Van ami távhő Dániában 2011. november 21 Van ami távhő Dániában 2011. november 21. Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 1116 Budapest Barázda utca 20-30. Tel.: 06-1-700-5700 E-mail: mataszsz@mataszsz.hu • www.mataszsz.hu

Dán távhő szektor ma

Fő adatok Dánia 5,5 millió lakos 2,5 millió háztartás 34 TWh/év villamos energia fogyasztás 210 PJ/év hőpiac Távhő Több mint 400 távhőszolgáltató, 1,4 millió háztartás 40 nagy közmű szolgáltató, hőmennyiség felét adják 360 szövetkezet Magántulajdonú elenyésző 3 távhő szállító társaság 108 PJ hőmennyiség, a teljes hőpiac fele

Energia stratégia és a távhő Energia stratégia célok 2020-ra 20 % CO2 kibocsátás csökkentés 2005-ös szinthez képest Évente 1,5 %-al kell csökkenteni a végső energia felhasználást 2020-ra 30 % megújuló a végső energia felhasználásban Szélenergia jelenleg 25 %-át adja a villamos energia termelésnek, 2025-re 50 % a cél A távhő evolúciója 70-es évektől a „hulladékhő” kerül a fókuszba 80-as évektől fosszilis bázison csak kapcsolt erőmű épülhet 90-es években helyi kapcsolt termelés földgáz és biomassza alapon Azóta egyre növekvő megújuló hányad a távhő szektorban Cél: 2050-re 0 CO2 kibocsátás a szektorban 4

Szabályozás és távhő szövetség A távhő természetes monopólium Távhő szolgáltatásra kijelölt területek (nincs alternatív hálózat), „nem csatlakozás” feltétele, hogy bizonyíthatóan olcsóbban oldja meg a hőellátást más módon Költség alapú ármegállapítás, 0 profit A kapcsolt erőművek hőtermelésre allokált tüzelőanyag mennyisége 150-300 %-os „hatásfoknak” felel meg (1 GJ hőre 0,33-0,7 GJ tüzelőanyag felhasználás jut) Az ármegállapítást minden szolgáltató maga végzi központi alapelvek szerint, központi hatóság ellenőrzése mellett A fogyasztók hőfelhasználását évi 1,8 %-al kell csökkenteni (kialakulóban van a „megtakarítás” piac a CO2 –hoz hasonlóan) Dán távhő szövetség Hazai és nemzetközi lobbi Ajánlások „Know-how” csoportok, tudásbázis a tagoknak Kommunikáció Szolgáltatás a tagok számára (pl. tanácsadás, árképzés audit) „Távhő ház” üzemeltetése (képzések, bemutatók) 27 fő alkalmazott 5

Távhő (ár)verseny helyzete Átlag ház (130 m2, 75 GJ/év) éves fűtési költsége távhővel tipikusan bruttó 12-20 ezer DK = 480-800 ezer HUF, helyi adottságoktól függ, lehet ennél magasabb is  ~6400-10600 Ft/GJ Földgázzal 20-25 ezer DK, gázolajjal 30 ezer DK az éves költség A távhő fogyasztók 4 %-a fizet többet mint a legolcsóbb egyéb alternatív fűtés Tipikusan 20 % a fix költségek és 80 % a változó költségek aránya Az árképzésnél minden szolgáltató tetszőlegesen határozza meg a fix/változó díj arányt, de mivel kötelező a fogyasztás csökkentésre ösztönzés többnyire jelentős a változó hányad A szolgáltató a „0 profit” elvnek megfelelően a gyakorlatban az előző év +/- eredményét figyelembe veszi az adott évre vonatkozó árkialakítás során jobb lehűtésre ösztönöz 6

Távhő forrás szerkezete Nagy kapcsolt erőmű Kis kapcsolt erőmű Kazán Hulladékhő (pl. ipari), kapcsolt Hulladékhő (pl. ipari), kazán 7

Távhő tüzelőanyag szerkezete Nagy kapcsolt erőmű Kis kapcsolt erőmű Hulladékhő (pl. ipari), kazán Megújuló és hulladék Szén Földgáz Olaj 8

