Adóelkerülés és a magyar adórendszer* Krekó Judit Adójogi konferencia Siófok, 2008. április 21 Az előadás Krekó Judit és P. Kiss Gábor hasonló című tanulmányára épül. Az előadásban foglaltak nem feltétlenül tükrözik az MNB álláspontját

Amiről szó lesz 1.Az adórendszer és az adóelkerülés kapcsolata 2. Adócsalás és adóelkerülés gyakorlata Magyarországon .Munkajövedelmek eltitkolása Önfoglalkoztatók és az adóelkerülés ÁFA csalás 3. Mit tehet az adórendszer? Nemzetközi tapasztalatok Elvek és javaslatok Trade-offok

Milyen a jó adórendszer? Az adórendszerrel szembeni követelmények: Hatékonysági kritérium: az adórendszer a lehető legkevésbé torzítsa a gazdasági viselkedést →ha az alacsony rugalmasságú adóalapot magas, a magasa rugalmasságú alapot alacsony kulcs terheli A rugalmasság két tényezője: a tevékenység tényleges, illetve látszólagos csökkentése (adóelkerülés) Horizontális egyenlőség: az azonos jövedelműek adóterhelése legyen hasonló Vertikális egyenlőség: méltányosság, érték- választás kérdése

Hatékonyság, egyenlőség, adóelkerülés A hatékonysági kritérium ellentmondásba kerülhet a vertikális, és a horizontális egyenlőséggel is (pl. tőkejövedelem alacsonyabb adókulcsa a magasabb mobilitás miatt) Az adóalapok rugalmasságának figyelmen kívül hagyása gátolja az egyenlőségi szempontok érvényesülését (pl. a túl progresszív adórendszer a magas jövedelmek könnyebb elrejtése/átcsoportosítása miatt elveszítheti tényleges progresszivitását)

Az adóelkerülés jóléti vesztesége Rontja az adórendszer hatékonyságát: az adóelkerülés lehetőségéhez való egyenlőtlen hozzáférés  Erőforrások nem hatékony eloszlása, indokolatlan versenyelőny az adóelkerülőknek Az elosztási preferenciáktól eltérő újraelosztást eredményez az adót elkerülő és fizető csoportok között Sérti a horizontális egyenlőség elvét Magasabb adókulcsok az adót fizetőknek  rontja a növekedési lehetőségeket

Az adóelkerülés típusai Forgalmi adók elkerülése Eltitkolt fogyasztás a vállalkozó és vásárló összejátszásával (számla nélküli teljesítés) Import eltitkolás Nem jogos visszaigénylés (pl. fiktív számla) Munka-jövedelem adójának elkerülése Munkavállalói jövedelmek eltitkolása: fekete munka, illetve a bérek aluljelentése (részben zsebbe fizetés) a munkavállaló és munkaadó összejátszásával Munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatása (pl. színlelt szerződés) Tőke-jövedelem adójának elkerülése Vállalatok: az adóbázis csökkentése, magánfogyasztás költségként történő elszámolása Külföldi tulajdonú vállalatok adóelkerülése (jövedelem átcsoportosítás pl. finanszírozás, transzferár révén) Tőkejövedelem eltitkolása: eltitkolt vállalkozói bevételek után (számla nélküli teljesítés)

Munkajövedelem közterhének kiesése Kiemelkedően magas adóterhelés relatíve alacsony GDP arányos bevétellel párosul nemzetközi összehasonlításban. Ennek oka az alacsony adóbázis, amelynek egyik magyarázata az adóelkerülés mértéke Az adófizetők 10%-a, 400 ezer ember fizeti az szja 60%-át

Minimálbérezés A jövedelmek részleges eltitkolásának jellemző formája a „minimálbérezés” → minimálbér-csúcs és az adóelkerülés között pozitív kapcsolat (pl. Tonin, 2006) SZJA-bevallások szerint 2005-ben az éves minimálbéren vagy alatta az alkalmazottak 30%-a (1,1 millió fő)→ éves jövedelem alapján, felfelé torzít a nem teljes időben dolgozók miatt Becsléseink szerint havi szinten minimálbéres 700-750 ezer fő, ebből kb. 460 ezer a szürkén bérezett

