Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Európai Unió támogatási alapjai, a as időszak újdonságai.
Advertisements

A LEADER+ Pályáztatási feltételek. Kik pályázhatnak?  A pályázónak meg kell felelni a helyi szintű pályázati felhívásban rögzített jogosultsági kritériumoknak.
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest november 5.
„A megye szerepe a parlagfű elleni mozgalomban” Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által kezdeményezett Megyei Parlagfű-mentesítési.
Norvég Alap Zöld ipari innováció. Célok – Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld.
A hulladékgazdálkodás eredményei és jövőképe Magyarországon
Aktuális pályázati lehetőségek
A papír hulladékként is érték
Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
A Főváros települési szilárd hulladék
Sajó-Bódva regionális hulladékgazdálkodási program
Helyi Érték- Értékhely! KEOP CELODIN Zalai Alapítvány.
TISZATÉR LEADER EGYESÜLET célterületei és eljárásrend 2011.
Egy kis település lehetőségei a környezet- tudatossá válás útján napjainkban Pirtyák Zsolt Lajoskomárom polgármestere.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az Új Széchenyi Terv rekultivációs és hulladékgazdálkodási pályázati lehetőségei a Környezet és Energia Operatív Program.
EU-s források ökoiskolák számára Könczey Réka Budapest, június 5. Magyarországi Ökoiskola Címkiosztó OecoSystem tanácsadó.
A hulladéktörvény hatása a pályázati forrásokból megvalósult hulladékgazdálkodási projektekre április Köztisztasági Egyesülés.
Pályázati lehetőségek FAÖT ülés, Törökbálint Dr. Gordos Tamás programiroda vezető – Pro Régió Ügynökség.
JVSZ EU Bizottság február 09. „A gazdaságfejlesztési pályázatok módosuló feltételrendszere és a gazdasági válság: könnyítések és kockázatok”
Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás ____________________________________________________________________________________________ A.
Zalaegerszeg december 13.
LAKOSSÁGI SZELEKTÍV GYŰJTÉS EREDMÉNYEI ÉS PERSPEKTÍVÁI A KÖZSZOLGÁLTATÓK SZEMÉVEL (előadási anyag) februárSiklóssy Mihály FKF Zrt.
Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése akcióterv Szántó Szilvia Környezetfejlesztési Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A pályáztatási eljárás általános bemutatása, kiemelt projektek Czégér Zsuzsanna főosztályvezető KvVM FI KEOP KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET Székesfehérvár 2007.április.
Egészséges, tiszta települések prioritási tengely Akcióterv
Mi is az igazi cél? Különféle díjak a megelőzés szolgálatában Szilágyi László civil munkacsoport Termékdíjas workshop január 21.
Hol a határ a pr és a valódi felelősségvállalás között?
A szelektív gyűjtés helyzete, eredményei Kommunikációs kihívások
1 A hulladékgazdálkodás szabályozásának eszközrendszere Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.
Felkészülés a II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtására
HKI, OHT, OMP Államigazgatási szervezetrendszer
Huba Bence igazgató Szombathely,
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozás változásai
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szervezése, működtetése az önkormányzatok szempontjából Hosszútávon csak a közszolgáltatásokat nyújtó önkormányzatok.
A közszolgáltatási díj meghatározásának szempontrendszere Dr. Hornyák Margit hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens XX. Nemzetközi Köztisztasági.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
Dr. Kozári József egyetemi docens, igazgató Szent István Egyetem Közép-Magyarországi Regionális Szaktanácsadási Központ V. Országos Tanácsadási Konferencia.
Civil Kezdeményezések Programja
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Humán közszolgáltatások fejlesztése prioritás Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritás Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
Magyar jogszabály évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Forrás:
Környezetvédelmi pályázatok a GOP-ban PÁTOSZ workshop április 21. Kovalszky Dóra, NFÜ GOP IH.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Koordináció az egyes környezetvédelmi projekteknél Kis András Térségfejlesztési és Külügyi Iroda irodavezető-helyettes Szolnok szeptember 26.
A pályáztatási eljárás általános bemutatása, kiemelt projektek Tóbiás Zoltán Osztályvezető KvVM FI 2007.április 26.
Az OHÜ évi tapasztalatairól és az idei feladatairól dr. Wégner Krisztina Főosztályvezető, Koordinációs főosztály január 24. Szombathely.
Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely intézkedései 1. Mikrovállalkozások létrehozásának.
Pályázati lehetőségek és tapasztalatok a Gazdaságfejlesztési operatív programban Gáspár Bence Orosháza, július 31.
Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás.
A kistelepülési könyvtári ellátás reformja
Kellenek-e hulladéklerakók Magyarországon?
Mátrai Balázs vidékfejlesztési szakértő Magyarországi LEADER Központ
Az NKP II. ( ) hulladékgazdálkodási céljainak megvalósulása Markó Csaba Környezetgazdasági Főosztály.
Áttekintés a magyar hulladékgazdálkodásról Dr. Hornyák Margit
EU-s források ökoiskolák számára Takács Eszter Könczey Réka Budapest, június 6. Magyarországi Ökoiskolák VII. Országos Találkozója.
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – szelektív házhoz menő hulladékgyűjtés Budapesten Hadnagy Attila hulladékgazdálkodási szakreferens Főpolgármesteri.
Erőforrás hatékonyság és Körkörös gazdaság tettek és tervek a kormány asztalán V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Változások a hulladékgazdálkodás szabályozásban Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető Tokaj,2011.
Környezeti nevelés uniós forrásokból
Hulladékgazdálkodás – veszélyes hulladékok szállítása
FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS TOP Nyíregyháza, január 08. Dr. Frankó Melinda.
TOP vas megyei aktualitásai
a logger-használat kérdései
Lorem ipsum.
„Országos Foglalkoztatási Közalapítvány INFORMÁCIÓS NAP 2009” Gosztolai Géza OFA- Hálózat Közép-dunántúli Regionális Iroda Székesfehérvár, 2009.
EU-s források ökoiskolák számára
Előadás másolata:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Az önkormányzatokat érintő környezetvédelmi feladatokról, fejlesztésekről a környezettudatos szemlélet kialakításáról, a környezeti oktatás fontosságáról” Környezetvédelem - hulladékgazdálkodás Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2009. április 16.

