A folyóvizek
Források A mélyben a vizek a vízzáró réteg felett gyűlnek össze. Ha a vízzáró réteg metszi a felszínt, a víz forrásként a felszínre jut. Talajvízforrás Karsztforrás Rétegvízforrás
Vízgyűjtő terület Ahonnan egy vízfolyás az összes felszíni és felszín alatti vizet összegyűjti és levezeti A vízgyűjtő területeket vízválasztók határolják el egymástól Lefolyásos terület: vízfolyásai elérik a tengert Lefolyástalan terület: vize nem jut le a tengerekbe Vízrendszerek: az egy folyóvá-folyammá egyesülő vízfolyások
Duna vízgyűjtő területe Marcal vízgyűjtő területe
Vízhozam A meder adott keresztmetszetén egy másodperc alatt átfolyó víz mennyisége Függ a vízgyűjtő terület nagyságától és a vízgyűjtő területről lefolyó víz mennyiségétől Példák: Amazonas a torkolatnál: 100 000 m3/s Duna Budapestnél: 2350 m3/s
Vízállás A mederben lévő vízszint magassága Értékét a vízmérce 0 pontjához mérik: az ennél alacsonyabb értékeket negatív, a magasabbakat pozitív számmal fejezik ki Vízállás alapján: kisvíz középvíz nagyvíz árvíz
Vízjárás A folyók vízszintjének ingadozása Egyenletes vízjárás: egy folyóban egész évben közel azonos a vízszint Ingadozó vízjárás: Ha a folyó egyszer árad, máskor apad Szélsőséges vízjárás: Nagyon jelentősen ingadozó vízjárás Szeszélyes vízjárás: Áradásai, apadásai nem ismétlődnek évente pontosan ugyanakkor
A folyók felszínformálása Jelentős felszínalakító munka Cholnoky Jenő: elvégzendő munka (E) és munkavégző képesség aránya (M) befolyásolja A hordalékszállításban mutatkozik meg
A hordalékszállítás formái
A folyók szakaszjellegei
Bevágódó (felső) szakasz-jellegű folyók M>E → bevágódó szakasz, hordalékmozgatás, mederkoptatás, V alakú völgyek
Oldalazó (közép) szakasz-jellegű folyók M≈E → oldalazó szakasz, a homorú partot koptatják, a domború parton lerakják a hordalékukat. Kanyarulatok fejlesztése Morotvák
Feltöltő (alsó) szakasz-jellegű folyók M<E → feltöltő szakasz, zátonyok, szigetek, hordalékkúpok