Fűtés széllel, a távhő alkalmas villamos rendszerszabályozásra is Január – villamos fűtés nélkül 900 MW hőszivattyúval További 2x750 MW direkt villamos fűtéssel Helyi kapcsolt erőmű Villamos fűtés Hőtároló kisütés Hőszivattyú Kazán Hőtároló töltés A szélerőművek túltermelése esetén alacsony áron történő értékesítés helyett a távhő rendszert lehet fűteni hőszivattyúval, vagy direkt elektromos fűtéssel. Hőtároló szükséges, de a legtöbb helyen már kiépült. A távhő új termékkel léphet a villamos piacra. 9

Hőellátás tervezés Távhőre kijelölt terület Földgázra kijelölt terület 10

Nemzetközi összehasonlítás

Kapcsolt termelés aránya Teljes villamos energia termelés %-ában Dánia Magyaro. 12

Távhő piaci részesedés a lakossági szektorban Dánia Magyaro. 13

Jövőkép

Igények alakulása Közép távon csökkenő fajlagos és abszolút hőigény. 80 200 180 70 160 60 140 50 120 Nettó hőigény TWh 40 Éves fajlagos hőigény kWh/m2 100 80 30 60 20 40 Új épületek Meglévő épületek Fajlagos, átlag 10 20 1980 1985 1990 1995 2000 2006 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2050 Source: Heat Plan Denmark, Danish District Heating Association, Aalborg University & Ramboll 2008 Közép távon csökkenő fajlagos és abszolút hőigény. 15

Hőforrás szerkezet 70 60 50 40 Nettó hőigény TWh 30 Biomassza 20 Napkollektor (egyedi) Hőszivattyú (egyedi) Villamos direkt fűtés 10 Központi fűtés/földgáz Központi fűtés/olaj Távhő 1980 1985 1990 1995 2000 2006 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2050 2050-re eltűnik a földgáz és olaj alapú központi fűtés akárcsak a közvetlen villamos fűtés. 16

Távhő igény és piaci részesedés 50 100% 45 Hálózat hővesztesége Nettó hőszállítás 90% 40 Távhő arány 80% 35 70% 30 60% Távhő hőszállítás, TWh Távhő piaci részesedés 25 50% 20 40% 15 30% 10 20% 5 10% 0% 1980 1985 1990 1995 2000 2006 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2050 Source: Heat Plan Denmark, Danish District Heating Association, Aalborg University & Ramboll 2008 Távhő piaci részesedése 2050-re a mai 50%-ról 70% fölé nő. A hálózati hőveszteség nem csökken. (kiterjedt rendszerek) 17

Távhő hőforrás struktúra Kazán, biomassza 50 Kazán, fosszilis Hőszivattyú, villamos kazán Szolár 45 Biomassza kapcsolt és geothermia Biogáz kapcsolt Decentralizált kapcsolt (ellennyom.) Centralizál gáz kapcs. (ellennyom.) Nagy erőmű hőhasznosítás 40 Szemétégető kapcsolt Ipari hulladékhő 35 30 Távhő hőszállítás, TWh 25 20 15 10 5 1980 1985 1990 1995 2000 2006 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2050 Source: Heat Plan Denmark, Danish District Heating Association, Aalborg University & Ramboll 2008 Földgáz alapú kapcsolt és fosszilis alapú kazános hőtermelés 2050-re eltűnik 18

Hőellátás CO2 kibocsátása 30 80 70 25 Hőszivattyú, egyéb Villamos kazán Távhő Központi fűtés, földgáz 60 Központi fűtés, olaj CO2 emissziós tényező épületekre 20 CO2 emissziós tényező a kvótán kívül 50 CO2 kibocsátási tényező, kg/m2 lakásterület Teljes CO2 kibocsátás, millió t 15 40 30 10 20 5 10 1980 1985 1990 1995 2000 2006 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2050 Source: Heat Plan Denmark, Danish District Heating Association, Aalborg University & Ramboll 2008 A távhő 2050-re CO2 semleges lesz 19

Odense

Öt települést, kertes házak, kiterjedt rendszer Max. hőigény: 780 MW Fogyasztók : 80 000 Csatlakozások száma: 60 000 Éves hőforgalom: 7.5 PJ Hőfok: 75-95 °C Max. nyomás szállítás: 25 bar elosztás: 6 bar Csővezeték hosszúsága szállítás: 50 km nyomvonal elosztás: 1900 km nyomvonal Csúcs fűtőművek száma: 22 kazánok száma: 56 kapacitás: 740 MW Lefedettség: távfűtés: 98 % földgáz és egyéb: 2 %

