Pártok és pártrendszerek Magyarországon 1867-1949

I. 1867-1914 Előzmény: 1846-1847 Az első pártok: Konzervatív Párt Ellenzéki Párt 1848-49-es forradalom, az Ellenzéki Párt vezetésével 1861 Az Ellenzéki Pártból kettő lesz: Felirati Párt és Határozati Párt

A Kiegyezés és induló pártjai Parlamentáris alkotmányos monarchia Közös és külön ügyek Az uralkodó fenségjogai A pártok Balközép Jobbközép Szélsőbal Konzervatívok 48-as Párt Deák Párt Függetlenségi Párt Konzervatívok

A pártstruktúra rögzülése 1875-től A kormánypárt 1905-ig: Szabadelvű Párt 1910-től: Nemzeti Munkapárt A fő ellenzéki párt: Függetlenségi és 48- as Párt A Konzervatív Párt és utódpártjai: (Mérsékelt Ellenzék, Egyesült Ellenzék, ÚJ Párt, Nemzeti Párt, Alkotmány Párt)

A választójog a Monarchiában Kétkamarás parlament: Képviselőház Főrendi Ház Cenzusos választójog (csak férfi, egynegyed telek, 3.szobás ház, 105 FT jövedelem, vállalkozó, értelmiségi,stb). Rövid választási kampány Nyílt választójog Korteshadjárat és lefolyása Eredmény: a váltógazdaság lehetetlen

A Dualizmus pártjainak jellemzése PROTOPÁRTOK Klubpártok Hiányzik: tagság, szervezet, pártprogram, ideológia Politikai törésvonal – közjogi kérdés: a kiegyezés elfogadása-elutasítása és a hatalom

Váltógazdaság helyett Obstrukció Az obstrukció formái A Házszabályok

Modern politikai törésvonalak Az ideológiai pártok megjelenése Országos Antiszemita Párt Katolikus Néppárt Polgári Demokrata Párt Országos Polgári Radikális Párt Nemzetiségi pártok

Parlamenten kívüli pártok a századfordulón Magyar Szociáldemokrata Párt 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt Független Szocialista Parasztszövetség Országos Keresztényszocialista Párt A magas cenzus miatt nincs parlamenti képviseletük

A Dualizmus továbbélésének feltétele a modernizálás Nemzetiségi kérdésben: trializmus, vagy föderáció A választójogban: a cenzus csökkentése, a váltógazdaság beindulása

1918-1919 A rendszerváltások éve Kísérlet a polgári demokrácia megteremtésére 1918 októbere A háborús vereség hatása:a kormány lemondása Kettőshatalom: a Nemzeti Tanács megalakulása okt.24-én Pártjai: MSZDP, PRD, Károlyi Párt

A polgári demokrácia rendszere Kormánya: Népkormány. Koalíció: Károlyi Párt, MSZDP, Polgári Radikális Párt Parlamentje: Nagy Nemzeti Tanács (Helyette: Intéző Bizottság) Alkotmánya: 1918 nov.16- Néphatározat (köztársaság, általános választójog, szabadságjogok, földreform)

Pártstruktúra 1918-1919-ben Ellenzéki Pártok: Konzervatív polgári ellenzék: Függetlenségi és 48-as Párt Keresztényszociális Néppárt Országos Földműves Párt Magyar Polgári párt Nemzeti Egyesülés Pártja

Szélsőséges pártok és szervezetek Szélsőbal: Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) Szélsőjobb: Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE), Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME), Székely Nemzeti Tanács, Felvidéki Liga Közös bennük: a diktatúra szükségessége

1919, a Tanácsköztársság 1919 március 21: kommunista hatalomátvétel, egypártrendszer KMP, MSZDP egyesülésével: Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) Parlament: Tanácsok Országos Gyűlése Kormány: Forradalmi Kormányzótanács Közigazgatás: tanácsrendszer Tanácsválasztás, elektori rendszer

A neokonzervatív – Horthy-rendszer (1920-1944) Az induló pártok: Keresztény Nemzeti Egység Pártja (KNEP) Egyesült Kisgazda és Földműves Párt MSZDP Keresztényszocialista Párt 48-as és Függetlenségi Párt Nemzeti Demokrata Párt

A politikai rendszer. Államforma, államfő. A hatalom birtokosai Államforma: király nélküli királyság Államfő a kormányzó Horthy jogkörei: egyszeri vétójog, parlament feloszlatása, miniszterelnök kinevezése, legfőbb hadúr A hatalom birtokosai: a konzervatív nagybirtok, a liberális nagytőke és radikális jobboldali középrétegek

A politikai rendszer Parlamentarizmus, választójog Parlament: 1926-ig : egykamarás 1926-tól: Képviselőház és Főrendiház Választójogi törvények 1919-1920 (Majdnem) Általános, titkos. Nőknek: írni-olvasni tudás. 24 év, fél év egyhelyben lakás, 6 év állampolgárság Index: 74 százalék

Választójog 1922-es módosítás Nyílt- vidéken Életkor: férfi 24, nő 30 4 elemi, 2 év helyben lakás, 10 év állampolgárság Index: 58 százalék

Választójog 1938-as választójog Titkos Városok: lajstromos, vidéken egyéni Életkor: férfi 26 év, nő: 30 6 elemi, 6 év helyben lakás, 10 év állampolgárság Index: 47 százalék

Pártstruktúra 1922-1944 Parlamenti pártok Kormánypártok Egységes Párt (Kisgazdapárt és KNEP) Nemzeti Egység Párt Magyar Élet Pártja Ellenzéki Pártok MSZDP, Független Kisgazdapárt, Keresztényszocialista Párt, Legitimista Párt, Polgári Szabadság Párt, Egyesült Keresztény P.

