Tartalomjegyzék Gazdasági mutatók alakulása 6 Villamosenergia-piac 11

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

Erdővagyon-gazdálkodás
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
Energia – történelem - társadalom
Energia és (levegő)környezet
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Energetikai folyamatok és berendezések
Út a napenergia hasznosítás felé, avagy sikerek és nehézségek az önkormányzatokkal való együttműködésben.
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
KLENEN, Werle Rita Topten Egy nemzetközi projekt az energiahatékony termékekért KLENEN Mátraháza március 8. – 9. Werle Rita Topten International.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
1 PV helyzetkép Az NCsT felülvizsgálata a napelemes trendek tükrében Horváth Attila Imre helyettes államtitkár Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért.
Az indiai gazdaság kilátásai a 21. század elején
ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E
2 A biztosítási piac 2013 első félévében 5,15%-ot nőtt (436 milliárdos díjbevétel)..
A szénhidrogén bányászat magyar gazdaságban betöltött szerepe
A PIACI MŰKÖDÉS TAPASZTALATAI A MAGYAR GÁZIPARBAN
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
Fosszilis vs. megújuló Gazdaságossági szempontok
A villamos kapacitás fejlesztése hazánkban
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
A tételek eljuttatása az iskolákba
A BRIC-országok jövője
A globális világgazdaság és az USA világgazdasági szerepköre
MEGÚJULÓ ENERGIA-FORRÁSOK
Az átláthatóság, mint elengedhetetlen feltétel Mádi-Szabó Zoltán A kis- és középvállalkozási részleg vezetője április 18.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
1 Megújuló villamosenergia arányát tekintve: Új befektetések a fenntartható energiarendszerekbe Technológiánként: Értékben: Régiónként: Forrás:
1 „ Energiapolitikai kérdőjelek, lehetséges válaszok” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. MKT Vándorgyűlés, Eger Június.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
szakmérnök hallgatók számára
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A évi demográfiai adatok értékelése
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
Éghajlatváltozásról MSZOSZ Elnökség március 2.
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
2010 a konszolidáció éve volt a budapesti újlakások piacon.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
„Megújuló energia-megújuló vidék” Az agrárgazálkodás lehetőségei a zöld energia előállításában Kovács Kálmán államtitkár Tájékoztató Fórum, Nagykanizsa.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Szélessávú tervek és akciók
Lőrinczné dr. Bencze Edit
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
A piacnyitás sikeressége
Energia és (levegő)környezet
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
MIT TEHETÜNK A GÁZFÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN?
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
9. Partnerség, érdekérvényesítés, kormányzati-közösségi kapcsolatok.
Energiahatékonysággal a költségcsökkentés és
Atomenergia kilátások Kovács Pál OECD Nuclear Energy Agency OECD Nuclear Energy Agency.
NAPELEM MINT ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS. MIRE VALÓ A NAPELEM? Hiedelem = melegvíz termelés Valódi alkalmazás = elektromos áram termelés Felhasználás: közvetett,
Energetikai gazdaságtan
Előadás másolata:

A BRIC országok villamosenergia-ipari kilátásai A KPMG Think BRIC! projektje alapján ESZK, 2011. március 17.

Tartalomjegyzék Gazdasági mutatók alakulása 6 Villamosenergia-piac 11 Oldalszám Népességi mutatók alakulása 2 Gazdasági mutatók alakulása 6 Villamosenergia-piac 11 Villamosenergia-piaci kínálat összehasonlítása 24 Következtetések 29 BRIC áttekintés 34

Népességi mutatók alakulása

Népesség: BRIC A népességi mutatók alapján Brazília és Oroszország, illetve India és Kína jól összehasonlítható a hasonló nagyságrendek miatt:

