„Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban” Száray Miklós: Történelem III. (3. lecke)

A francia társadalom rétegei 1. A kiváltságosok: Az egyházi rend (az „első rend”) Felsőpapság (püspökök, érsekek, egyéb egyházi címek birtokosai) Alsópapság (lelkipásztorkodó papság, plébánosok) A nemesség (a „második rend”): A „kard nemessége” Az arisztokrácia (főnemesség, udvari nemesség) Közép- és kisnemesek (vidéki birtokosok. Nem válnak vállalkozókká – „a nemesség kötelez”.) A „taláros nemesség” =közhivatallal járó nemesi cím. Nem örökíthető (de a hivatallal együtt megvásárolható.) A francia társadalom rétegei 1.

A francia társadalom rétegei 2. A polgárság: a „harmadik rend” Nagypolgárság: bankok, manufaktúrák (luxusipar, vasipar) Közép- és kispolgárság (vállalkozások, kisipari műhelyek) Gazdaságilag erősödik (növekvő vagyon, növekvő gazdasági befolyás – pl. az állam hitelezői.) Bérmunkások alkalmazása. Polgári kézen lévő földbirtokok (grafikon, 19. o.) Parasztság: A földterület kb. 30%-a a kezükön Feudális eredetű szolgáltatásokkal tartoznak (pl. útjavítás) Számos adó terheli őket Városok szegény lakossága: Vagyontalanok, bérmunkából élnek Kiszolgáltatott helyzet, létbizonytalanság A francia társadalom rétegei 2.

A forradalomhoz vezető okok 1. Az államcsőd Tartós deficit (kiadás>bevétel), ami egyre nehezebben finanszírozható államkölcsönből az amerikai függetlenségi háborúban való részvétel terhei Pazarló udvar Kegydíjak (személyre szóló rendszeres állami juttatás) Államadósság kamatterhei (tk. 20. o. grafikon) Calonne reformtervei: földbirtok-alapú, mindenkire kiterjedő adó – megbukik a kiváltságosok ellenállásán. A forradalomhoz vezető okok 1.

A forradalomhoz vezető okok 2. A nemesség „forradalma” XVI. Lajos erélytelen, gyenge uralkodó 1787: az Előkelők Gyűlése – az első rés az abszolutizmus bástyáján a parlamentek követelése: a rendek nagyobb részt kérnek a hatalomból (forrás: tk. 21. o.) Az Általános Rendi Gyűlés összehívása: 1789. május (5.): összeül A harmadik rend követelései: a másik két rend képviselőivel együttes ülésezés, fejenkénti szavazás A harmadik rend „forradalma”: Június 17: a rendi gyűlés alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul (jún. 20: labdaházi eskü) A forradalomhoz vezető okok 2.

A forradalom kitörése – Párizs Forradalmi hangulat Rossz termések miatt a kenyér ára soha nem látott magasságban Hírek a versailles-i patthelyzetről Katonai csapatösszevonás a Mars-mezőn – a katonaság is szimpatizál a forradalmárokkal Radikális forradalmi propaganda (kiadványok, röplapok, lázító népszónokok stb.) 1789. július 14: a Bastille elfoglalása A tömeg fegyvert keresve megy oda Az erődöt néhány veterán katona őrzi Fegyveres harc lényegében nincs Utólag nyer szimbolikus jelentést „a zsarnokság bástyájának lerombolása”. Az elfoglalás után egy építési vállalkozó bontatja el – már hamarabb tervezték a lebontását… Új – forradalmi – városi tanács alakul, új polgármestert választanak A király ellátogat a párizsi városházára, találkozik a polgármesterrel, feltűzi az új, háromszínű kokárdát. A forradalom kitörése – Párizs