MÉRHETŐ ELLÁTÁSBIZTONSÁG előadók: Milanovich László, Győr – Szol Zrt. Győri Csaba, PÉTÁV Kft. Távhőszolgáltatási Konferencia Pécs, május 9-11.

 A távhő ugyanolyan másodlagos energiahordozó, mint a villamos energia, nem, vagy alig helyettesíthető.  Az energiaellátás színvonala és biztonsága rendkívül fontos, ugyanis az ellátás zavaraiból fakadó közvetlen és közvetett veszteségek lényegesen nagyobbak lehetnek az energiaköltségeknél.  Az energiaellátás akkor biztonságos, ha az energia a fogyasztó energiaellátási szerződésében rögzített igényeinek megfelelő mennyiségben és minőségben folyamatosan és zavartalanul rendelkezésre áll.  A megfelelő hőteljesítmény előállításához szükséges tüzelőanyagok, a villamos energia és az ivóvíz rendelkezésre állása, a távhőrendszer jól megtervezett, megfelelő kapacitású rendszerelemeinek folyamatos és zavartalan működése, működtetése, irányítása, üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése kell. Mit jelent a távhőenergia ellátásbiztonsága, miért fontos?

Csak az létezik amit mérni tudunk?  Természetesen az ellátásbiztonság megítélésének is van egy sor olyan eleme, amely nem mérhető (pl.:tájékoztatás minősége, gyorsasága, illetve a megítélés szubjektívelemei). Milyen adatok gyűjtése szükséges a méréshez?  Egységesített adatrendszerre van szükség az összehasonlíthatóság érdekében.  Sok részletre kiterjedő adatgyűjtés szükséges, az adatgyűjtés minősége meghatározza a mérés minőségét. Milyen mérőszámokat szükséges alkalmazni?  Milyen számításokat kell elvégezni? Olyanokat, amelyek jól jellemzik az ellátás biztonságát, illetve annak hiányát. Mérhető-e az ellátásbiztonság?

Adatrögzítés - Pécs

 a villamos energia szolgáltatásban vannak előzmények  mindenfajta vezetékes szolgáltatásra értelmezhető  a villamos energiaszolgáltatás mutatóinak egy része adaptálható Analógiák  legfontosabb alapparaméterek: a meghibásodások okozta üzemszünetek jellemzői és az érintett felhasználók köre Különbségek  szolgáltatás összetettsége: több termék (fűtés, hűtés, technológiai hő, használati melegvíz )  a szolgáltatás kiesése nem mindig észlelhető a felhasználóknál  rövid idejű üzemszünetet eltérő módon kell definiálni (a már érezhető, de egy bizonyos időtartamot meg nem haladó üzemszünet)  célszerű lenne a még nem érezhető üzemszünetet definiálni a különböző ellátási kategóriákban, esetleg az időjárás függvényében Előzmények

Adatok forrása  dokumentációs rendszert kell működtetni a hibakezelésről Rögzítendő adatok köre  a hiba feltárással, hibaelhárítással kapcsolatos összes olyan adatot rögzíteni kell, amelyeket az értékelésbe be kívánunk vonni (az egyes eseményekhez rendelhető időpontok, legalább az üzemszünet ideje, érintett felhasználók köre, hibaelhárítás munkafázisainak időszükséglete, stb.) Szegmentálás  funkció (hőtermelő; vezeték: primer, szekunder, hmv, cirkulációs; hőközpont stb.)  tulajdonos  térbeli elhelyezkedés Hibakezelés attribútumai  meghibásodás okai (nyomáslengés, talajvíz, belső-, külső korrózió, idegen károkozás, üzemeltetési hiba, anyaghiba)  hibaelhárítás jellemzői (tervezett vagy rendkívüli hibaelhárítás, provizórium, csökkentett mértékű szolgáltatás, hibaelhárítás módja)

Definíció: egy adott időszakban egy (az érintettek közül) felhasználóra jutó átlagos üzemszünet órában kifejezve Számítás: Fi: i sorszámú üzemszünet által érintett felhasználó Üi: i sorszámú üzemszünet hossza órában kifejezve A felhasználó átlagos üzemszüneti mutatója

A távhőellátó rendszer átlagos üzemszüneti mutatója Definíció: egy adott időszakban egy (az összes közül) felhasználóra jutó átlagos üzemszünet órában kifejezve Számítás: F: összes felhasználó darabszáma Fi: i sorszámú üzemszünet által érintett felhasználó Üi: i sorszámú üzemszünet hossza órában kifejezve

Definíció: egy adott időszakban az üzemszünet által érintett felhasználók és az összes felhasználó hányadosa rövid idejű üzemszünet is definiálható Számítás: F: összes felhasználó darabszáma Fi: i sorszámú üzemszünet által érintett felhasználó A távhőellátó rendszer átlagos üzemszünet gyakorisági mutatója

A három alapmutató összefüggése

Az üzemszünetek átlagos hossza Definíció: egy időszakon belüli átlagos üzemszünet hossza Számítás: Üi: i sorszámú felhasználót érintő üzemszünet hossza n: üzemszünetek darabszáma

X üzemszünet által érintett felhasználók aránya Definíció: egy időszakon belül x üzemszünet által érintett felhasználó és az összes felhasználó hányadosa (x lehet egy vagy több érték) Számítás: Fx: x üzemszünet által érintett felhasználók száma F: összes felhasználó

üzemszünetek száma felhasználók száma négy388 három482 kettő1842 egy4640

Rendelkezésre állási mutató Definíció: egy időszakon belül a szünetmentes szolgáltatási idő részaránya Számítás: Üi: i sorszámú üzemszünet hossza órában Fi : i üzemszünet által érintett felhasználók száma F: összes felhasználó T: vizsgált szolgáltatási időszak órában

Évek Üzemszünetek összegzett időtartama [óra] 658:13897:01408:20406:00428:39520:25 Felhasználót érintő üzemszünetek összegzett időtartama [óra] 314:20260:08190:55229:40268:04325:05 Üzemszünetek és érintett felhasználók szorzatának összege [óra] : : : : : :20 Érintett felhasználók összegzett száma Összes felhasználó száma Felhasználót érintő üzemszünetek száma Érintett felhasználóra jutó üzemszünetek átlagos időtartama (FÁÜM) [óra] 5:056:293:323:594:274:55 Összes felhasználóra jutó üzemszünetek átlagos időtartama (RÁÜM) [óra] 3:414:241:371:261:443:49 RÁÜGM 0,730,680,460,360,390,78 ÜÁH 4:155:063:543:464:244:13 RÁM 0,999580,999500,999810,999830,999800,99956 Összefoglaló táblázat a pécsi adatokról, eredményekről

Összegzett időtartamok

Néhány mutató