Gabona alapanyagok mikotoxin szennyezettségének ellenőrzése a Csuka Gabona Kft-nél Készítette és előadja: Szabó Gabriella Pályázati referens /Csuka Gabona Kft./ Felvásárlás – logisztika - értékesítés Saját telephelyeinken: Ceglédbercel: 64000 tonna Győrszemere: 2600 tonna Szolnok: 12000 tonna Logisztikánk célja… Megfelelő termék Megfelelő minőség Megfelelő állapot Megfelelő időben Megfelelő KÖLTSÉGEN

GMP+ (2006-tól) HACCP Cégünk tagja: Minőségirányítási rendszerek: Magyar Gabonafeldolgozók Szövetsége Gafta Coceral Vetőmag Szövetség Minőségirányítási rendszerek: GMP+ (2006-tól) HACCP

Mikotoxin-szennyezettség, nyomonkövetési rendszer, mintavételezés I. Többlépcsős logisztikai rendszer gabona információk (termesztési technológia, évjárat..) analitikai eljárások (toxin-vizsgálatok) mintával kapcsolatos tevékenységek (mintatárolás/feldolgozás/gyorstesztek) Termesztéstől Értékesítésig Minőségi adatok bekérése (laborvizsgálat) Mintavételezés Szerződés kötés Szállítás, raktározás Eredmények rögzítése Negatív eredmény esetén partner értesítése Értékesítés Időjárás, megelőzés, útmutatás

Mikotoxin szennyezettség nyomonkövetése, mintavételezés II. Mintavevő eszközök Minőségi szabványok (pl. búza, kukorica) Fizikai paraméterek (érzékszervi vizsgálatok, tisztaság, hektolitertömeg) Fehérje-sajátosságal kapcsolatos paraméterek (nedves sikér, Zeleny- féle index) Reológiai sajátosságok (alveográfos vizsgálat, esésszám) Jegyzőkönyv

Mikotoxin szennyezettség nyomonkövetése, mintavételezés III. Érzékszervi vizsgálatok (szag, szín, íz, tisztaság..) Tárolás, raktározás (nedvességtartalom, átforgatás) Laboratóriumi vizsgálatok (toxin, beltartalmi értékek) Partnerek kiértesítése Értékesítés Monitoring rendszer –Mycostop pályázatban

MYCOSTOP- „Élelmiszer biztonság fokozása gabona alapanyagok mikotoxin szennyezettségének csökkentésével” pályázatban való részvételünk Munkaszakaszok NKTH (Támogató) MAG Zrt. (Közreműködő) Agruniver Holding Környezetvédelmi és K.F-i Kft. (Kedvezményezett-Konzorciumvezető) Csuka Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kedvezményezett) Wessling Hungary Kft. (Kedvezményezett) Szent István Egyetem (Kedvezményezett) Debreceni Egyetem (Kedvezményezett) Pannon Egyetem (Kedvezményezett) I. szakasz: Logisztikai rendszer kialakítása, adatbázis építés, folyamatos analízis (2009.01.01-2009.09.30.) II. szakasz: Kijelölt gabonatételek multi-mikotixon analízise (2009.10.01-010.09.30.) III. szakasz: Folyamatos analízis, adatbázis fejlesztés, eredmények megjelenítése (2010.10.01-2011.09.30.)

Mikotoxinokról általában I. Másodlagos anyagcseretermék = mikotoxinok (rejtett mikotoxinok) Folyamatos ellenőrzés Toxintermelést befolyásoló tényezők: földrajzi hely, hőmérséklet, páratartalom Tulajdonságaik: akut, szubakut, krónikus toxicitás Tünetei: csökkent takarmány felvétel, immunitás- gyengülés, hirtelen elhullás, ivarzási problémák stb.

