Magyarok az informatika történetében Készítette: Zsebőné Nagy Szilvia Informatikatanár MA

Korszakok 0. korszak / - 1955/ 1. Korszak /1955-1970/

Hőskor Jedlik Ányos Juhász István Kempelen Farkas Nemes Tihamér Puskás Tivadar Juhász István NEUMANN JÁNOS

Kempelen Farkas Pozsonyban született, polihisztor (1734-1804) Pozsonyban született, polihisztor Rómában tanult jogot és rézmetszést, beszélt németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul. Mérnöki munkái: a schönnbrunni szökőkútrendszer tervének elkészítése, a budai vár vízellátásának megoldása, a pozsonyi hajóhíd megtervezése, gőzgépet tervezett (tárgyalt James Watt-tal), nyomtatógépet tervezett vakoknak.

Legjelentősebb találmánya a beszélőgép volt, amit süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett, mégsem erről híresedett el, hanem a sakkozó gépről. A sakkozó török

Jedlik Ányos (1800-1895) Bencés rendi tanár, Vonzalom a villamosságtan iránt, villásnyeles horgony és dinamó elv elkészítése, ősmotor (mechanikus rajzolószerkezet) megalkotása  Országos Műszaki Múzeum.

Puskás Tivadar - Találmányai: (villamos hajtású fiakker, léghajó) - Feltaláló, vállalkozó - Találmányai: (villamos hajtású fiakker, léghajó) Telefonközpont (1878) Telefon - hírmondó (1893)

Juhász István (1894-1981) A Gamma gyár tulajdonosa és feltalálója, lőelemképző elkészítése mechanikus és elektromechanikus elemekből, több mint 1000 darab készült belőle, a svéd Bofors Művek megvásárolta a licencét, a háború után a Gamma gyárat államosították

Nemes Tihamér (1895-1960) Postamérnök -találmányaiban az emberi cselekvés és gondolkodás megismerését vizsgálta. Modellezte az emberi látást, és színes televíziót készített. Modellezte az emberi gondolkodást és logikai, illetve sakkozó és sakkfeladványt fejtő gépet készített. Modellezte az emberi mozgást is, és lépkedő gépet készített. Logikai gépe

NEUMANN JÁNOS (1903-1957) John Louis von Neumann (Neumann János Lajos) 1903. December 28-án Budapesten szül. rendkívüli nyelvtehetség (ógörögül, latinul és anyanyelvi szinten németül. Angolul). Iskolái: Fasori Evangélikus Főgimnáziumba; 1920-ban az ország legjobb matematikus-diákja kitüntetést kapta.

- Mire leérettségizett már hivatásos matematikusnak számított. - 1921 szeptemberétől a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarára fő tárgyul a matematikát választotta, melléktárgyul a fizikát és a kémiát. Közben a berlini egyetemen is megkezdte tanulmányait. 1924 januárjától Zürichbe ment,a svájci Szövetségi Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányit, itt 1926-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1926 március 13-án Fejér Lipótnál doktorált matematikából summa cum alude minősítéssel a budapesti egyetemen. ösztöndíjasként Göttingenbe ment. 1927-be - Berlini Egyetem történetének legfiatalabb tanáraként habitált. - 1929-től egyidejűleg a Hamburgi Egyetem magántanára lett matematikából.

1930-ban meghívást kapott a Princeton Egyetemre, az USA-ba, vendég professzornak. 1930 és 33 között fél évet Amerikában, fél évet pedig Európában tanított. 1933-tól (Institute for Advenced Study) (IAS) kinevezett matematika professzora lett. Kétszer nősült. Kövesi Mariettával 1930-ban kötött házasságot. egyetlen gyermeke Marina. 1938-ban feleségül vette Dán Klárát 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot 1944-től az EDVAC építésében 1945 után akadémikus lett (MTA) 1955 augusztusában csontrákot állapított meg – 1957. febr. 8.:+.

Tarján Rezső Gábor Dénes 1. Korszak /1950-1970/ Kalmár László Kozma László Tarján Rezső Gábor Dénes

Kozma László (1902-1983) telefonműszerész, majd mérnöki diplomját Brünnben szerezte meg. 1930: az antwerpeni Bell Telephone cég 1938: két automata számológép 1942: deportálták, per (1954:szabadulás) Műszaki Egyetem katedráját és Kossuth-díjat kapott. Szabadulása után

- 1955-ben a BME Vezetékes Híradástechnikai Tanszékén jelfogós számítógép tervezése .1958-ra befejezte ezt a gépet, amely kettes számrendszerben működött, a programot egy nagyméretű röntgenfilmen kézzel lyukasztott lyukkártyára tárolta. A MESZ 1 nevet kapta és 10 évig működött. Ma az Országos Műszaki Múzeum raktárában van elhelyezve.

Kalmár László (1905-1976) Budapesti Pázmány Péter Tud.egy. Mat-fiz. Diploma - VATEA elektroncső gyárban üzemi fizikus Szegedre hívták tanársegédnek. 1930: adjunktus a Bolyai Intézetben 1947-től egyetemi tanárrá Az MTA 1949-ben levelező, 1961-ben rendes tagjai közé választotta. 1956-ban érdeklődése a számítástechnika és kibernetika Szegedi Tudományegyetemen megindult a Progrmozó Matematikus képzés és 1963-ban megalakult a Kibernetikai Laboratórium

A Laboratórium 1958-ban bemutatta az általauk készített LOGIKAI GÉPET. 1958-ra fejezték be az eddigi egyetlen műallatnak, egy állat-formájú feltételes reflex modellnek, a szegedi katicabogárnak az építését. 1971-ben a Bolyai Intézeten belül egy új tanszék jött létre: a Számítástudományi

Tarján Rezső (1908-1978) KKCS szakértője B 1 M 3 NJSZT alaptója és első elnöke.

Gábor Dénes (1900-1979) Holográfia Hitelesítés és a hibatűrő információ tárolás Hírközlés elméleti eredmények Televízió fejlesztése

Kemény János Gróf András Simonyi Károly 2. Korszak /1965-1980/ Kemény János Gróf András Simonyi Károly

Kemény János (1926-1992) Amerikában élt Dartmouth-i egyetem Időosztásos rendszer BASIC programozási nyelv

Gróf András (1936- ) Vegyészmérnök 1968: Intel alapító tagja (1936- ) Vegyészmérnök 1968: Intel alapító tagja 1979-ről elnöke 1987-től vezérigazgatója Nyugalmazott tanácsadó most.

Simonyi Károly -(1948- ) Szoftverfejlesztő 1966: Dánia -(1948- ) Szoftverfejlesztő 1966: Dánia 1968: USA: Berkley 1981-től Microsoftnál Word, Excel, Multiplan fejlesztés 2002-től saját cég: ISC 2-szer járt a Nemzetközi Űrállomáson.

Vállalatok, Intézetek, Kutatócsoportok Irodagép kísérleti Vállalat 1949-1954 Villenki Központi Fizikai Kutatóintézet MTA Műszerügyi Intézet 1955 EMG MTA KKCS 1956 MOM JATE Kibernetikai Laboratórium VIDEOTON ‘68 EDLA ‘59 SZKI ‘69 Vilati BRG ‘74

Köszönöm a figyelmet!