Tudománytörténeti érdekességek < Dr. Spissák Lajos > (ókor) 2008 < Dr. Spissák Lajos >

A piramisok tájolása A piramis oldalai az égtájakhoz igazodnak, attól való átlagos eltérésük mindössze 3 fokperc és 6 fokmásodperc (1 fokperc = 1 fok 60-ad része). Az alap 2,1 cm-es hibahatáron belül tökéletesen vízszintes. Az oldalak dőlésszöge 51 fok 50 fokperc 40 fokmásodperc. A piramis oldalainak hossza: északi oldal: 230,26 m, déli oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Az újabb mérések szerint az oldalak egymástól való eltérése ennél is kisebb, mindössze 4 cm.

Cirkumpoláris csillagok

A piramisok tájolása

A piramisok tájolása

ERATOSZTHENÉSZ (i.e. 376 – 195) A Föld nagyságát először Eratoszthenész mérte meg. Akkoriban az alexandriai könyvtár igazgatója volt. Ő már tudta, hogy a Föld közel gömb alakú! Módszere zseniálisan egyszerű, a tudománytörténet a tiszta ész egyik legszebb megnyilvánulásaként tartja számon. Két, közel azonos hosszúsági körön fekvő, várost választott. Az egyik természetesen Alexandria volt, a másik Szüéne (Asszuán). Megtudta, hogy Szüénében június 23-án a Nap délben pontosan a zeniten áll. A földbe merőlegesen letűzött rudak (gnomonok) ilyenkor nem vetnek árnyékot. Ugyanakkor, Alexandriában 7° 12′ -el tért el a sugarak iránya a függőlegestől. Már csak a két város közötti távolságra volt szüksége. Egy karavánvezetőtöl megtudta, hogy ez a távolság 5000 sztadion (1 sztadion = 157.5 méter).

Alexandria: 31° 12′ 48. 60″ ÉSzé 29° 56′ 39 Alexandria: 31° 12′ 48.60″ ÉSzé 29° 56′ 39.48″ KHo Szüéne, Syene, Aswan, Asszuán: 24° 04′ 54.48″ ÉSzé 32° 54′ 38.88″ KHo A két szélességi kör között 7° 8′ különbség van.

K:(A-Sz) = 360:(7 fok 12 perc) K=250 000 sztadion=39 375 km K:(A-Sz) = 360:(7 fok 12 perc) K=250 000 sztadion=39 375 km. A pontos érték: 40 000 km! (2%) !

értéke = 2 a 20 996 011 –ik hatványa, mínusz 1. SIEVE of ERATOSTHENES ERATOSTHENES szitája - A legnagyobb, eddig ismert prímszámot Michael Schafer ( 26 éves egyetemista ) állította elő: értéke = 2 a 20 996 011 –ik hatványa, mínusz 1. - Számjegyeinek száma: 6 millió 320 ezer 430. ( ha egy számjegyet 3 mm szélességűnek tekintünk, akkor ezt a számot közel 19 km hosszú szalagra lehetne felírni. A4-es méretű lapokon, 35 sor, 80 leütés soronként, egy 2257 oldalas könyvet eredményezne.) - Az INTERNET-en 200 ezer öszekapcsolt, standard gépnek összesen 25 ezer éves gépidőre volt szüksége a számítások elvégzéséhez. - Az Electronic Frontier Foundation 100 ezer dollár jutalmat ajánlott fel annak aki elsőkén talál, legalább 10 millió jegyű prímszámot. Bárki pályázhat. Forrás: DÉLVILÁG, 2003. december 05.

Ptolemaiosz Klaudiosz, (Egyiptom, Kr. u. I. század vége – Kr. u. 161 – 180 körül); görög természettudós. A világmindenség középpontjában foglal helyet a mozdulatlan Föld, és körülötte kering a Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz; ezeken kívül helyezkedik el az állócsillagok szférája.

Ptolemaiosz világképe

A „ptolemaioszi világkép" megalkotója, amelyet Nikolausz Kopernikuszig cáfolhatatlan rendszernek tekintettek, de írt műveket az optika, zene- és ismeretelmélet tárgykörében is, valamint számos, egészen az újkorig ható tudományos eredmény megfogalmazója volt. Tevékenysége Alexandriához kapcsolódik: az ókori tudomány fellegvárában végezte csillagászati megfigyeléseit. „Almageszt" csillagászati főműve, 13 részben fogalmazza meg -Hipparkhosz és a pergai Apollóniosz tudományos eredményeire támaszkodva, geocentrikus világképét. „Kézi táblák” című műve a csillagok helyzetének stb. meghatározását segítő táblázatokat tartalmaz, amelyek ugyancsak az „Almageszt" adatain alapulnak. „Apoteleszmatika" (megvalósuló, bekövetkező, jóslatok a csillagok állása alapján), közismertebb nevén „Tetrabiblosz" asztrológiai kézikönyv, amely minden korban nagy népszerűségnek örvendett. „Harmonikon" (Zeneelmélet) címmel maradt fenn egy három részre terjedő írása. Ez a legátfogóbb munka, amely az ókor zeneelméletéről ránk maradt. A „Geógraphiké hüphégészisz" (Bevezetés a földrajztudományba) Ptolemaiosz geográfiai főműve nyolc könyvben. További művei: „Pheszisz aplanón aszterón” (Az állócsillagok fázisai), „Peri analémmatosz” (A napóráról), valamint a csak latin fordításban ismert „Planisphaerium” (A gömb síkra vetítése).

VÉGE