Klímaváltozás - okok Klímaváltozás van a világon. A klímaváltozás emberi cselekmény következménye. Mi saját magunk szűkítjük életterünket. 100 év múlva 1-6%-os felmelegedéssel számolhatunk. Magyarországot mindez duplán érinti majd. Tennünk kell ellene: egyénenként éppúgy, mint összefogással. Ennek az összefogásnak egyik eleme a hulladékgazdálkodás,az újrahasználat, hasznosítás hatékonnyá tétele.

Adatok Évente kb. 4,6 millió tonna települési szilárd hulladékot termelünk, amelynek csupán 12%-át gyűjtjük össze szelektíven, illetve hasznosítjuk anyagában. Otthonainkban évente fejenként 300 kg hulladék képződik, miközben munkahelyünkön és a közintézményekben további 150 kg hulladékot termelünk, összességében 1 1/4 kg-ot naponta. Ennek 80%-a kerül a hulladéklerakókba. Ennek több mint 60%-a jól hasznosítható anyag – papír, fém, műanyag, üveg, zöld hulladék. Üdítő és ásványvíz 1700 millió eldobható műanyagpalackban (1870 M db üdítő+ásványvíz-termék) ha állítva (!) egymás mellé raknánk, akkor 120-140 ezer km; több mint 3X körbeérné az Egyenlítőt. "1 forintnyi környezetvédelmi beruházás hosszú távon 5-10 forintnyi megtakarítást jelent(het) a lakosságnak!” (Angel Gurria – OECD főtitkár Budapesten - 2008. október 2.)