Főként vásárolt hő, alacsony költségek 5150 Ft/GJ nettó ktg. Árbevétel: 39 MrdFt ÉCS: 20 év Létszám: 95 fő Fajlagos személyi jell.: 18,5 MFt/fő/év Eszközérték: 77 MrdFt

csúcs erőmű 2 % CHP hulladék 22% depónia gáz CHP szén 40 % 2 % Hőforrások csúcs erőmű 2 % CHP hulladék 22% depónia gáz CHP szén 40 % 2 % biogáz 2 % gyárak 8% CHP szalma szél és nap 23 % 1 %

Új szalmatüzelésű egység: Hőtermelés Új szalmatüzelésű egység: Beruházás: 100 millió Euró Tüzelőanyag-felhasználás: 200 et/év (=100 et szén) A CO2 kibocsátás 200 et-val alacsonyabb Kapcsolt hő és elektromos áram termelés (CHP): 40% Fynsværket, 330 %-os hatékonyság 358 (401) MW-e, 450 MJ/s tüzelőanyag: szén. létszám: 110 fő tulajdonos: Vattenfall

Hőtermelés Hulladék égetés Hőtároló 284 et hulladék/év (=100 et szén) ODV 11 - 1996 5 MWe 14.5 MJ/s ODV 12 - 1996 5 MWe 14.5 MJ/s ODV 13 - 2000 29 MWe 35 MJ/s Összesen 32 t/h hulladék Összes hőigény 22 %-a CO2: 200 et/év Hőtároló bruttó térfogat: 75 000 m3 – egyik legnagyobb Európában nettó térfogat: 66 000 m3 nettó energia tartalom: 15 TJ (92°C) max. kisütés: 10 000 m3/h (627 MJ/s)

Energiatakarékossági fejlesztések olaj gázolaj földgáz bio-olaj szén szalma hulladék ipari hulladékhő fosszilis üzemanyagok / MWh Energiahordozó-felhasználás/MWh Fosszilis energiahordozó-felhasználás arány

Hőtermelési stratégiai terv 2014-re Hőtermelés jövője Hőtermelési stratégiai terv 2014-re CO2 kibocsátás további csökkentése több bio-fűtőmű napenergia hasznosítása - napkollektorok 6x költséghatékonyabb, mint a fogyasztói egyedi napkollektorok Több ipari hulladékhő-felhasználás Mobil leolvasók Okos telefon alkalmazás Szemetes autókra szerelt adat olvasó REN- O -FYN

Központi felügyeleti rendszer Konfigurering LIC Optimator Printer server Log printer Farve printer Igss32 Operatørstation 1 Operatørstation 3 Operatørstation 4 Operatørstation 5 Operatørstation 6 Operatørstation 7 LIC CAD Modemer Switch M Router Server 2 Digiboard Server 1 AC110 AC55 RCOM+ - AC110/AC55 Fynsværket blok 7 Fynsværket blok 3 Klosterbakken Bærbar OS 8 Bærbar OS 9 Bærbar OS 10 Operatørstation 2 Fynsværket, Rapportkontor Klosterbakken, Lokal net skabe under kontrolrum

Központi felügyeleti rendszer – képernyős megjelenítés

Brædstrup

Szezonális „naptároló”

Koppenhága 18 önkormányzat 4 integrált távhő-szolgáltató rendszer 25 távhő-szolgáltató vállalat 500,000 végfelhasználó 34,500 TJ (9,600 GWh) Az össz. hőigény kb. 20 %-át biztosítja 4 hulladékégető 400 MW 4 kapcsolt (CHP) hőtermelő, 1.800 MW 7 egység gőzturbina gázturbina szén, olaj, gáz, szalma, fa 1 geotermikus, 14 MW számos erőmű és tartalék kazán Hő-előállítás: 27 % - hulladék 2 % - geotermikus 70 % - kapcsolt (CHP) 1 % - erőmű

Felhasznált üzemanyagok megoszlása CHP többlet hőmennyiség 200 % hatékonyság szén kőolaj földgáz fosszilis hulladék (fossz.) hulladék (CO2 semleges) bio-üzemanyagok geotermikus megújuló Károsanyag-kibocsátás csökkenése évente: CO2 - 2,3 % SO2 - 17,2 % NOx - 12,1 %