Megújuló energiaforrások Napenergia hasznosítása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Advertisements

Megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatása
Energiaköltségek optimalizálása
Energiahatékonyak vagyunk? Szabó Valéria projektmenedzser.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Depóniagáz, mint üzemanyag
Tesco a zöld Magyarországért Műszaki megoldások a fenntartható fejlődés szolgálatában Szentendre Dézsi Ferenc műszaki és fenntartási igazgató.
Út a napenergia hasznosítás felé, avagy sikerek és nehézségek az önkormányzatokkal való együttműködésben.
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Tartalom Megújuló energiaforrások a távfűtésben és decentralizált rendszereknél Pályázati lehetőségek Egy biomassza alapú távhő projekt bemutatása.
Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén „REBE” Ausztria-Magyarország Határon átnyúló Együttműködési Program.
Megújuló energiák a XXI. században Büki Gergely KREATÍV MAGYARORSZÁG MÉRNÖKI TUDÁS – MÚLT, JELEN, JÖVŐ BPMK - MTA Magyar Tudomány Ünnepe MTA Díszterem,
Fosszilis vs. megújuló Gazdaságossági szempontok
Megújuló energiák felhasználásának helye és lehetősége a nemzeti vagyon kezelése során Marjay Gyula ingó- és ingatlanvagyonért felelős főigazgató.
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Készítette: Gáti-Kiss Dániel Témakör: Energiagazdálkodás
Környezet- és emberbarát megoldások az energiahiányra
A KULCSI SZÉLERŐMŰ MŰKÖDÉSI TAPASZTALATAI április 20. RENEXPO 2007 Stelczer Balázs EMSZET KFT
Geotermikus Energia.
A faanyag energetikai hasznosításának hazai helyzete és racionális fejlesztési módjai Sopron, Szeptember 04. Dr. Jung László vezérigazgató-h.
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Az alternatív energia felhasználása
Az alternatív energia felhasználása
Megújuló energiaforrások Felkészítő tanár: Venyige Judit
Megújuló energiák Készítette: Hajdú Zsófia 9.b Felkészítő tanár: Pázmándy Hedvig Iskola: Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola.
Megújuló energiaforrás
Megújuló energia Készítette: Bíró Tamás
1 Megújuló villamosenergia arányát tekintve: Új befektetések a fenntartható energiarendszerekbe Technológiánként: Értékben: Régiónként: Forrás:
Országos Környezetvédelmi
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
energetikai hasznosítása III.
Biogáz Tervezet Herkulesfalva március 01..
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV DR. NÉMETH IMRE AUGUSZTUS 7.
Lorem ipsum. KEOP-OS ENERGETIKAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Horváth Péter július 11. Fórum - Hosszúhetény.
szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1.
1 A LIBERALIZÁLT ENERGIAPIAC HATÁSA A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hatvani György helyettes államtitkár.
Békés György főosztályvezető-helyettes Villamosenergia-ár Előkészítő Osztály Tájékoztatás a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelés áron keresztül.
A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ÉPÜLETGÉPÉSZETI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
Slenker Endre Magyar Energia Hivatal
„Megújuló energia-megújuló vidék” Az agrárgazálkodás lehetőségei a zöld energia előállításában Kovács Kálmán államtitkár Tájékoztató Fórum, Nagykanizsa.
A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes.
A jövő az energia hatékony lakásoké nyílászáró csere, külső hőszigetelés és megtakarítási lehetőségek :19.
Az alternatív energia felhasználása
Energiahatékonysággal a költségcsökkentés és
Az alternatív energia felhasználása
TAB Város és a megújuló energiára alapozott oktatás Schmidt Jenő Tab Város Polgármestere 1.
MEGÚJULÓ ENERGIA A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN előadó: Ámon Ada Energy Summit – Gerbeaud Ház Budapest, november 25.
A biomassza felhasználása II.. A biomassza felhasználása II. (tendenciák) EU tendenciák Hazai elképzelések –Lakossági elfogadottság –NCST –Energiafajták.
Mitől innovatív egy vállalkozás?
Város energetikai ellátásának elemzése
2030 – A mi városunk A 3 Fázis Lengyel Vivien Pocsai Zsófia
TJ Energiapolitika, energiamix. Forrás: KHEM Energiapolitika, energiamix.
A megújuló energiaszabályozás növekvő szerepe a magyar energiarendszerben „Mivel pótolhatók a következő évtizedben kieső erőművi kapacitásaink?” GAZDÁLKODÁSI.
NAPELEM MINT ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS. MIRE VALÓ A NAPELEM? Hiedelem = melegvíz termelés Valódi alkalmazás = elektromos áram termelés Felhasználás: közvetett,
Napelem és hőszivattyú Út az energia önellátás felé Gyurcsovics Márk.
Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP
Energetikai célú pályázatok rövid áttekintése Gajzágó Gergő programmenedzser május 19.
Miskolc város energetikai fejlesztései Geotermikus alapú hőtermelés Kókai Péter projektmenedzser.
„Erre van előre” Magyarország energetikai jövőképe Dr. Munkácsy Béla adjunktus (ELTE TTK)
Bodó Béla, mesteroktató, energetikus
Megújuló energia alkalmazása
GEOTERMIKUS ENERGIA.
Dr. Stróbl Alajos (ETV-ERŐTERV)
Ébresztő! A fele elfogyott Hetesi Zsolt Vezető kutató
Lóránt Károly: Energetikai unió az EU-ban
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
A VEOLIA pécsi erőműve a körkörös gazdasági modell tükrében
Előadás másolata:

