Monarchiatípusok összehasonlítása

Vázlat bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése monarchiák a keresztény Nyugat-Európában a magyar monarchiatípusok

Fogalmak Állam: Államformák: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Államformák: Monarchikus: (császár, király, emír, sah = államfő) tradicionális hatalom, általában örökléssel Köztrársasági: (köztársasági elnök = államfő) rendszeres választások, népképviselet elve

Államtípusok demokratikus autokratikus totális fundamentalista

Uralkodó állam (országok) vezetője tisztségét örökléssel / beházasodással / az országgyűlés általi választással nyeri hatalom alapja a származás dinasztiák alakulnak ki, ezeken belül öröklődik a hatalom

Ma elkülönül a modern államokon belül: parlament: legfőbb törvényhozó szerv + végrehajtó szerv ellenőrzése kormány: tanácsadó szervből lett a legfőbb végrehajtó hatalom bíróság: személyi és szervezeti függetlenség, elkülönült bírói hatalom Államfő: szimbolikus szerep,korlátozott politikai jogok

Régen… nem különült el a törvényhozás, végrehajtás és a bírói hatalom az uralkodó egységesen gyakorolta ezeket a jogokat a történelem folyamán az uralkodói jogok fokozatosan csökkentek Hogyan?

ki részesedik még a hatalomból   jellemző korszak uralkodó hatalma ki részesedik még a hatalomból despotikus ókor korlátlan patrimoniális középkor eleje pápa elismerése+ föld nagysága kiváltságosok: katonai erő rendi 14-15. század rendek joga az adó és katonamegsza- vazás rendek: papság, nemesség, polgárság abszolutista 16-17.század szinte korlátlan polgárság: gazdasági erő alkotmányos 1689-től alkotmány korlátozza a válsztás és választhatóság eleinte kiváltság parlamentáris 20. század valódi politikia befolyás csekély

Ókor despotikus hatalom jellemző az istenkirályság pl. fáraók Egyiptomban Spártában 2 király volt türannosz (Kr.e. 560-527, Athén) egyeduralkodó, de önkényuralom

Császári cím császár: legmagasabb uralkodói hatalom a Római Birdalomban, Ceasar nevéből ered 395: kettéválik a birodalom - Kelet: a bizánci bazileus, mint császár uralkodik 1453-ig - Nyugat: a pápa lesz a legfőbb hatalom - 800-ban Nagy Károly császár lesz - Német-római császári cím 962-1806

A középkori kereszténység - az uralkodó hatalmát Istentől eredezteti - Isten jelölte ki a nép vezetésésre a nép nem kérdőjelezi meg a hatalmát a király jogai: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás a király kötelezettsége: a nép és az ország védelme a király hatalmát a koronázással nyeri el

Koronázás az egyház védelmezője a keresztény államokban az uralkodó az uralkodót akkor ismeri el a többi keresztény állam, ha a pápa is elismeri hatalmát a koronázás fő eleme a felkenés uralkodói jelképek: korona, koronázási palást, kard, jogar, országalma

Patrimoniális királyság - a hatalom egyik alapja a kereszténység a másik a földbirtok a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja földszerzés öröklés + házasság + hódítás

Frank Királyság Klodvig (497) és utódai a Merovingok Kis Pippin és a Karolingok Nagy Károly (800-ban császár lesz) 843. verduni szerződés Kopasz Károly Német Lajos (Francia Királyság) (Német-Római Birodalom) Lothar (Itália, Burgundia)

Francia Királyság Karolingok (843-987) Capetingek (987-1328) Valois -ház (1328-1589) Bourbon -ház (1589-1830) Orleans-i ház (1830-1848) Császárok: I. (Bonaparte) Napóleon(1804-1815) III. Napóleon (1852-1870)

Német-Római Birodalom Karolingok (843-911) I. Ottó 962-ben császár lesz Szász-dinasztia (919-1024) Száli- dinasztia (1024-1137) Hohenstaufok (1138-1254) Interregnum (1254-1273) Vegyesházi uralkodók (1273-1347) Luxemburgi- ház (1347-1467) Habsburg uralkodók (1438-1806)

Anglia - Normandiai- ház (1066-1135) - Anjou- Plantagenet- ház (1154-1399) - Lancester- és York- ház (1399-1485) - Tudor- ház (1485-1603) - Stuart- dinasztia (1603-1694) - III. (Oránia) Vilmos (1689-1702) - Hannover- ház (1714-1901) - Windsor- ház (1901- )