A lakosságnál keletkező települési hulladék kezelési kötelezettségét a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) utalja a települési önkormányzatok felelősségi körébe. A Hgt. kötelező és vállalható feladatokat jelöl ki az önkormányzatok számára.

Kötelező önkormányzati feladatok a hulladékgazdálkodás területén Közszolgáltatás megszervezése, díjak megállapítása Helyi hulladékgazdálkodási rendeletek megalkotása Kezelőművek létesítése és üzemeltetése Közterületek tisztántartásának megszervezése Közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése Helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése

Vállalható önkormányzati feladatok a hulladékgazdálkodás területén Megelőzés Szemléletformálás Újrahasználati központok létesítése Házi komposztálás elterjesztése

Vállalható önkormányzati feladatok a hulladékgazdálkodás területén Szelektív gyűjtés megszervezése A közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is. A települési önkormányzat rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

Vállalható önkormányzati feladatok Hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítása Válogatóművek és komposztáló üzemek létesítése

Közterületen elhagyott hulladékok kezelése Jelentős és előre nem tervezhető költséget jelent az önkormányzatok számára 2008. Pályázati felhívás az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira- forrás: 350 millió Ft az SZJA 1%-ból cél: felszámolás+ szemléletformáló program a hulladékelhagyó magatartás ellen; 132 nyertes pályázat (116 önkorm,16 civil) 2009-ben a tárca elkülönített fejezeti költségvetési előirányzata – április 15-én jelent meg a PF

Támogatást nyert pályázatok

Régi lerakók felhagyása 1999/31/EK tanácsi irányelv 14. cikke: az irányelvben foglalt műszaki feltételeknek nem megfelelő lerakók legkésőbb 2009. július 16-ig bezárásra kerüljenek. Fenti követelményt a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet írja elő.

Régi lerakók felhagyása 2009. július 16. után – az időközben megépülő négy új ISPA előcsatlakozási alap támogatásból kiépült lerakóval együtt – 65 lerakó fog működni. Továbbá engedéllyel rendelkezik és 2010 végéig ISPA és Kohéziós Alap támogatásból további 12 lerakó fog kiépülni, így mindösszesen 77 lerakó korszerű létesítmény üzemelhet majd a jövőben az ország területén.

A hulladéklerakók számának alakulása

Tervezett rekultiváció, 2007-2013 2232 db hulladéklerakó rekultivációja

A fejlesztések eddigi támogatása Hazai források: 2001-2004 között BM-KvVM központi forrás 2004-2006 között decentralizált forrás Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatásköre Támogatás: Gyűjtőszigetek, gyűjtőudvarok kialakítása Szelektív hulladékgyűjtő járművek beszerzése Szelektív hulladékgyűjtő zsákok, edények beszerzése komposztáló telepek kiépítésére és fejlesztésére házi komposztálás elterjesztésére (2006-ban 12 502 200 Ft házi komposztáló eszközökre)

A fejlesztések eddigi támogatása 2000-től ISPA előcsatlakozási alap (12+1 támogatott regionális hulladékgazdálkodási program) 2007-2013. Kohéziós Alap – Környezet és Energia Operatív Program Kedvezményezettek / pályázók köre: Helyi önkormányzatok Települési önkormányzati társulások

ÖNKOMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI KEOP 1.1.1. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése Pályázatok kerete 2009-2010 Intenzitás Támogatás összege Eljárás 32,12 Mrd Ft max. 70% min. 100 M Ft Kétfordulós Támogatható tevékenységek: 1. Megelőzés „újrahasználati” központok,házi komposztálás, szemléletformálás, hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentése. 2. Szelektív gyűjtés lakossági eredetű papír-, biohulladék, valamint veszélyes hulladék elkülönített begyűjtése, szelektíven begyűjtött hulladék válogatása 3. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése papír és biohulladék elkülönített begyűjtése, válogatás, biohulladék anyagában történő hasznosítása, MBH-t követő energetikai célú hasznosítás 4. Lerakással történő ártalmatlanítás Hulladék átrakása, a maradék hulladék és a másodlagos hulladék lerakása, legfeljebb 2020-ig elegendő kapacitás kiépítésével

ÖNKOMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI KEOP 2.3.0. A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése Pályázatok kerete 2009-2010 Intenzitás Támogatás összege M Ft Eljárás 19,5 Mrd Ft max. 100% 650 - 10 000 Kétfordulós* *Jelen pályázati konstrukcióban már csak a 2. fordulóra lehet pályázni. Támogatható tevékenységek: 1. A helyszín biztosítása felépítmények, épületek bontása; használaton kívüli vezetékes műtárgyak bontása, rekultivációs rétegrend kialakításához szükséges tereprendezés. 2. Rekultivációs munkálatok végzése rekultivációs rétegrend kialakítása; vízelvezető rendszer kialakítása; depóniagáz- gyűjtő, ártalmatlanító rendszer kiépítése passzív hidraulikus védelmi rendszerek kiépítése, hulladéklerakók felszámolása. 3. A rekultivációs utógondozáshoz szükséges tevékenységek

Pályázatok, kiemelt projektek kerete 2009-2010 (Mrd Ft) ÖNKOMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI Rekultivációs lehetőségek a ROP-okban települési szilárdhulladék-lerakók helyi szintű rekultivációja (kivéve 650 M Ft feletti rekultiváció és/vagy ISPA és Kohéziós Alap projektek rekultivációs részei) dögkutak, dögterek települési folyékony hulladék lerakók Sorszám Konstrukció neve Pályázatok, kiemelt projektek kerete 2009-2010 (Mrd Ft) DAOP 5.2.1./E Települési hulladéklerakók 0,51 ÉAOP 5.1.2./C1 Települési szilárd- és folyékonyhulladék-lerakók rekultivációja 1,36 ÉAOP 5.1.2./C2 Állati hulladéktemetők, dögkutak rekultivációja 0,4 KDOP 4.1.1/B Települési szilárdhulladék-lerakók, dögkutak, földmedrű települési folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációja 0,8 KMOP 3.3.2. Települési hulladéklerakók rekultivációja 0,847 NYDOP 4.1.1./C Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése 0,45 Konstrukciók várható megjelenése: 2009 szeptember

Pályázati lehetőségek: fenntartható életmód és fogyasztás KEOP-2009-6.1.0/ A, B, C - A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP-2009-6.2.0/ A és B – Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek A konstrukciók célja: Egyrészt a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezet-etikájának fejlesztése, főleg a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő), a fenntarthatóbb választási lehetőségekről szóló információs kampányokkal, közösségi együttműködések megvalósításával. Például: lakossági tanácsadó hálózat fejlesztése, tájbejárás sorozat szervezése Másrészt a mintaprojektek révén több probléma (vízhasználat, hulladékképződés, anyagpazarlás stb.) megoldásához, és a meglévő kedvező folyamatok megőrzéséhez is módszereket, eszközöket adnak. Olyan kommunikációs tevékenységet és fizikai jellegű beruházást is magában foglaló projektjavaslatok kaphatnak támogatást, amelyek meghatározott célcsoport – elsősorban a lakosság – számára mintául szolgálnak a környezettudatos életmódot, fogyasztást illetően és csökkentik a résztvevők vagy felhasználók, haszonélvezők életmódjának környezetterhelését a megelőző környezetvédelmi megoldások alkalmazásával. Például: demonstrációs központ fejlesztése, házi és közösségi komposztálás népszerűsítése A konstrukciók megjelenése: 2009. március