Népesség Brazília és Oroszország A népesség növekedése az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza az energia szükségletet: Brazília a legnépesebb ország Dél-Amerikában a jelenlegi 192 milliós lakosságával, azonban a népsűrűsége alacsony. Brazília népessége várhatóan 1,43 %-al nő évente, ezáltal pedig 2020-ra eléri a 220 millió főt. A népesség növekedésének üteme folyamatosan lassul az 1960-as évek óta, ami 3 %-ról süllyedt a mai 1,4 %-ra. A brazil gazdaságnak bőséges forrása van munkaerőből (a teljes népesség 52 százaléka), és ez várhatóan állandó is marad a következő évtized során, ami a gazdasági fejlődési potenciál egyik biztosítékát nyújtja. Oroszország népesség száma az 1950-es kb. 100 millióról 1990-ig közel 150 millióra növekedett, majd a növekvő trend megtorpant, illetve a 2000-es évekre már markáns csökkenést mutat. Oroszország a világ kilencedik legnagyobb népességű országa, a maga 141,8 millió lakosával. A magas halálozási és alacsony születési arányok következtében az ország népessége évente átlagosan 0,41 %-kal csökken. A negatív trend miatt 2020-ra Oroszország lakossága várhatóan 135 millió főre fog süllyedni.

Népesség India és Kína Kína és India a Föld legnépesebb országai: India teljes lakossága 1,1 milliárd ember, ezzel India a világ második legnépesebb országa. India népessége évente átlagosan 1,69 %-kal nő, ami alapján 2020 környékén utoléri Kína népességi szintjét. India népességének 71 %-a él vidéken, de egyre többen vándorolnak a nagyvárosokba, mely következtében 2030-ra meg fog duplázódni a nagyvárosok lakossága. India lakosságának jelenleg csupán 40 %-a aktív gazdaságilag, Kína népesség az 1953 és az 1999 népszámlálás között megduplázódott (583 M-ról 1,25 Mrd-ra), ezt a növekedési ütemet az 1980-as évektől bevezetett „egy gyermek” politika lassította le. Kína jelenleg a világ legnépesebb országa a maga 1,3 milliárd lakosával. A népesség éves növekedési üteme 0,59 %, ami folyamatosan csökkenő tendenciát mutat (1985-ben még 1,7 %). A jelenlegi trend várhatóan fennmarad a következő évtizedben is, mely következtében 2020-ra a népesség csökkenő ütemben fog növekedni, ami ennek ellenére is el fogja érni az 1,4 milliárd főt. Az „egy gyermek” politika miatt az egyik leggyorsabban öregedő társadalom a Földön.

Gazdasági mutatók alakulása

Gazdaság Brazília és Oroszország (USD billion)

Gazdaság Brazília és Oroszország A brazil gazdaság a legnagyobb Dél-Amerikában, az ország GDP-je 1 981 milliárd USD volt 2008-ban: A brazil gazdaság húzóágazata a szolgáltatási szektor (66 %), melyet az ipar (28,5 %) és a mezőgazdaság (5,5 %) követ. A lakosságra vetített GDP mutató, a népesség gyors ütemű növekedéséből következően, nem biztosítja a „jóléti” állam kialakulásának lehetőségét. A kereskedelmi és szolgáltatási szektorokban várhatóan növekedni fog a villamosenergia-kereslet a következő években. A vidéki lakosság villamosenergia-fogyasztása várhatóan szintén nőni fog az állami támogatások következtében. A mezőgazdaság gépesítésével az ágazat fogyasztása is nőni fog a következő évtizedben. A mezőgazdasági egyre jelentősebb villamos energia előállító lehet a biomassza energetikai célú felhasználásán keresztül. Az orosz gazdaság GDP-je 2 260,3 milliárd USD volt 2008-ban: Az elmúlt évtizedben az orosz gazdaság éves átlagos növekedési üteme 7 % körüli volt. A szolgáltatási szektor Oroszország GDP-jének 62 %-át, az ipar 34 %-át és a mezőgazdaság 4 %-át biztosítja. Bár az orosz gazdaságot érzékenyen érintette a gazdasági válság, de várhatóan 2011-től ismét a növekedési pályára fog állni az ország, és 2020-ra várhatóan a világ GDP-jének 2,82 %-át fogja adni. Oroszország rendelkezik a világon a legnagyobb bizonyított földgáz készlettel és a második legnagyobb szén készlettel. Az orosz gazdaság nagyban függ a nyersanyag- és energiaexport bevételtől, ezért fontos a belföldi diverzifikáció. Oroszország 2009-ben 140 milliárd köbméter földgázt szállított Európába, ami közel 12 %-os visszaesést jelentett 2008-hoz képest. Az olajkitermelése adja a világ termelésének 12 %-át.