Mikotoxinokról általában II. Egészségügyi kockázat Mikotoxinok csoportosítása (nedvesség-igénye, szaporodóképesség, kártétel helye) Szennyezettség csökkentésének lehetőségei (szántóföldi gombák ellen,vetésforgóban) Alkalmatlan tételek sorsa (alkoholgyártás,energiatermelés, ipari feldolgozás)

Mikotoxinok I. Aflatoxinok Aspergillus flavus és Aspergillus parasiticus penészgombák termelik Mérgező, erősen rákkeltő, genotoxikus tulajdonság Magas hőmérséklet (UV hatására bomlik) Kizárólag olajos magvakon (30-35°C, 80% relatív páratartalom) Növényekben: B1, B2, G1, G2 Állatokban: M1, M2 Eu-szabvány: AFB1 5µg/kg, M1 0,05 µg/kg Trópusi-szubtrópusi éghajlaton! De kontinentális éghajlaton is, ha a raktározás nem megfelelő! Hatásai: májkárosodás- tumor képződés, étvágytalanság, immunrendszer-gátlás,

Mikotoxinok II. Ochratoxin A Aspergillus ochraceus : OTA,OTB (meleg, tórpusi éghajlaton) Penicillium verrucosum : OTA (hideg éghajlaton is!) Ochratoxin A és változatai klórszármazékok (B –változat „gyengébb”) Raktári penészgomba Kávéban, hüvelyesekben, állati termékekben (vér,tej), gabonafélékben Nehezen bomlik; felhalmozódik az emberi és állati testszövetekben! Hatásai: vesekárosodás, depresszió, étvágytalanság, hasnyálmirigy-gyulladás,fejlődésbeli lemaradás

Mikotoxinok III. DON Patulin Fusarium graminearum és Fusarium culmorum termelik Hazai éghajlaton is! Mérgező, de nem rákkeltő Hatásai: hányás, hasmenés, takarmány visszautasítás Szervezetből hamar kiürül, nincs krónikus hatása! Patulin Aspergillus, Penicillium és Byssochlamys törzsek termelik Mérgező, de nem rákkeltő, citotoxikus anyag Almafélék romlását okozza Hatásai: sejtek permeabilitását és ödémákat okoz Nem akkumulálódik (raktározódik) Magyarországon is képződhet!

Mikotoxinok IV. Zearalenon Fusarium graminearum, F. culmorum Gabonafélékben Nem mérgező, nem rákkeltő, nem halálos Ösztrogénhatású anyag, emberre is káros (koraszülés, vetélés) Teheneknél: hiperösztrogenizmus (vemhesülési problémák), tejtermelés-csökkenés Ember és sertés kifejezetten, tyúkfélék és szmarha ellenállóbb Gyakran a DON-al együtt fordul elő Hazai éghajlaton is képződik!

Mikotoxinok V. Fumonizin B1 T2 Fusarium moniliformin Gabonafélékben (csőpenészedés,szemfertőzés,szárkorhatás) Valószínűleg rákkeltő, immunrendszer károsító Lóban: agylágyulás, étvágytalanság, bénulás, elhullás Sertésben: tüdőviznyő,májelfajulás,keringési zavarok Kérődzők: viszonylag rezisztensek FB1-re Hazai éghajlaton is képződik! T2 Fusarium fajok termelik Gabonafélékben Agresszívebb mint a DON; gyorsan kiürül a szervezetből Hatásai: fehérje-DNS szintézist gátló,takarmány visszautasítás, fogyás, immunszupresszió, hányás, májelfajulás

Eredmények ismertetése I. Pályázat során több, mint 400 minta vizsgálata Határértéket meghaladó arány: 17,3 % Afla(2-5 µg/kg) Ochra(5) DON(1250-1750) Zearalenon(100-350) T2(300) Fumonizin (4000) 26,26% 1,47% 38,66% 15,33% 16,80% 1,47% Mely terményeknél volt gyakori a határérték túllépése? árpa(k)(16)=8,06% búza(k)(16)=2,20% zab(k)(1)=10,33% köles(3)=100% durum búza(3)=15,49% kukorica(19)=1,94% napraforgó(15)=20,66% cirok(1)=20,66% AlfaB1 és DON-al szennyezett minták: takarmány árpa OTA, Zea és T2-vel szennyezett minták: kukorica

Eredmények ismertetése II. Összegzés Régiók tekintetében Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl Befolyásoló tényezők lehetnek: - időjárás talajviszonyok …

Köszönöm a figyelmet! Összefoglalás 2011.05.18.