Patrimoniális -> Rendi monarchia belső konfliktusok - államok közötti konfliktusok: a dinasztiák összefonódása hatalmi konfliktusokat eredményez a Plantagenet dinasztiának is vannak földjei Franciaországban ->100 éves háború (1337-1453) államok és egyház közötti konfliktusok: a pápa világi hatalmat akar - az uralkodó nagyobb támogatásra szorul

Rendi monarchia az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

Német-Római Birodalom a császár hatalma gyenge az invesztitúra- harc különösen gyengíti az uralkodó hatalmát klasszkius rendiségről nem beszélhetünk 1356-ban a német aranybulla elfogadásával a birodalom megosztottsága szentesítetté válik 7 választófejedelm beleegyezése kell a császári címhez

Francia Királyság IV. Szép Fülöp (1285-1314) hódításaihoz pénz kell meg akarja adóztatni az egyházat az egyházzal szembeni támaszát a rendi gyűléssel biztosítja 1302-ben hívja össze az első rendi gyűlést egykamarás gyűlés, de ülön tanácskozik a 3 rend

Anglia 1215. június 15. Magna Carta Libertatum 63 követelés betartására tesz ígéretet az uralkodó a Nagy Államtanács beleegyezése kell az adókivetéshez tárgyalás nélkül nem ítélhetnek el szabad embert nemesek szembeszállhatnak a királlyal

Anglia 1265-ben hívják össze az első rendi gyűlést, mert a király nem tatja be a Magna Carta Libertatumot a gyűlésre a városok és grófságok képviselőit is meghívják a Simon de Monfort által vezetett felkelés elbukik, de a király (III. Henrik) rájön, hogy a polgárság támasz lehet a nemességgel és a papsággal szemben kialakul a kétkamarás rendi gyűlés

Rendi monarchia ->Abszolutizmus az uralkodó és a rendek közötti erőviszony megváltozik feudális viszonyok felbomlása felfedezések -> polgárság megerősödése -> adókon kívüli egyéb bevételek az uralkodó a rendek félretolásával irányít

Abszolutizmus az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok Közös: - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) nincs rendi gyűlés zsoldos hadsereg királytól függő hivatalnoki réteg

Abszolutizmus a király általában korlátozza a rendeket: egyházzal + nemesekkel + polgársággal milyen a viszonya az uralkodónak az adott országban?

Német-Római Birodalom V. Károly (1519-1556) tipikus abszolutista uralkodó: zsoldos sereg, hivatalnokok, hatalmas gyarmati bevételek a katolikus egyház az uralkodó támasza: hosszú távon azonban lemarad - 1556-ban a birodalom ketté válik II. Fülöp (spanyol ág) Ferdinánd (osztrák ág)

Francia Királyság vallásháborúk után 1589-től IV. Henrik és a Bourbon- dinasztia 1614-től nem hívnak össze rendi gyűlést 1789-ig tipikus abszolutista uralkodók: XIII. Lajos (1610-1643) XIV. Lajos (1643-1715) - de ált. jellemző a társadalmi életben a nemesség meghatározó szerepe (taláros nemesség)

Anglia tőkés átalakulás korán végbemegy a nemesség is vállalkozik az uralkodó és a rendek érdekei egyeznek: van rendi gyűlés egyetértés -> nem kell zsoldoshadsereg -> nem kell önálló hivatalnoki réteg az egyházzal viszont érdekellentét: VIII. Henrik (1509-1547) 1534. Anglikán egyház -egyetértés megszűnik : Stuart abszolutizmus 1603-tól

Mi vezet az abszolutisztikus hatalom végéhez? felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés változás: Anglia : alkotmányos monarchia Franciaország: forradalom

Angol polgári forradalom Alkotmányos monarchia Stuart abszolutizmus 1603-tól 1629-től nem hívják össze a parlamentet 1642. jan. 10-én kitör a polgárháború 1649. Anglia Köztársaság lesz 1688-ig 1689. Jognyilatkozat

Francia forradalom 1791. polgári liberális alkotmány -> alkotmányos királyság 1792. szept. 20. köztársaság 1804. Napóleon császár lesz: a tradíciók dominálnak, dinasztiát akar létrehozni 1815. restauráció 1852. III. Napóleon császár lesz

Felvilágosult abszolutizmus Habsburg Birodalom, Poroszország, Oroszország a 18. században a centrumon kívül a tőkés fejlődés és polgári átalakulás késik az uralkodók átvesznek néhány praktikus dolgot a felvilágosodásból a reformok felülről jönnek, abszolutisztikus eszközökkel a felvilágosodás eszméinek terjedését igyekeznek meggátolni (cenzúra)