Gazdaság India és Kína (USD billion)

Gazdaság India és Kína India a világ negyedik legnagyobb gazdasága, melynek 2008-as GDP-je 3 356,9 milliárd USD volt: Az indiai gazdaság húzóágazata a szolgáltatás, mely szerepe a jövőben is stabil marad. A szolgáltatási szektor az ország GDP-jének 55 %-át, az ipar 28,5 %-át és a mezőgazdaság 16 %-át adja. Az indiai gazdaság átlagosan 10 %-ot nőtt évente az elmúlt évtizedben és ez az ütem várható a következő évtizedre is. 2020-ra az indiai GDP lefedheti a világ GDP-jének 6,4 %-át. Az Indiában termelt energia 50 %-a és a villamos energia 70 %-a szénalapú, amiből annak ellenére, hogy a világ 3. legnagyobb kitermelője, importra szorul. A villamosítási program ellenére csupán a vidéki háztartások 44 %-a rendelkezik elosztóhálózati csatlakozással. A szegénység továbbra is a legnagyobb és legkritikusabb kihívás marad az országban. Kína a világ harmadik legnagyobb gazdasága, az EU és az USA után, 2008-as nominális GDP-je 8,148 milliárd USD volt: A pénzügyi válság ellenére Kína maradt a világ harmadik legnagyobb áru exportőre. Az ipar Kína GDP-jének 47 %-át, a szolgáltatások 43,5 %-át és a mezőgazdaság 9,5 %-át biztosítja. 2008-ban Kína GDP-jének közel 50 %-át ipari tevékenységek termelték, melyek növekedése évről-évre két számjegyű. Az egyik legjelentősebb ipari szegmens az építkezés, melyben éves szinten Kína a világon felhasznált összes beton felét, valamint az összes acél harmadát hasznosítja. 2020-ra Kína GDP-je fogja adni a világ GDP-jének 18 %-át. Az energiafogyasztás és elektromos áram fogyasztásban mértékét illetően Kína a második (?) legnagyobb a világon. Kína energiafelhasználásának 70 %-át, illetve elektromos áram felhasználásának 80 %-át szén alapon biztosítja. 2006 óta Kína a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó a világon, a teljes ~30 Gt-ból 6,5 Gt.

Villamosenergia-piac

Brazília Villamosenergia-piaci kereslet (1/2) A brazil piac a legnagyobb Latin-Amerikában a maga 425 TWh éves keresletével: A teljes fogyasztás várhatóan évente 3 százalékkal fog nőni és 2020-ra eléri a 785 TWh-át. Továbbra is fontos szempont marad a villamosítás kormányzati támogatása, amivel az életszínvonal növelését kívánják megvalósítani. Az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás 2020-ra várhatóan eléri a 3 222 kWh-át. Az előrejelzés alapján a 2020-as évekre a brazil egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás eléri a világátlagot. Electricity consumption per capita (Brazil) per capita (World) Secondary axis Electricity consumption Primary axis Forecast 100 200 300 400 500 600 700 800 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 (TWh) 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 (kWh/capita)

Brazília Villamosenergia-piaci kereslet (2/2) A villamosenergia-fogyasztás a 2000-es években átlagosan 3 %-al növekedett: A teljes villamos energia fogyasztás 47 %-át az ipar, 22-22 %-át a háztartási illetve a szolgáltatási szektorok használják fel. A lakosság felhasználásának a növekedése lesz várhatóan százalékos mértékben a legjelentősebb, de abszolút értékben továbbra is az ipar fogja a legnagyobb mennyiségű villamos energiát fogyasztani. Forecast 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Agriculture, Forestry and Fishing Commercial and Public Services Residential Transportation Industry Energy TWh 100 200 300 400 500 600 700 800