Pártstruktúra 1922-1944 Parlamenten kívüli pártok Szélsőbal: KMP és Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Szélsőjobb: Nemzeti Akarat Pártja (NAP), Kaszáskeresztes Párt, Nyilaskeresztes Párt. Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Hungarista Mozgalom, stb Hitler- a szélsőjobb bekerülése a parlamentbe

A politikai rendszer sajátossága:a kevertség Konzervativizmus, liberalizmus és diktatórikus vonások Alkotmányos parlamentáris rendszer autoriter vonásokkal Keresztény nemzeti eszmerendszer Nemzeti, konzervatív dominancia,bal- és szélsőjobb ellenességgel, kis antiszemitizmussal

Rendszerváltozások 1944-1945 1944 végétől Magyarország szovjet érdekszféra A sztálini forgatókönyv a kommunista diktatúra fokozatos bevezetéséről

A kettős politikai tagoltság, 1944-1945 I. Geopolitikai értelmezés Nyugat-Magyarország: totális fasizmus, Szálasi és a Nyilaskeresztesek rémuralma Keleten: Többpártrendszer és polgári demokrácia születése Ellenzéki pártok újjáalakulása: MSZDP, MKP, Független Kisgazdapárt, Nemzeti parasztpárt,Polgári Demokrata Párt, Magyar Radikális Párt. Összefogásuk: Ideiglenes Parlament és Ideiglenes Kormány

Kettős politikai tagoltság II. A demokrácia két útja 1. A felülről létrejött rendszer: pártok, parlament, kormány 2. Az alulról kialakított lehetőség: a nemzeti bizottságok rendszere (pártok nélkül)

Kettős politikai tagoltság III. A szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) A SZEB a magyar politikai rendszer (parlament, kormány) felett áll. Oka: Magyarország megszállt ország Korlátozott szuverenitás Korlátozott politikai pluralizmus

Politikai rendszer 1945-1947 1945 novemberi választások Választójog: titkos, általános, közvetlen. Életkor: 20 év, cenzus nincs De kizárva:volt fasiszta vezetők, német nemzetiségűek Parlament: egykamarás: 409 képviselő Pártlistás szavazás

Az 1945-ös választások Az induló pártok: Független Kisgazdapárt (gyűjtőpárt) Magyar Kommunista Párt (moszkovita és hazai vonal) MSZDP Nemzeti Parasztpárt Polgári Demokrata Párt Magyar Radikális Párt Nincs bal- és jobboldali párt!!!

Az 1945-ös választások Eredmények: FKgP: 57 % MKP: 17 % SZDP: 17 NPP: 6,8 % Koalíciós kormány. Min.elnök: Tildy Zoltán 1946 jan. 31: Köztársaság: Elnök: Tildy

A szalámitaktika, 1946-1947 FKgP: az „arányosítás” követelése MKP: a szalámitaktika megindítása Cél: a prominens kisgazdavezető kizáratása – vagy bezáratása Példák: Sulyok Dezső, Kovács Béla és Nagy Ferenc Eredmény: a Kisgazdapárt feldarabolása, utódpártok kialakulása

Az 1947-es választások 10 párt indul Eredmények: A koalíció 60 % (MKP, 22%, FKgP 15 %, SZDP 15 %,NPP 8 % Ellenzék: Demokrata Néppárt (DNP)15%, Magyar Függetlenségi Párt (MFP)13%, Független Magyar Demokrata Párt (FMDP)5%. Még: Keresztény Női Tábor (KNT), PDP, MRP. A „Kékcédulás választás”

A kommunista rendszerhez vezető fordulat éve, 1947-1948 A Tájékoztató Iroda létrejötte a sztálini forgatóköny változása A Pártok megrendülése, a mérsékeltek további kizáratása 1948 június: az SZDP egyesítése az MKP-val. A Magyar Dolgozók Pártja létrejötte. MDP=bolsevik párt, cél a proletárdiktatúra

A kommunista diktatúra „legitimációja” 1949-ben A pártstruktúra: az MDP látszatkoalíciója az FKgP-vel és az NPP-vel Maradék lojális ellenzéki pártok: PDP, MRP, FMDP 1949 febr. Függetlenségi Népfront 1949 május: Népfront – egységlistás- választások: Részvétel 96%, eredmény 96 %.A totális kommunista diktatúra legitimálása