A kisvállalati kör Az szja-bevallások béreloszlása ellentétben van a 4 fő feletti körből (KSH intézményi statisztika) becsülhető béreloszlással A kettő különbségéből becsülve csak a kisvállalati kör 500 mrd Ft jövedelmet titkolt el 2005-ben(adóalapban a GDP 2,5%-a esik ki) A kisvállalati körben a 4 fő feletti vállalatokhoz képest jóval magasabb a minimálbérre bejelentettek aránya (50-70%)

Minimálbér alatt Kiugró a minimálbér alatt kereső alkalmazottak aránya (2005-ben 605 ezer fő 22%), átlagbérük csak 50%-a az éves minimálbérnek Arányuk a 2001-2002-es minimálbéremelést követően ugrott meg (16-ról 26%-ra), míg a többi statisztika nem mutatott változást. Sokan dolgoznak az évnek csak egy részében és az adóelkerülés egyik jellemző módja a nem valódi részmunkaidő

Az önfoglalkoztatók adóelkerülése Az önfoglalkoztatók GDP arányos adóbefizetései alacsonyak nemzetközi viszonylatban. Az adókiesés becslésünk szerint a GDP 4%-a körül van Az egyéni vállalkozók átlagos jövedelme 2006-ban 40%-kal alacsonyabb az alkalmazottakénál és a különbség jelentősen nőtt 2000 óta. E különbséget nem indokolja a szektorális megoszlás eltérése A vállalkozói adóalap a bevételek mindössze 2%-a, az egyéni vállalkozások 57%-a veszteséges 2006-ban Bevételt csökkenti az eltitkolás, költséget növeli pl. magánfogyasztás leírása

Munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatása Akkor jövedelmező, ha a jövedelmek terhelése eltérő Adóalap képzése (pl. bevételek – költségek) Adókulcs TB járulékok alapja, kulcsai Mo-n ez utóbbi a legfontosabb: a munkaadói és munkavállalói járulékok összesen a bruttó bér kb. 51%-t (!)teszik ki A személyi tőkejövedelmek után csak 11-25%-os eho egy felső határig Az önfoglalkoztatók számára a kulcs hasonló, de a tb alapja önkéntesen meghatározható

A jövedelemátcsoportosítás formái Illegális: színlelt szerződés (Fél)Legális: Munkajövedelem önkéntes meghatározása (pl. vállalkozói kivét, saját céghez alkalmazottként bejelentkezés, evások számára a (kétszeres) minimálbér utáni járulékfizetés) Egyéni vállalkozói kivét: az alkalmazottak átlagos munkabérének 39%-a ↔ váll. jövedelem ennek 60%-a

Az áfa-csalás becsült mértéke Becslés két módszerrel az áfa-alap kiesés a GDP 14%-a körül, alsó becslés Ebből 1-2% az import eltitkolás és több szereplős, határokon átívelő ügyletek miatti eshet ki, a fennmaradó rész zömmel az eltitkolt fogyasztás Ennek aránya jóval magasabb 29 európai ország átlagánál, a 7. legnagyobb arányú. (Christie és Holzner, 2006) Sok az adóalany, mert az áfa bejelentkezési küszöb a szomszédos országokénak hatoda-kilencede.

Becsült adóalap-kiesés (GDP%) 2005-2006 2006-2007 Áfa-alap kiesés 14 12 Minimálbér és alatti szürke bér 2 1,4 Egyéb szürke és fekete bér 1,8 1,6 Önfoglalkoztatók adócsalása 7,5 6,7

Becsült adókiesés (GDP%) 2005-2006 2006-2007 Áfa 2,3 2 Jövedéki adó 0,4 0,3 Munkajövedelem adó + járulék 5 4,2 Tőkejövedelem adó 0,2 Összesen 7,9 6,7

Az adóelkerülés teljesen nem szüntethető meg Figyelembe véve az adminisztrációs és egyéb költségeket, az adóelkerülést nem is lehet és nem is kell teljesen megszüntetni Az adminisztrációt, ellenőrzést addig érdemes növelni, amíg költsége kisebb mint a jóléti nyereség Az adóelkerülést mérséklő adóváltozások más szempontból kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdasági viselkedést→trade-offok Cél, hogy az adórendszer ne ösztönözzön adóelkerülésre, és ne tegye azt lehetővé