Brazília Villamosenergia-piaci kínálat Az elmúlt évtizedben lényegesen nőtt Brazíliában a villamosenergia-termelés, hogy ellássák az ország rohamosan növekvő igényét: A kereslet növekedése és a vízenergiának való kitettség jelentős áramkimaradásokat eredményez a mai napig. A brazil energiatermelés alapvetően függ a vízenergiától. A brazil villamosenergia-termelés várhatóan évente 4,36 %-al fog nőni 2020-ig. A hálózati veszteségek szintje Brazíliában, a teljes villamosenergia-termelés 15 %-a, a világon a legmagasabbak közé tartozik. Electricity production Distribution losses Rate of distribution losses (Brazil) losses (World) Secondary axis Primary axis Forecast 100 200 300 400 500 600 700 800 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 (TWh) 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

Oroszország Villamosenergia-piaci kereslet (1/2) A világ villamosenergia-fogyasztásának 5,3 %-át Oroszország használja, Európában az orosz piac a legjelentősebb: Az elmúlt évtizedben az orosz villamosenergia-fogyasztás évente közel 2,2 %-al nőtt. A népesség csökkenése és az energiahatékonysági fejlesztések ellenére, az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás növekszik, ami 2020-ra valószínűleg felülmúlja a nyugat-európai átlagot.

Oroszország Villamosenergia-piaci kereslet (2/2) A gazdasági válság és az azt követő visszaesés az ipari tevékenységekben, csökkenést okozott a villamosenergia-keresletben: A fogyasztás várhatóan csak 2011-ben éri el a 2008-as szinteket, viszont 2020-ig 25 százalékkal fog növekedni. Az ipari és energia szektorok lesznek várhatóan a villamosenergia-fogyasztás fő meghatározói 2020-ig.

Oroszország Villamosenergia-piaci kínálat A modernizáció feltétlenül szükséges, hogy biztosítani lehessen az orosz villamosenergia-szektor növekedési potenciálját: A villamosenergia-termelés 2,2 %-al nőtt évente a 2000-es években, ami kb. megegyezett a fogyasztásban mért növekedési ütemmel. Oroszországban gyakoriak az áramkimaradások a kapacitáshiánynak és a hálózat gyenge állapotának köszönhetően. Az alacsonyabb hálózati veszteségek ellenére, az ország átviteli infrastruktúrája további fejlesztésre szorul, hogy elérhesse a világátlagot. A hálózat fejlesztése szükséges a villamosenergia-elosztás területén. Electricity production Distribution losses Rate of distribution losses (Russia) losses (World) Secondary axis Primary axis Forecast 200 400 600 800 1 000 1 200 1 400 1 600 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 (TWh) 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

India Villamosenergia-piaci kereslet (1/2) India a világ ötödik legnagyobb villamosenergia-felhasználója: Indiában a jelenlegi éves villamosenergia-fogyasztás 600 TWh, amely előrejelzések alapján 2020-ra meg fog duplázódni, meghaladva az orosz szintet. Az indiai villamosenergia-fogyasztás 5,7 százalékos éves növekedési mutatóval rendelkezett a 2000-es években. Az egy főre eső villamosenergia-fogyasztása 509,4 kWh, amely a legalacsonyabb a BRIC országok között. Kb. 60 %-os lesz a lakossági fogyasztás növekedése 2020-ig, az egy főre eső fogyasztás így is mindössze negyede lehet a globális átlagnak.

India Villamosenergia-piaci kereslet (2/2) A villamosenergia-fogyasztás növekedni fog: Az ipari, háztartási és mezőgazdasági szektorokban növekvő aktivitás miatt. A magas, kétszámjegyű növekedés eredményeként az energia intenzív ipari tevékenységeknél. A megemelkedett életszínvonal és az emelkedő vásárlóerő miatt. Az ingatlanpiac fejlődés következtében.