Felvilágosult abszolutizmus Habsburg Birodalom Mária Terézia (1740-1780) II. József (1780-1790) Poroszország II. Frigyes (1740-1786) Oroszország I. Péter (1689-1725) II. Katalin (1762-1796)

Változások a 19-20. században az alkotmányok fejlődése a montesqueieu-i elvek megvalósítása népképviselet a legtöbb királyság demokratikus 25 királyság létezik ma a királyhoz hasonló státusz más kultúrákban: emír, szultán, omán, cár

Parlamentáris monarchia Anglia - az államfő örökli tisztségét közszereplő, a nemzet egységének kifejezője az öröklés biztosítja a folytonosságot és a méltóságot II. Erzsébet 1953. jún. 2. óta uralkodik - államfő - egyházfő - a brit nemzetközösség feje

II. Erzsébet államfői feladatai a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal napi összegzést kap a parlamenti munkáról aláírása kell a törvények életbelépéséhez, de a vétójoggal az uralkodók 1707 óta nem éltek Ő jelöli ki a miniszterelnököt

Magyar Királyság Patrimoniális királyság 1001-től kb. 1222-ig (koronázási rend) Rendi monarchia kb. 1300-tól (rendek: papok, főnemesek, serviensek) speciális helyzet:törökök+ Habsburgok miatt Abszolutizmus 1687-től (a pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról)

Felvilágosult abszolutizmus 1740-1790 Alkotmányos monarchia 1848 április 11. szakítás a rendi szemlélettel: választójog, közteherviselés az első független, parlamentnek felelős kormány választott parlament Neoabszolutizmus 1849-1867 Parlamentáris monarchia 1867-1918

Köztársaság 1918 nov. 16. Tanácsköztársaság 1919. márc. 21. Király nélküli alkotmányos királyság 1920. márc. 1. II. Köztársaság 1946. február 1.

Királyok a házban… Árpád-házi királyok (1000-1301) Vegyesházi uralkodók (1304-1540) Anjou Luxemburgi Jagelló Hunyadi Szapolyai Habsburgok (1526-1918)

Árpád-ház I. (Szent) István 1000-1038 Péter 1038-1041 Aba Sámuel 1041-1044 Péter másodszor 1044-1046 I. András 1046-1060 I. Béla 1060-1063 Salamon 1063-1074 I. Géza 1074-1077 I. (Szent) László 1077-1095 (Könyves) Kálmán 1095-1116 II. István 1116-1131 II. (Vak) Béla 1131-1141 II. Géza 1141-1162 III. István 1162-1172 II. László ellenkirály 1162-1163 IV. István ellenkirály 1163-1165 III. Béla 1172-1196 Imre 1196-1204 III. László (kiskorú) 1204-1205 II. András 1205-1235 IV. Béla 1235-1270 V. István 1270-1272 IV. (Kun) László 1272-1290 III. András 1290-1301

Vegyesházi uralkodók (Cseh) Vencel 1301-1305 (Bajor) Ottó 1305-1307 (Anjou) I. Károly Róbert 1308-1342 (Anjou) I. (Nagy) Lajos 1342-1382 (Anjou) Mária 1382-1385 II. (Kis) Károly 1385-1386 (Anjou) Mária 1386-1395 (1387-től társuralkodó) (Luxemburgi) Zsigmond 1387-1437 (Habsburg) Albert 1438-1439 (Jagelló) I. Ulászló 1440-1444 (Habsburg) V. László 1444-1457 Hunyadi János kormányzó 1446-1453 (Hunyadi) I. Mátyás 1458-1490 (Jagelló) II. Ulászló 1490-1516 (Jagelló) II. Lajos 1516-1526 Szapolyai János 1526-1540

Habsburg-ház I. Ferdinánd 1526-1564 I. Miksa 1564-1576 II. Rudolf 1576-1608 II. Mátyás 1608-1619 II. Ferdinánd 1619-1637 III. Ferdinánd 1637-1657 IV. Ferdinánd 1647-1654 I. Lipót 1657-1705 I. József 1705-1711 III. Károly 1711-1740 Mária Terézia 1740-1780 II. József 1780-1790 II. Lipót 1790-1792 I. Ferenc 1792-1835 V. Ferdinánd 1835-1848 I. Ferenc József 1848-1916 IV. Károly 1916-1918

Készítette: Fekete Zsófi Fizsó Köszönöm a figyelmet! Készítette: Fekete Zsófi Fizsó