Támogatási Intenzitás KEOP 6 – Fenntartható életmód és fogyasztás Konstrukció Rendelkezésre álló keretösszeg 2009-2010 (M Ft) Támogatási Intenzitás % Támogatás összege (M Ft) Eljárás 6.1.0 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (A, B, C komponens) A: 100 M Ft B: 500 M Ft C: 400 M Ft A,B: 90% C (országos kampány): 95% A: 3-5 M Ft. B: 10-50 M Ft. C: 100-200 Aut. B,C: egy fordulós 6.2.0/A Fenntartható életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek (A,B komponens) A: 300 M Ft B: 700 M Ft A: 90% B: 95% 3-10 M Ft. 20-200 A: aut. B: egy fordulós

További információk a KEOP 6 pályázataihoz KEOP-2009-6.1.0/A, B és C KEOP-2009-6.2.0/A és B Támogatható tevékenységek – A komponens (az I-III. támogatható tevékenységek között több is választható) I. Tájbejárás sorozat szervezése és lebonyolítása II. Fenntarthatósági tematikájú rendezvény/rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása III. Nem fenntarthatósági tematikájú kulturális vagy közösségi rendezvényen való megjelenés szervezése és lebonyolítása I. A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása II. Házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt III. Lakásfelújítással és építéssel kapcsolatos fenntartható megoldásokat népszerűsítő demonstrációs központ fejlesztése Támogatható tevékenységek – B komponens I. Térségi komplex kampányok megtervezése és lebonyolítása II. Fenntarthatósági tematikájú rendezvény/ rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása III. Nem fenntarthatósági tematikájú kulturális vagy közösségi rendezvényeken való megjelenés szervezése és lebonyolítása IV. Lakossági tanácsadó hálózatok fejlesztése V. Tájbejárás sorozat szervezése és lebonyolítása (önállóan nem, csak az I-IV tám. Tev. Valamelyikével együtt támogatható) I. Középületek és más nagy látogatottságú építmények komplex környezetbarát (hulladékmegelőző, víztakarékos, energiatakarékos) átalakítása II. Fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központok fejlesztése III. Környezetbarát, helyi élelmiszerek piacának fejlesztése IV. Biotermékek, ill. környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő vagy hitelesítő rendszerének fejlesztése, a rendszerek népszerűsítése Támogatható tevékenységek – C komponens I. Országos komplex kampányok megtervezése és lebonyolítása - Nem támogatható tevékenységek Üzleti vagy kereskedelmi célú kampány Erdei iskola program, kampány környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések külföldi helyszínen megvalósuló rendezvény vagy tájbejárás Helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények átalakítását, felújítását tartalmazó projekt konkrét szervezetek, termékek vagy szolgáltatások marketingje

Környezeti nevelés Csak akkor tudunk a környezetvédelem ügyében hatékonyan fellépni, ha mindannyian belátjuk: tudunk tenni annak érdekében, hogy megállítsuk a szennyezést, a fölösleges pazarlást, és képesek vagyunk jó példát mutatni a jövő generációinak, Magyarország polgárainak. Minden egyes ember tehet annak érdekében, hogy elkerüljük a bolygónkat veszélyeztető ökológia katasztrófát. Lehetőségek: Zöld Óvoda, Ökoiskola, Ökoklub, Környezetvédelem Nagykövetei, Zöld Kréta Roadshow.