India Villamosenergia-piaci kínálat Indiában a villamosenergia-kínálatot nagyban gyengítik a magas arányú veszteségek, illetve általában probléma a kereslet és kínálat találkozásának hiánya: A villamosenergia-termelés növekedése 2000 és 2008 között 3,3 %-os volt, alacsonyabb, mint a fogyasztás növekedés 5,7 %-os szintje. A hálózati veszteségek jelentősen magasabbak, mint a világátlag (20 % felett). Az ország energiatermelő kapacitásának kétszámjegyű növekedésen kell átmennie, hogy fenntarthassa a jelenlegi mértékű GDP növekedést. Electricity production Distribution losses Rate of distribution losses (India) losses (World) Secondary axis Primary axis Forecast 200 400 600 800 1 000 1 200 1 400 1 600 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 (TWh) 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

Kína Villamosenergia-piaci kereslet (1/2) Kína a második legnagyobb villamosenergia-fogyasztó ország: A teljes villamosenergia-fogyasztás Kínában meghaladja a 3 000 TWh-át. A villamosenergia-fogyasztás 12,5 %-al nőtt évente az elmúlt évtizedben és 2020-ra várhatóan eléri a 6 500 TWh-át. Az egy főre vetített növekedés ugyancsak 12 % körüli volt, ami 2020-ra elérheti a 4 500 kWh-át, ezzel várhatóan 42 %-al meghaladva a világátlagot.

Kína Villamosenergia-piaci kereslet (2/2) A villamosenergia-fogyasztás Kínában a válság hatására sem esett vissza: A villamos energia iránti kereslet elsődlegesen az ipari szektorból származik, amelyet a háztartási, energia, kereskedelmi, közszolgáltatási és mezőgazdasági szektorok követnek. A vidéki energiafelhasználás is várhatóan növekedni fog a jelentős kormányzati támogatásnak köszönhetően. A kínai kormány megkezdte a kereszt-támogatások felszámolását, illetve erőfeszítéseket tett az árazási valamint tarifa mechanizmus modernizálására.

Kína Villamosenergia-piaci kínálat A kínai villamosenergia-termelés tekintélyes növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedben annak érdekében, hogy lépést tartson az ország növekvő igényével: A kínai villamosenergia-termelés várhatóan 8,5 %-al fog évente nőni 2020-ig, ami ennek köszönhetően a globális termelés 25 %-át fogja biztosítani. Kínában az elosztási veszteségek alacsony szinten vannak, ami nagyságrendileg megegyezik a fejlett világban tapasztalt átlagos veszteségekkel. Electricity production Distribution losses Rate of distribution losses (China) losses (World) Secondary axis Primary axis Forecast 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 (TWh) 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

Villamosenergia-piaci kínálat összehasonlítása

Brazília Villamosenergia-piaci kínálat Annak érdekében, hogy Brazília diverzifikálja a termelési mixet, célul tűzte ki, hogy a vízenergia részarányát 75 %-ra csökkenti 2020-ig, így csökkentve az ország időjárás változásoknak való kitettségét: A Nemzeti Energia Stratégia alapján 2020-ig a teljes brazil telepített kapacitás el fogja érni az 151,8 GW-ot. Brazília rendelkezik a világon a legnagyobb vízenergiára telepített kapacitással, jelenleg a brazil hazai villamos energia több, mint 85 %-át állítják elő vízerőművekben. A brazil kormány 2030-ig 8 000 MWh nukleáris energia termelését kívánja megvalósítani. Coal, 1.7% Oil, 3.1% Natural gas, 3.6% Nuclear, 2.6% Hydro, 84.9% Biomass and waste, 4.1% 2006 (93 GW) Total: 419.3 TWh 2020 (151,8 GW) Total: 785 TWh Coal, 3.3% Oil, 2.7% Natural gas, 10.9% Nuclear, 4% Hydro, 74.6% Biomass and waste, 3.9% Wind, 0.6%

Oroszország Villamosenergia-piaci kínálat A kormányzati programok célja, hogy jelentősen növeljék a megújuló energia részarányát 2020-ig : Az erőművek esetén üzemanyagként a földgáz a leggyakoribb választás, ezt követi a szén. A jövő energiatermelési forgatókönyve szerint azonban a fölgáz szerepe csökkenni fog. Oroszország várhatóan fenntartja és növelni is tudja a pozitív villamosenergia-export mérlegét. A kormánynak optimista tervei vannak a kapacitásbővítést illetően, ahol a nukleáris és megújuló energia iparágakban várható a legnagyobb mértékű növekedés, ezzel párhuzamosan az olaj és gáz felhasználása csökkenhet. (218,4 GW) (257 GW)

