, és New York City veszi át a művészeti élet centrumának szerepét Párizstól Ehhez a művészeti intézményrendszer kifejlődése is szükséges volt (műkritika, művészetelmélet, galériák, múzeumok, kiállítóhelyek)

Absztrakt expresszionisták Pollock energikus „akció festményei”, Willem de Kooning – vad és groteszk Nők sorozata - figuratív Mark Rothko mező festményei – szín téglalapjaikkal Eltérő profilok és művészi hitvallások

Jackson Pollock (1912-1956) Mindmáig egyik legnagyobb hatású amerikai festő Nyugtalan személyiség, alkoholizmus 1945-ben feleségül vette Lee Krasner-t, aki maga is művésznő volt. S aki nagy hatással volt rá és recepciójára is. 44 éves korában alkoholos állapotban vezetett, és egy autóbalesetben elhunyt. Automatikus, ihletett festésmód – de nagyon is eltervezett, hisz nagyméretű képekről van szó 1956-ban, halála évében retrospektív emlékkiállítást rendeznek a MoaMA falain belül, s ugyanott 1967-ben egy reprezentatív gyűjteményt mutattak be tőle. 1998-ban és 1999-ben, munkásságát összefoglaló széles, retrospektív kiállítások a MoMÁ-ban és a Tate-ben is. (5]

Promóció New York és a világ sem ismerte még őket a 40-es években, A leendő nagy sztárok mindegyike szert tett patrónus kritikusra: Clement Greenberg Jackson Pollock és a színmező-festők (Clyfford Still, Mark Rothko, Barnett Newman, Adolph Gottlieb és Hans Hofmann) propagátora Harold Rosenberg felkarolta Willem de Kooninget Thomas B. Hess, managing editor, ARTnews, szintén Willem de Kooning híve. Az új kritikus módszere: felemelni a támogatottat, minden más festőt követőnek kiáltva ki, és figyelmen kívül hagyták mindazokat, akik promóciós céljaikba nem fértek bele. Áru, piac, kereskedelem, reklám

Hollywood A filmipar képviseli a populáris kultúra vagy szórakoztató ipar egyik legjelentősebb szegmensét A film tömegeknek szól, ipari méretekben készül, tömegtermék Hollywood, Los Angeles (New York ellentéte és párja) – adózási okokból költöztek a nyugati partra – a 20-as évektől mozgószalagon állítja elő a filmeket A cél – a közönségsiker révén – bevétel maximalizálása

Összművészet? Filmesek mellett – televíziós sorozatok gyártása Könnyűzenei stúdiók Hamarosan megteremti a maga kultuszát és kultuszfiguráit, legendáját és legendás hőseit Walt Disney és a Mickey Mouse Western Hírességek utcája Összművészet?

Filmtörténeti korszakok (Susan Sontag szerint) Kezdetek - némafilm: magas művészet 1930-as évektől – 1955-ig – színes és hangos film – kommersz 1955-től hetvenes évekig – európai művészfilmek hullámai – olasz neorealizmus, francia újhullám, cseh újhullám, stb. 1970-es évektől – ismét Hollywood uralkodik 1980-as évektől – amerikai filmek globális uralma 1990-es évek – a mozi halott