A környezeti oktatások fontosságáról A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008-ban egy új szakképesítés, alapvetően az önkormányzatok által alkalmazandó munkakör betöltéséhez Klímareferens szakképesítés Országos Képzési Jegyzékbe történő felvételét kezdeményezte. A Kormány előkészítette a 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS), melyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008. március 20-án elfogadott. A dokumentum legfontosabb elemei, összhangban hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásaival és saját nemzeti érdekeinkkel, a kibocsátás-csökkentés, az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és a szemléletformálás. A NÉS végrehajtása érdekében a Kormány két évre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) készít elő. Az első program 2009-2010-es évekre irányoz elő cselekvési terveket minden szektor számára. A NÉS/NÉP eredményes végrehajtásának feltétele, hogy a klímaváltozás, a klímavédelem és az energetika (energiahatékonyság-növelés, alternatív energiaforrások) terén jártas, az ismereteket a napi munkában alkalmazni képes szakemberek megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Ehhez kapcsolódik a Klímareferens képzés kidolgozására vonatkozó kezdeményezés, amelyet első körben önkormányzati tisztségviselők számára indít majd el a tárca. A képzés célja lefedni az ország egész területéről, elsősorban a helyhatóságoktól érkező igényeket, de önkormányzati vállalatok és helyi kkv-k jelentkezésére is számítunk. Kiemelt célcsoport az önkormányzatok, mint a NÉS végrehajtásának alapegységei, ezen belül is az önkormányzatok környezetvédelmi szakemberei (referensei). Ezen túlmenően a Klímareferens a képzés eredményeként más területeken is jól hasznosítható képzettséggel rendelkezik majd. Szükséges az önkormányzatok környezetvédelmi programjának klímastratégiával való kiegészítése, amelyet nem csak települési, de kistérségi szinten, vagy több önkormányzat összefogásával is elkészíthetőek. Emellett az önkormányzat képes a lakosság aktív közreműködésének megszervezésére a NÉS-ben kitűzött célok elérésének érdekében. A felsőfokú szakképzést az egyetemek, főiskolák szakirányú továbbképzései között szerepeltetik, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés időtartama legfeljebb 480 óra lesz. A szakképzésről az illetékes szakképzési tanács áprilisban előirányzott jóváhagyása alapján a KvVM minisztere rendelete alkot. A tervet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége támogatja. A képzés indításában egy dunántúli (Pannon Egyetem), egy budapesti (Kodolányi János Főiskola) és egy tiszántúli (Debreceni Egyetem) felsőoktatási intézmény már konkrét érdekeltséget jelzett. Környezeti nevelés A KvVM a környezeti nevelési programok megvalósításában a települési önkormányzatokat kiemelt partnernek tekinti. Az óvodák, iskolák fenntartójaként elengedhetetlenül fontos, hogy segítsék az intézmények környezettudatosságot fejlesztő tevékenységét. A minisztérium országos és regionális szinten is célirányos munkával kívánja ösztönözni a közoktatási intézményeket, hogy a zöldhálózatnak minél több aktív részese legyen, az országban folyamatosan szüntessük meg a környezeti nevelési programokban ma még viszonylag alacsonyabb aktivitást mutató fehér foltokat. A KvVM honlapon elérhető Környezeti tudáslánc térkép segítségével az önkormányzatok vezetői is részletesen tájékozódhatnak régiójukban, településükön, kerületükben, illetve az ország más részein tevékenykedő intézményekről.

Zöld Óvoda és Ökoiskola

Környezeti tudáslánc

A környezettudatos önkormányzat A jogszabályi kötelezettségeinek eleget tesz – ez sem mindig teljesül! A lakosság korrekt és széleskörű tájékoztatása környezetvédelmi ügyekben, együttműködve a közszolgáltatókkal és a környezetvédelmi hatósággal Szemléletformáló programok a tudatos fogyasztói szokások kialakítása, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése érdekében Házi komposztálás gyakorlatának elterjesztése, lehetőségének biztosítása Helyes hulladékkezelési gyakorlat elterjesztése A Példamutatás elve alapján papírtakarékos/zöld irodák működtetése, intézményi szelektív gyűjtés bevezetése a közintézményekben Szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának kiépítése a településen Hatékony fellépés a hulladékelhagyó magatartás visszaszorítása érdekében A települési beruházások kapcsán (példamutatás elve) energiatakarékos és klímatudatos megoldások keresése

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!