Nemzetközi tapasztalatok: adócsökkentés? Az adócsökkenés önmagában nem eredményez javulást az adófizetői hajlandóságban (pl. Ausztria, Új-Zéland, egykulcsos adórendszerek stb.) Az adóbázis bővülése csak olyan átfogó adóreformok esetén, amelyek az „szürke” adóalapot rugalmasságának csökkentését is célozták: javult az ellenőrzés, az adminisztráció, egyszerűsítés, kiskapuk, kedvezmények megszüntetése, stb. (pl. Oroszország, Svédország) A viselkedési hatás ebben az esetben is bizonytalan → átfogó adóreform akkor célszerű, ha a kiadások is csökkennek vagy a költségvetésnek van mozgástere

Nemzetközi tapasztalatok: adóreform vs adóváltozások DE: a „permanens adóreform”, vagyis az adószabályok évről évre történő változtatása nem alkalmas az adóelkerülés hosszútávú csökkentésére, viszont kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremt (Görögország, Svédország 80-as évek) A rendszeres adó-amnesztiák negatívan befolyásolhatják az adómorált Nem csak az adókulcsok számítanak, sokszor a tb járulék a döntő!

Egykulcsos adó? A nemzetközi tapasztalatok szerint (Saavedra, 2007) adómorál javulása és a bevételek emelkedése azokban az esetekben, ahol: A kedvezmények, kivételek megszüntetésével jelenősen nőtt az adóalap Egyszerűsödött az adórendszer és az adminisztráció A tb terhekre is vonatkozott Nem feltétlenül igazságtalan: a könnyen kijátszható, progresszív adórendszer a gyakorlatban lehet hogy kevésbé progresszív!

Hazai tapasztalatok; eva a megoldás? Egyszerűség: csökkenti az adóteljesítés és az ellenőrzés költségét → javíthatja az adómorált DE: Az alacsonyabb költséghányaddal működő vállalkozások számára adómegtakarítás Az eva ösztönző a színlelt szerződésekre az alkalmazottakhoz képest jóval alacsonyabb adóterhelés miatt: pl. évi 6 millió Ft-os árbevételnél az evás nettó jövedelme kétszerese az alkalmazotténak A tb járulék alapja (min.bér) független a jövedelemtől Kapcsolt vállalkozásokkal lehetőség az adóelkerülésre

Az eva költségvetési hatása Az evások 60%-a az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás szektorban, ahol alacsony a költséghányad Csak a tb járulékokban 40-50 mrd adókiesést jelent Az adómorált ronthatta Áfa-csökkentés +kulcsemelés értékelése: az eva adóelőnye csökkent áfa-csalás lehetősége kapcsolt vállalkozásokkal megszűnt a horizontális egyenlőség elvét a tb járulék miatt most is sérti

Az adóelkerülés teljesen nem szüntethető meg Figyelembe véve az adminisztrációs és egyéb költségeket, az adóelkerülést nem is lehet és nem is kell teljesen megszüntetni Az adminisztrációt, ellenőrzést addig érdemes növelni, amíg költsége kisebb mint a jóléti nyereség Az adóelkerülést mérséklő adóváltozások más szempontból kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdasági viselkedést→trade-offok Cél, hogy az adórendszer ne ösztönözzön adóelkerülésre, és ne tegye azt lehetővé

Adóbevételek átcsoportosítása a könnyen elrejthető jövedelmekről Ingatlanadó bevezetése Növeli a helyi adók súlyát ami javíthatja az adómorált Ha az szja-ból leírható, a jelenlegi adófizetők terhei nem kell hogy emelkedjenek A luxus adó tanulságai: kijátszhatóság, nem piaci értékbecslés, ösztönzők és komoly szankciók hiánya Fogyasztási adók súlyának emelése (áfa-kulcs emelés mellett/helyett az áfa-beszedés hatékonyságának javítása) Térítési díjak

Az elrejtett jövedelmek adóztatása? Adók/Járulékok minim szintjének biztosítása (minimálbér emelés, fix adók/járulékok stb.) Feltételezi, hogy az alacsony jövedelmet bevallók alapvetően adóelkerülők, de: Hátrányosan érinti a tényleg alacsony bérűek munkapiaci helyzetét – a hatás típusonként változó Mo-n az alacsony jövedelmek terhelése magas és kiugróan alacsony a képzetlenek foglalkoztatása Megoldás lehet: munkavállalástól független egészség- biztosítási járulék