India Villamosenergia-piaci kínálat A kormány által megkívánt beruházások körülbelül plusz 90 GW kapacitás telepítését kívánják meg: A csúcskapacitás hiánya várhatóan tovább tágul 2010-ben és eléri a teljes kapacitás 12,6 %-át, összehasonlítva a 2008-as 11,9 %-al. Indiának hatalmas kapacitása van a megújuló energiára, melybe 7,5 milliárd USD-t invesztáltak, aminek 90 százaléka a magánszektorból jött (Kyoto Protokoll). A szénalapú villamosenergia-termelés továbbra is a legfontosabb energiaforrása lesz az országnak, miközben a megújuló energiaforrások kiaknázása is növekedésnek indul. (151 GW) (241 GW)

Kína Villamosenergia-piaci kínálat A teljes beépített kapacitás Kínában várhatóan jelentősen nőni fog 2020-ig : A nukleáris energia mindössze 2 %-át nyújtja a teljes kínai villamosenergia-termelésnek. A szélenergiának jelentős növekedési potenciálja van, a kormány hatalmas szélerőmű-parkok fejlesztését tervezi (pl. Gansu Wind Farm összességében tervezett 20 GW beépített kapacitással) és 2020-ig el kívánja érni a 100 GW kapacitást. A szén szerepének csökkentését a nukleáris és megújuló energiák elterjesztésével valósíthatja meg Kína. (622 GW) (1 418 GW)

Következtetések

Brazília A brazil energia szektor nagy államilag vezérelt társaságok uralják, de a kormányzat elhatározása szerint a szektor szabályozása a piaci folyamatok erősítése felé kell elmozduljon: A BRIC országok közül Brazília rendelkezik a legfejlettebb szabályozási környezettel, azonban még mindig instabilnak tekinthető ami drágítja a szektor nemzetközi finanszírozását. A szabályozói beavatkozások fokozatosan megszüntették a kereszt-támogatásokat, a struktúra pedig egyre inkább a költség alapú tarifák felé mozdul el. Annak érdekében, hogy fellendítsék a magántőke befektetést, egyszerűsíteni kell az engedélyezési folyamatot és az árazási mechanizmust. Egy 2007-ben bevezetett előírás alapján a villamosenergia-szektorban minden új vállalkozást egy társult konzorciumnak kell létrehoznia. A privát finanszírozásra szüksége is lesz az országnak, mivel a Nemzetközi Energia Ügynökség elemzései alapján, Brazília teljes villamos energia vonatkozású beruházási igénye 2030-ig 252 milliárd USD lesz. Brazília a Kyoto Protokoll aláírója, ami politikai elkötelezettséget jelent a környezetvédelem és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett. A Kankuni Konferencián Brazília a következő vállalásokat tette: 36.1 %– 38.9 %-os kibocsátás-csökkentés a BAU szcenárióhoz képest. Az erdőirtások ütemének csökkentése. Fenntartható mezőgazdasági eljárások elterjesztése. Megújuló energia további diverzifikált hasznosítása. Power generation Transmission and distribution Total: USD 252 billion 50%

Oroszország Oroszországban a villamosenergia-rendszer elavult technológiája biztosítja a legfontosabb beruházási lehetőséget: Az olcsó eszközök elérhetősége és a válság következtében kialakult halasztott kereslet megfelelő időt biztosít a szektorba történő beruházások kihasználására. A kormány szándékai között szerepel a kereszt-támogatások csökkentése és a végfelhasználói árak racionalizálása. Az energiahatékonysági technológiák várhatóan egyre nagyobb teret nyerhetnek. A kormányzat támogatja a magántőke befektetést, habár ezzel ellentétben van a szabályozó rendszer átláthatóságának hiánya és az ebből fakadó beruházási kockázatok. Az államé marad minden szegmensben az irányító szerep, kivéve egyes hőerőműveket. A szabályozás átalakulóban van, hogy szabadpiaci árakhoz közelítve működhessen a villamosenergia-piac. Az elavult hálózat a beruházások széles skáláját kínálja, mely a számítások szerint 655 milliárd USD beruházást igényelhet 2010 és 2020 között. 20% 24% 56% Power generation Transmission Distribution Total: USD 655 billion A Kioto Protokoll aláírójaként Oroszország már alkalmazza a projekt alapú beruházási mechanizmust a kibocsátás csökkentési projekteknél, azonban Oroszország a Kankuni Konferencián kifejezte, hogy nem kíván részt venni a Protokoll meghosszabbításában, ami alapvetően megkérdőjelezi a nemzetközi együttműködés jövőjét.