Megújuló energiaforrások Napenergia hasznosítása Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Megújuló energiaforrások használatának szükségessége A környezet szennyezésének (talaj, víz, levegő) csökkentése. Az üvegházi gázok (CO, CO2, NOx, CH4, SF6, stb.) kibocsátásának mérséklése. A fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának víziója. A természet állapotának további rontása nélküli fenntartható fejlődés megvalósítása.

Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)

Megújuló energia felhasználások 2004. Megújuló energia fajta Villamosenergia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év Víz energia 205,5 739,80 Szél energia 5,6 20,16 Geotermia 3600 Napkollektor 76 Fotovillamos 0,1 0,36 Tűzifa 17470 Egyéb szilárd tüzelő 678 2440,80 5695 Szennyvíz tisztítási gáz 22 79,20 146 Hőszivattyú 46 Egyéb növényi hull 8750 Hulladék égetés 54 194,40 1179 Összesen 40439 TJ/év

Megújuló energiaforrások egymás közötti felhasználási aránya Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: 78,8 % tűzifa és egyéb biomassza 8,9 % geotermia 8,6 % megújulóból termelt villamos energia 3,4 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 0,1 % egyéb

Megújuló alapú villamos energia termelés 2004. év GWh Részarány btto/meg. (%) Vízerőművi termelés 205,5 0,492 Biogáz alapú termelés 22,0 0,053 Szélerőművi termelés 5,6 0,013 Napelemes 0,1 0,000 Biomassza vill. en. termelése 678,0 1,654 Összes megújulóból termelt 911,2 2,212 Hazai áramtermelés 33.708 GWh Btto. fogyasztás 41.180 GWh

Átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átvételi árát a /2005. ( .) GKM rendelet határozza meg a 2005. évi LXXIX. – a villamos energiáról szóló 2001. évi CX.-t módosító -szeptembertől érvényes – törvény alapján (k*23 Ft/kWh) 2005-ben a k=1, ami évenként a fogyasztói árindex értékével növekedik a 0,1MW-os átvételi határ eltörlésre került

Kötelező átvételi árak időjárás függő időjárás független (Ft/kWh) Csúcs 23 26,12 Völgy 23 23,00 Mélyvölgy 23 9,38 Időjárás független napi átlag 22,47Ft/kWh Időjárás független hétvégi átlag 21,30Ft/kWh Éves átlag 22,10Ft/kWh Cél a mélyvölgy időszak kizárása a villamos energia termelésből (24,33Ft/kWh)

A hazai megtakarítási lehetőségek kihasználása A termelés energiahatékonyságának növelése A közlekedés energiafogyasztásának racionalizálása Az épületek fűtési energia felhasználásának csökkentése (hőszigetelés) /2002/91/EK Irányelv az épületek energiateljesítményéről/ A megújuló energia hordozók fokozott hasznosítása