Jövedelemátcsoportosítás mérséklése Munka- és tőkejövedelmek terheinek közelítése Az adókulcsok mellett a tb járulékokat is kell, hogy érintse→ tb járulék kiterjesztése a személyi tőke-jövedelmekre is (eho jelenleg is van egy plafonig) Iparűzési adó emelése + Tb. járulék csökkentése (kedvező nemzetközi példák, nehezebben kijátszható, kapcsolat helyi szolgáltatással) Mivel az adóterhelés a tőke magasabb mobilitása miatt teljesen nem egyenlíthető ki  2. Munka- és tőkejövedelmek szigorúbb szétválasztása Tb. járulék alapját képező munkajövedelem önkéntes meghatározásának eltörlése a vállalkozók számára (pl. norvég split rendszer) - Színlelt szerződések megszüntetése (pl. egyvásárlós cégek)

Az adóalapok rugalmasságának csökkentése, adómorál javítása Egyszerűsítés, egyszerűsítés, egyszerűsítés!: csökkenti az adminisztráció, ellenőrzés, és az adófizetés teljesítésének a költségét is, mérsékeli az arbitrázslehetőségek esélyét Nyugdíjrendszerbe vetett bizalom erősítése, az öngondoskodási készség javítása Helyben maradó adók arányának emelkedése javíthatja az adófizetői hajlandóságot Vagyonregiszter?

Összegzés Az adóelkerülés típusai összefüggnek: az eltitkolt munka nem írható le költségként → akkor jövedelmező, ha Bevételeit elrejtheti, ezért a belföldi értékesítés kifehéredése nem csak az áfát, hanem a jövedelemadót és járulékot is növelné. Adóalapot költségleírásokkal, kedvezményekkel csökkentheti, ezek szigorítása indokolt Tőkejövedelmek terhelése alacsonyabb. Itt az önfoglalkoztatók tb kötelezettségeit indokolt új alapra helyezni Munkajövedelem könnyű elrejthetősége (fiktív részmunka) miatt fix terhek vagy alternatív befizetések súlya növelhető Átfogó adóreform szükséges, amely jelentős egyszerűsítést is magában foglal

Köszönöm a figyelmet !

Áfa kiesés pforg. és statisztika alapján

Teljes adóterhelés átlag feld. ipari bér 100%-n (OECD 2005) HUN

Munkajövedelem utáni bevétel és adóék

Alkalmazottak és szja bevallást készítő egyéni vállalkozók összevont adóalapjának eloszlása (2005)

Adók és jövedelmek eloszlása, 2005 Under aver. wage

4 fő feletti váll. béradatai alapján becsült és szja bevallásokból származó tényleges bérek (2005)   becsült tényleges különbség 4 fő alattiak éves minimálbéren és alatta keresők aránya (%) 18 30 12 70 éves minimálbéren és alatta keresők száma (ezer fő) 690 1153 463 645 éves kereset/fő (ezer Ft) 1677 1540 137 1080 teljes éves keresettömeg (mrd Ft) 6293 5800 493

Önfoglalkoztatók adóbefizetései (GDP%) 2005 MO EU 25 átlag NMS10 (2004) Jövedelemadó 0,3 2 0,9 Tb járulék 0,5 1,5 0,8 Összes adó és járulék 3,5 1,7 Önfoglalkoztatók aránya a foglalkoztatottakon belül 12% 13%

Havi nettó jöv (ezer Ft) Azonos munkaköltség mellett mekkora nettó jövedelem marad egy evásnál és egy alkalmazottnál? munkáltatói 2006 szept.ig 2007 munkaköltség Havi nettó jöv (ezer Ft)   evás alk. a/e 1.2m(100eFt) 78 62 79% 57 59 104% 1.9m(160eFt) 139 81 58% 108 77 71% 4.8m(400eFt) 393 170 43% 292 166 57% 20m(1,66mFt) 1723 629 37% 1417 582 41%

Evás és alkalmazott nettó jövedelme a munkaköltség függvényében, 2007-től

Mekkora elszámolt költséghányadnál adózik egy egyéni vállalkozó annyit, mint egy evás? évi árbevétel 2006-ig 2007 5 millió Ft 82% 66% 25 millió Ft 79% 62%

Részmunkaidősök aránya az EU-ban 2005 (LFS)

Minimálbér csúcs, 2005

A minimálbéren keresők aránya, EU (2004)