India Az energia szektor fő prioritást élvez a kormány számára, ezért számos kezdeményezést elindítottak annak érdekében, hogy fellendítsék az iparágba áramló magántőke részvételét: Az energiaszektort jelenleg az államilag ellenőrzött társaságok határozzák meg. Jelentős befektetési lehetőségek vannak a termelési, átviteli és elosztói szektorokon belül. A megújuló és a tiszta energiaforrások felhasználását fogja sürgetni a kormány, bár feltehetően a jövőben még így is a szénnek megmarad a domináns szerepe. Jelenleg a hálózati veszteségek magas szintje riasztja el a magántőke befektetéseket a villamosenergia-piacról. A kormány a kínálat lassabb növekedése miatt kiemelten támogatja a magántulajdon részvételét a villamosenergia-piaci fejlesztésekben. A villamosenergia-piacra vonatkozó szabályozás átalakuláson megy keresztül az átláthatóság, alkalmazhatóság, a liberalizáció és a szabad hálózati hozzáférés biztosításának érdekében. Az IEA számításai alapján az indiai villamosenergia-szektorba 2030-ig 960 milliárd USD befektetésére van szükség. Power generation Transmission Distribution Total: USD 960 billion 45% 17% 38% A Kyotoi Egyezmény aláírójaként India tartja magát a technológia transzfer és a hozzá kapcsolódó külföldi beruházások területén vállalt célkitűzéseihez. A Kankuni Konferencián India vállalta, hogy 20 %– 30 %-os szén-dioxid intenzitás csökkentést hajt végre 2020-ig a 2005-ös szinthez képest. Jelenleg 2 Gt körüli kibocsátással rendelkezik.

Kína A kínai energiaszektort több –zömében állami- integrált vállalatcsoport uralja, illetve a központi- vagy tartományi kormányzat szabályozza: A villamos energia ára nem piaci alapú, hanem az állam által meghatározott. A jövőben a politikai egyik legfontosabb kihívása az energiaszektor árazásának és szabályozásának fejlesztése. Kína nagyszámú villamosenergia-infrastruktúra fejlesztési projektje várhatóan 2,765 milliárd USD mértékű beruházást fog igényelni az energia piacon 2030-ig. A legfontosabb tényező, amely meghatározza a kínai energia szektor fejlődését, alapvetően a természeti erőforrások hozzáférhetősége. Továbbra is a szénnek várható domináns szerepe az energiatermelési mix-ben, de egyéb energia fajták, mint a nukleáris energia, vagy vízenergia, is fontos szerepet fognak játszani a következő évtizedben. A vidéki villamosítási program várhatóan jelentős lehetőségeket fog kínálni a közeljövőben, mivel ezt a témát a kormány prioritásként kezeli. A Kankuni Konferencián Kína a következő vállalásokat tette: 40 %– 45 %-os szén-dioxid intenzitás csökkentés a 2005-ös szintekhez képest 2020-ig. A nem fosszilis energiaforrások részarányának 15 %-ra növelése a primer energia felhasználásában. Az erdőterületek növelése 40 millió hektárral, valamint a fa készletek növelése 1,3 milliárd köbméterrel 2020-ra. Power generation Transmission and distribution 46% 54% Total: USD 2,765 billion

BRIC áttekintés

Egy főre jutó GDP Forecast Brazil Russia India China 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 (USD) World average BRIC average Várhatóan Kína után India GDP-je emelkedik a leggyorsabb ütemben (~10 %), bár a nagy, és folyamatosan növő népesség miatt az egy főre eső GDP mértéke legalacsonyabb marad a BRIC országok viszonylatában. Kínában az „egy gyermek” program miatt lassul a népesség bővülése, ezért az egy főre jutó GDP mértéke kiemelkedően tud növekedni, azonban a társadalom gyors öregedése kockázatot jelent. Oroszország gazdasága a válság után rövidesen helyreáll az energiaexport lehetőségek bővülésével és az energiaárak újbóli emelkedésével. A csökkenő népesség miatt az egy főre eső GDP mértéke kiemelkedő ütemben növekszik, ami közel megduplázódhat az évtized alatt. Brazília továbbra is Latin-Amerika meghatározó országa marad, azonban további erőfeszítések szükségesek a lakosság életszínvonalának növeléséhez.