Napenergia hasznosítás Cél: az épületek külső energiaforgalmának csökkentése Passzív hasznosítás (új épületeknél) – naptudatos (bioklimatikus) építészet szerinti ház építése, fajlagos fűtési energia igény < 15kWh/m2év Passzív hasznosítás (régi épületeknél) – épületek szerkezeti átalakítása, hőszigetelése, transzparens falszigetelés Passzív hasznosítás (régi épületeknél) – épületek átalakítása, integrált vagy illesztett üvegház csatolása, üvegnél a k<1,8 W/m2K Aktív hasznosítás – kollektoros – levegő kollektor -- folyadék kollektor(egy- vagy kétkörös) - sík kollektor - vákuum csöves kollektor -- kombinált rendszerű Aktív hasznosítás – napelemes – amorf -- egykristályos -- polikristályos

Megújuló energiaforrások Stratégiai Terv Program Koncepciója MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága a következő feladatok megoldását helyezi előtérbe: napenergia építészeti hasznosításának kiterjesztése napenergia szoláris aktív épület-gépészeti hő-hasznosítás bővítése napenergia fotovillamos hasznosításának kiterjesztése hidrogén-energetika és tüzelőanyag-cellás energetikai rendszerek hazai alkalmazásának bevezetése biomassza energetikai célú hasznosításának hazai bővítése szélenergia hasznosítás kiterjesztése vízenergia hazai hasznosításának kiterjesztése geotermális energia hazai hasznosításának növelése megújuló energiaforrások mezőgazdasági célú hasznosítása megújuló energetikai technológiák gazdasági értékelése oktatás, demonstráció,tájékoztatás, pályázati program koncepció

Napenergia hasznosítás Területe: lakosság, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. Módja: használati melegvíz készítés (HMV), épületek fűtése, medencék vizének temperálása, szárítás, aszalás, levegőztetés, villamos energia termelés

Napenergia potenciál Magyarország területére eső napenergia Napsugárzás energia hozama 1265kWh/ m2,év = 4914 MJ/m2,év Magyarország területe 9,3 millió hektár = 93 x 109m2 Magyarország területére eső napenergia 457x103 PJ Magyarország energia felhasználása 1088 PJ Napenergia/energia felhasználás 420 szoros 1 m2 napkollektor ~ 500 kWh/év = 1800 MJ/év 4 PJ ~ 2,2 millió m2 kollektor

Napenergia potenciál MTA Megújuló Technológiák Albizottsága elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ 405 e MWp 486 TWh/év

Egy kis statisztika (1.) Energiafelhasználás 1088,1 PJ 2004. év A felhasználás megoszlása: - lakosság 38,4 % - ipar 34,8 % - kommunális 18,6 % - egyéb 8,2 %

Egy kis statisztika (2.) A lakossági energia felhasználás megoszlása: - fűtés 70 % - vízmelegítés 11 % - főzés 15 % - egyéb 4 % Fütés+melegvíz= 81%; lakosság 38,4%= összessenből 31,1% 1088PJ 31,1%-a 338PJ; ezt lehet napkollektorokkal, naptudatos építészettel, napelemekkel és egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával csökkenteni.

Feladatok a napenergia hasznosítás növelésének érdekében Egyetemi szintű tudás központokban a napenergia hasznosítás lehetőségeinek és megoldásainak széleskörű oktatása és regionális tervek készítése. Környezetvédelmi szempontú tudatformálás a médiákban és az oktatási intézményekben. Innovációs, kutatás-fejlesztési feladatok meghatározása és kidolgozása Egyszerűsített, alanyi jogú támogatási módok kidolgozása, banki konstrukciók kombinálásával, állami részvétellel. Esélyegyenlőség biztosítása, pl. tanyák villamosítása megújuló alapú áramtermeléssel. Támogatás megléte estén a passzív és aktív hasznosítási módok egyenrangú támogatása. Állami-, önkormányzati tulajdonú épületek felmérése a napenergia hasznosítás érdekében és mintarendszereinek kialakítására.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc bohoczky.ferenc@gkm.gov.hu www.gkm.hu