Elosztási veszteség és energiaintenzitás Forecast 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Brazil Russia India China World average A BRIC országok közül Indiában csökken a legnagyobb mértékben az elosztási veszteség. A vízerőművek és a városok közötti nagy távolságok miatt Brazília nem tudja jelentősen csökkenteni a veszteségeit 2020-ig A hálózatok fejlesztése feladat marad Oroszországban is. Az energiahatékonysági fejlesztések eredményeként Kínában és Oroszországban javul leginkább az energiaintenzitási mutató. Oroszországnak további erőfeszítésekre lesz szüksége a hatékonyság területén. Egyedül Brazíliában nem mutat állandó csökkenő tendenciát az amúgy is rendkívül alacsony szintű energiaintenzitási mutató. Forecast 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 North America Brazil Russia China India World (toe/M USD) 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000

Teljes- és az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás A villamosenergia-fogyasztás növekedés 10 % feletti Kínában, ami a 3 000 TWh bázist tekintve az EU éves fogyasztásának megfelelő bővülést jelenthet 2020-ig. Az indiai növekedési ráta közel 6 %-os, azonban bázisa 600 TWh alatti. Forecast 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 (TWh) Brazil China India Russia Egy főre eső fogyasztás: Brazíliában a világátlag környékén (3 200 kWh/fő); Oroszországban a nyugat-európai szinten, Indiában a világátlag egy negyede körül; Kínában pedig a világátlag feletti szinteken fog mozogni a 2020-as évekre. Forecast Brazil Russia India China North America Western Europe World 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 (kWh/head)

Villamosenergia-termelés összetétele 2006 2020 5,000 10,000 15,000 20,000 25,000 30,000 BRIC World Solar Geothermal Wind Biomass and waste Hydro Nuclear Natural gas Oil Coal TWh 0.2% 0.5% 21.4% 4.8% 11.2% 2.4% 59.5% 0.1% 1.6% 0.7% 21.0% 7.7% 8.8% 1.1% 58.8% 0.3% 1.3% 16.0% 14.8% 20.1% 5.8% 41.0% 0.4% 3.5% 2.0% 11.7% 18.9% 3.4% 44.9% 2006-ról 2020-ra a BRIC országok villamosenergia-termelése meg fog duplázódni, melyben a szén stagnál, a földgáz szerepe csökken, míg az atomenergiáé és a megújuló energiáké növekszik. A BRIC országok villamosenergia-iparának szerepe a világ viszonylatában kb. 1/4-ről 1/3-ra fog növekedni.

Beruházási igények 47% 53% BRIC Total: USD 4,632 billion Brazil Russia India China Power generation Total: USD 2,197 billion Transmission and distribution Total: USD 2,435 billion Kínában vannak a legnagyobb befektetési igények mind a termelési, mind pedig az elosztási oldalon. Ez betudható a kétszámjegyű GDP növekedésnek és a megújuló energiaforrások kiaknázásában rejlő hatalmas potenciálnak. Kína és India esetében az átviteli és elosztási szektorban várhatóan beruházások kb. 10 %-al meg fogják haladni a termelésre fordítandó pénzeszközöket Egyedül Oroszországban tervezhető nagyobb beruházás az erőművi szektorban, mint az elosztás és átvitel területén. 4 632 Mrd USD beruházási kilátás 2030-ig a világ tervezett beruházásának (16 600 Mrd USD) 27 %-a

Kapcsolat További információ Szepesi Attila Senior advisor, Energy and Utilities Advisory Services, KPMG Tanácsadó Kft. H-1139 Budapest, Váci út 99. Phone: +36 1 887 7382 Mobile: +36 70 370 1789 Email: attila.szepesi@kpmg.hu kpmg.hu